A Szlovák Nemzeti Párt első alelnöke, Rafael Rafaj a TASR szlovák hírügynökségnek nyilatkozva foglalt állást a Szövetség a Családért által kezdeményezett referendummal kapcsolatban. Ami ebből érdekes, az nem is maga a referendum tárgyához fűzött kommentár – nem kell ahhoz mélynemzetinek és kőkonzervatívnak lenni, hogy felforduljon a jóízlésű ember gyomra a gyermekek azonos nemű párok általi adoptálási „jogának” hallatán. És talán az sem ördögtől való gondolat, hogy a házasság – aminek azért ugye megvannak a maga hagyományai, no meg a társadalmi szerepe – nem olyanoknak lett kitalálva, akik a tudomány jelen állása szerint egyelőre nem alkalmasak betölteni a házasság intézményének egyik legalapvetőbb, mondjuk úgy: biológiai funkcióját.
Hanem ami Rafaj nyilatkozatában figyelemre méltó, az maga az érvkészlet. Éspedig azért, mert később talán még használható támpont lehet épp a szlovák nemzetiek számára egy nemkülönben kényes társadalmi kérdés, a „magyarprobléma” megoldásához. Hogy hogy jön egymáshoz a melegházasság meg a magyarprobléma?
Hát úgy, hogy Rafael Rafaj szerint a közjogi méltóságoknak, így a köztársasági elnöknek, az ombusmannak de az alkotmánybíróságnak sem szabadna belerondítania a fent nevezett szervezet által kezdeményezett referendumba, nem szabadna gáncsot vetni neki. „Az alkotmányos szerveknek tiszteletben kellene tartaniuk a polgárok akaratát és kezdeményezését, amely a közvetlen demokrácia alkotmányos jogintézményén keresztül valósul meg” – kezdte Rafaj az igencsak figyelemre méltó érvelését. „Amennyiben a szövetség szervezői benyújták az érvényes aláírásokat tartalmazó íveket az elnöknek, akkor neki a polgároknak tett ígéretei értelmében mindenféle spekuláció és obstrukció nélkül ki kell írnia a népszavazást”. Az, hogy aztán a referendum érvényes és eredményes lesz-e, azt Rafaj szerint kizárólag a polgárokra kell bízni és nem a „politikai és ideológiai spekulánsokra”. Miután így kezdett egészen belemelegedni az érvelésbe (kéretik nem „úgy” érteni a bemelegedést…) kimondta a kulcsgondolatot: az akadémikus okoskodás nem állhat a polgárok bölcsessége és akarata felett, kizárólag nekik van legitim joguk dönteni valamennyi demokratikus játékszabályról.
Hogy rövidre zárjam a dolgot: szeretném ugyanezeket a mondatokat viszont látni a TASR Rafael Rafajt idéző híradásában, amikor a Szlovák Nemzeti Párt első alelnöke mondjuk a felvidéki magyarok autonómia melletti referenduma mellett áll ki. Őszintén kíváncsi lennék, hogy vajon ez esetben is ilyen megingathatatlan lenne-e Rafajnak a választói bölcsességbe vetett hite.
Szűcs Dániel, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”42448,44936,41827″}
