A csaknem száz nagycsaládos, illetve családdal foglalkozó szervezetet tömörítő Családlánc Mozgalom határon túli és anyaországi tagszervezeteinek vezetői találkoztak a Pozsonyi Magyar Intézetben október 6-án. A régi kapcsolatok ápolása mellett a találkozó lehetőséget kínált az ismerkedésre, a közös feladatok megbeszélésére és a tapasztalatcserére.
A Budapestről, Temesvárról, Mosonmagyaróvárról, Kárpátaljáról, Vajdaságból, Morvaországból és a Felvidékről érkezett vendégek a találkozó előtt részt vettek a pozsonyi magyarok október 6-i megemlékezésén. Az egyes szervezetek vezetői koszorút helyeztek el a Kecskekapu úti evangélikus temetőben báró Jeszenák János és Rázga Pál pozsonyi evangélikus lelkészek sírjánál, akiket az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverése után ítéltek halálra és végeztek ki.
Pogány Erzsébet, a Szövetség a Közös Célokért (SZAKC) igazgatója a Pozsonyi Magyar Intézet nagytermében rendezett találkozón a Családlánc mozgalom felvidéki tevékenységét bemutatva kiemelte: bár sokáig a Felvidék volt a leggyengébb láncszem, a Családlánc építése ma már itt is jó úton halad, hiszen három évvel ezelőtt még csak három, de azóta már tizennégy felvidéki szervezet tagja a mozgalomnak. Elmondta: a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetsége egy, a Mátyusföldi Nagycsaládosok Egyesülete (MÁNCSE) megalakulásának 15. évfordulója alkalmából tartott tallósi ünnepségen kérte fel a SZAKC-ot, legyen a Családlánc Mozgalom felvidéki koordinátora.
Felidézte: rövid időn belül tizenegy szervezet csatlakozott a mozgalomhoz, melyek a tavaly ősszel A család a nemzet alappillére címmel rendezett rozsnyói konferencián írták alá a csatlakozási nyilatkozatot.
Pogány Erzsébet kiemelte: a csatlakozó felvidéki szervezetek feladatul tűzték ki a gyermekekkel való foglalkozást, a család intézményének erősítését s ezáltal a felvidéki magyar közösség építését. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a Családlánc továbbra is nyitott minden, gyermekekkel és családokkal foglalkozó felvidéki magyar szervezet előtt.
A három esztendővel ezelőtt alakult Kárpát-medencei Családlánc mozgalom tevékenységét Dr. Szabó Endre, a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetségének elnöke mutatta be. Mint mondta, a Családlánc mozgalom a családokkal foglalkozó civil – nem csupán nagycsaládos – szervezeteket fogja össze a Kárpát-medencében. „A Családlánc egy olyan ernyőszervezet, amely inkább mozgalomként jellemezhető, mint jogi entitásként, hiszen ez egy jóval bővebb kör, mint egy nagycsaládos szerveződés, de mégis a család, a nemzet megtartása, a gyermekvállalás irányába kötelezte el magát” – fogalmazott. A mozgalom tevékenységének legnagyobb részét a helyi családtalálkozók képezik, amelyekből csaknem negyven-ötven létezik a Kárpát-medence egyes régióiban. „Ezeken a találkozókon helyi, illetve különböző régiókban élő magyar családok és családdal foglalkozó szervezetek tagjai találkoznak, ezenkívül van évente kétszer-háromszor országos találkozónk is, amelynek csúcspontja a Kárpát-medence parlamenti családi nap a magyar Országgyűlésben” – tájékoztatott tevékenységükről.
