Nem sikerült teljes egészében megegyezni a Szociális és Gazdasági Tanácsban (a korábbi háromoldalú érdekegyeztető tanács utódszerve) a jövő évi minimálbér kérdésében, így a jövő hétre halasztották az erről szóló döntést.
A háromoldalú egyeztetés elnapolásáról azért is döntöttek, mert időközben a pénzügyminisztérium is ismertette az egészségügyi járulék csökkentésére vonatkozó javaslatát, amellyel az elégedetlenkedő munkáltatókat igyekszik kompenzálni, miután a minimálbér 28 eurós emelésével lényegesen megnövekednének a munkaerőre fordított költségeik.
A kormány tervei szerint az eddiginél kevesebben fizetnek majd egészségügyi járulékot jövőre. A havi 494 eurónál kevesebbet keresők kedvezményt kapnának, a 380 eurós minimálbért keresők pedig egyáltalán nem fizetnék ezt a járulékot, jelentette be Peter Kažimír. „Ez olyan alapvető változás, amely lehetővé teszi a minimálbér radikális emelését. Megjegyzem, nem csupán a bruttó minimálbér emelkedéséről van szó, hanem a tiszta minimálbér történelmi szempontból legmagasabb növeléséről”– hangsúlyozta a Gazdasági és Szociális Tanács ülése után a pénzügyminiszter.
„A járulékból leírható tétel bevezetésével a minimálbérért dolgozók havi jövedelme 32 euróval emelkedne, ez hozzávetőlegesen 580 ezer munkavállalót érintene” – nyilatkozta Martin Filko, a Pénzpolitikai Intézet igazgatója, hozzátéve, hogy a járulék eltörlésével, illetve mérséklésével megközelítőleg 150 millió euró esik ki a rendszerből. Egyelőre nem tudni, honnan teremti elő a kormány a hiányzó összeget. Kažimír szerint a választ a következő hetek hozzák meg, amikor megérkeznek a kedvező hírek a vártnál magasabb adóbefizetésekről. Úgy véli, az új jogszabályoknak köszönhetően is magasabb bevételre lehet számítani.
A mukáltatók természetesen támogatják a tervezett járulékcsökkentést, de figyelmeztetnek, a jelzett modell nem biztos, hogy mindenkinek ínyére lesz. Oto Nevický, a Munkáltatói Szövetségek Társulásának (AZZZ) főtitkára úgy véli, ez azoknak a cégeknek lesz jó, amelyek alacsony keresetű munkavállalókat foglalkoztatnak, de árt azoknak, ahol túlsúlyban vannak a magasabb bértarifák. „Mindenesetre még el kell végezni az idevonatkozó elemzéseket, a javaslat tüzetes áttanulmányozásához időre van szükség” – jegyezte meg az egyeztetés résztvevője.
Hasonló véleményt képvisel Marián Jusko, a Munkáltatók Országos Uniójának (RÚZ) elnöke is, aki szintén feltételezi, hogy az alsó bérkategóriás cégek támogatják a javaslatot, a többiek viszont nem lesznek elragadtatva.
Sárközy Klára szociálisügyi szakértő annak örülne leginkább, ha a minimálbér kérdése nem politikai csatározások része volna időről időre. „Akkor kellene emelni a minimálbért, ha az infláció növekszik, az jelenleg a 0 százalékhoz közelít, és akkor, ha fellendül a munkaerőpiac. Ez sem nagyon történt meg. Tehát az ilyen nagymértékű emelést semmi sem indokolja, ha csak nem a közelgő választások.” A szakértő szerint a munkáltatóknak nyújtott kompenzáció nélkül az emelés eleve elfogadhatatlan volna. „Lesznek csoportok, akik esetében eltörlik vagy csökkentik az egészségügyi járulékot, de olyan csoport is, amelynél minden marad a régiben. Ráadásul ez a kormány nemrégiben vezette be, hogy minden bevétel után járulékot kell fizetni, még egy 10 eurós jövedelem után is. Én most azt látom, hogy hatalmas káosz alakult ki ebben a kérdésben, és nem biztos, hogy ez jó irányban vezet” – jegyezte meg Sárközy.
Mint arról a Felvidék.ma is beszámolt, a munka-, szociális és családügyi tárca javasolta a minimálbér 7,95 százalékos, tehát a jelenlegi 352 euróról 380 euróra történő emelését. Az előterjesztő Ján Richter tárcavezető szerint az egészségügyi járulékra vonatkozó kedvezmény nemcsak a minimálbér jelentős növekedéséhez járul hozzá, de a cégek munkaerő iránti érdeklődését is növelheti.
BA, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”47905,47828,45522,47933″}