Dr. Kecskés Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériuma Család- és Népesedéspolitikai Főosztályának vezetője felszólalásában a magyar kormány családpolitikai intézkedéseiről szólt. Rámutatott: az utóbbi évtizedekben több mint egymillióval csökkent Magyarország lakosainak száma, ezért ma egy magyar nőnek ahhoz, hogy ez a demográfiai fogyás ne folytatódjon, átlagosan 2,1 gyermeket kellene világra hoznia. Ehhez képest ez a szám – ismertette – ma Magyarországon 1,3. Elmondta: a magyar kormány családpolitikájának legfőbb feladata a kedvezőtlen demográfiai folyamatok megállítása és a gyermekvállalás ösztönzése. Kiemelte: a különböző intézkedéseknek köszönhetően tavaly három százalékkal nőtt a megszületett gyermekek száma Magyarországon. Említést tett a családi adókedvezmény és az idén januárban életbe lépő gyed extra bevezetéséről, amelyek jelentős anyagi segítséget nyújtanak a magyar gyermekes családok számára. Kecskés ugyanakkor fontosnak nevezte a gyermeknevelés intézményi hátterének fejlesztését, hiszen – mint kiemelte – az óvoda, bölcsőde a nemzetünk jövőjét alapozza meg. „A nemzet megerősödése érdekében a Kárpát-medencében a családoknak össze kell fogniuk” – fogalmazott.
Dr. Zsoldos Ferenc, a Vajdasági Magyar Nemzeti Tanács civil ügyekért felelős alelnöke a találkozón arról beszélt, hogy a Délvidéken a gazdasági nehézségek hatására, amely elsősorban a családokat sújtja, rendkívül nagy méreteket ölt az elvándorlás. Megjegyezte, nyolc pontból álló akciótervet dolgoztak ki a térség kedvezőtlen demográfiai folyamatainak megállítására, melyek között szerepel a családról való közgondolkodás megváltoztatása és az értékek melletti elköteleződés hangsúlyozása.
Puss Sándor jezsuita szerzetes a Jóindulat Polgári Társulás és a Gondviselés Polgári Társulás közös munkájáról számolt be. A két szervezet Alistál, Lakszakállas, Komárom és Galánta után már Ekecsen is megnyitotta adományboltját. Az üzletbe olyan használt és feleslegessé vált ruhákat, könyveket, kerámiákat, bútorokat, edényeket, játékokat, csecsebecséket várnak, amelyek még jó állapotban vannak. Ezeket aztán beárazzák, és nagyon olcsón – nehéz anyagi helyzetben élő családoknak – eladják, az ebből befolyt összeget pedig a Gondviselés Polgári Társuláson keresztül a Kárpátalján működő ráti Szent Mihály Gyermekotthon lakóinak juttatják el.
A konferencián bemutatkozott a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetségének brünni szervezete is. A szövetséget Dittel Beáta mutatta be, aki elmondta: a prágai szervezet 1990-es megalakulása után három évvel hozták létre a brünni szervezetet. Rendszeresen szerveznek kulturális eseményeket – akár cseh nyelven is, hogy minél többeket meg tudjanak szólítani. Önkéntesek segítségével külön tartanak gyermekfoglalkozásokat is olyan gyermekeknek, akiknek nagy része vegyes házasságban nevelkedik. Elmondta: „Ezek a gyerekek az összejövetelek alatt közös foglalkozások során értik meg, mit jelent magyarnak lenni.”
Dr. Bodó Barna, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem docense és a Temesvári Szórvány Alapítvány elnöke felszólalásában a számos civil szervezeti vezető által létrehozott Erdélyi Magyar Civil Szervezetek Szövetségének működéséről szólt, amelynek elnöki tisztségét is betölti. Kiemelte: az ernyőszervezet feladatai közé tartozik a társult szervezetek érdekegyeztető és érdekképviseleti tevékenységének az összehangolása és a civil érdekérvényesítés a politika különböző szintjein. Az erdélyi szórvány magyarságban szerzett tapasztalatait összegezve elmondta, azok a szervezetek, melyek a szórványban élők megsegítésért dolgoznak, komoly tudással rendelkeznek, és számos hasznos tapasztalatra tettek szert az „identitástartalmak előteremtésében”, ám nem kapják meg azokat az anyagi feltételeket, amikre alapvető szükségük lenne. A család nemzetmegtartó erejéről szólva kiemelte: a magyar családban cseperedő gyermek magáénak érzi a magyar nyelvet, így magyar indentitásával is könnyebb azonosulnia, míg azok, akiknek ez nem adatik meg, csak „egykori magyarnak vallják magukat” és már csak az „amikor születtem, magyar voltam” kifejezést használják.
lm, bt, Felvidék.ma
Fotó:Lanschadl Mátyás, Dunajszky Géza
{iarelatednews articleid=”48579,47491,45410,44252,42701,42612″}
(A képek kattintással nagyíthatók!)
