A jó polgármester ismérveiről, a város legégetőbb problémáiról, korrupcióról, érdekcsoportokról és számonkérhetőségről kérdeztük Komárom hat polgármesterjelöltjét, első körben: a függetlenként induló Less Károlyt és a Zöldek Pártja jelöltjét, Benčič Pétert. Öt kérdés, öt válasz – folytatás következik.
1. Véleménye szerint a polgármesteri tisztség milyen tulajdonságokat kíván meg egy jelölttől? Milyen a jó polgármester: menedzser vagy diplomata?
Less Károly: A jó polgármester jellemvonásai közül csupán azokat emelném ki, amelyeket saját magamra nézve is igaznak vélek. A jó városvezető legyen: kemény, határozott és rugalmas. Olyan menedzser legyen, aki jó összeköttetéssel és kapcsolatrendszerrel rendelkezik. Legyen bölcs az elhatározásaiban, képes legyen gyors döntéseket hozni, de ami ugyanilyen fontos: testileg, lelkileg és szellemileg legyen harmóniában önmagával.
Benčič Péter: A polgármesteri tisztség betöltésénél legfontosabb a tisztesség és a becsületesség – ebből fakad aztán minden más tulajdonság is. Fontos, hogy a polgármester ismerje a protokollt, és magasabb szinteken is méltón képviselje a várost, de alapkövetelmény, hogy jó menedzser legyen, aki nemcsak az üzleti világban jártas, hanem olyan vezető, aki ért az emberek nyelvén, és akinek jó az emberismerete.
2. Arra kérjük, értékelje a komáromi képviselő-testület elmúlt időszakban nyújtott teljesítményét! Merre billen a mérleg nyelve: a pozitívumok vagy a negatívumok felé?
Less Károly: Először a pozitívumokat említeném, azt, hogy voltak olyan képviselők, akik komolyan felkészültek az egyes ülésekre, voltak építő gondolatok, amelyek Komáromot előrevitték. Noha ritkábban fordult elő, de mindenképpen értékelendő, hogy bizonyos kérdésekben egy emberként meg tudtak egyezni. Amit azonban negatívumként könyvelek el, hogy mégiscsak több volt a pártoskodás: a képviselők inkább az egyéni-, a csoport- és a pártérdeket tartották szem előtt ahelyett, hogy Komárom érdekeit nézték volna. Negatívum az is, hogy voltak bizony olyan képviselők, akik nagyon sokat hiányoztak az ülésekről. Én ezt szankcionálnám a jövőben.
Benčič Péter: Komáromi lakosként és vállalkozóként az elmúlt időszak folyamatait csak negatívan tudom értékelni. Minden választási körzetnek megvannak a képviselői, akik felesküdtek arra, vállalásaikat tisztelettel és becsülettel, a legjobb tudásuk szerint véghezviszik. Alapvető kötelességük lenne a parkok, utak, a házak környékének rendbetétele és ezeknek felügyelete – akár saját költségből. Ezen a ponton visszakanyarodnék az első kérdéshez: aki tisztességgel és becsülettel végzi a feladatát, az teljesíti vállalásait, mindenekelőtt azért, mert ígéretet tett rá. Ehhez semmi köze a pénznek.
3. Közhely, hogy válság idején gyors döntésekre van szükség. Ha Önnek egy ún. „száznapos programot” kellene hirdetnie, milyen sürgős intézkedéseket foglalna bele tervezetébe?
Less Károly: Komáromban a polgármester-választás meglehetősen izzó témává vált, ennek következtében túlzott elvárásokat támasztanak a polgármesterjelöltek felé. Az emberek úgy látják, hogy a komáromi polgármesternek megváltónak kell lennie. Ez valahol érthető, mert ha a polgármester jó példát mutat, ha becsületes és erkölcsös, akkor a keze alatt dolgozókat is ösztönzi. Véleményem szerint ez az alapja mindennek, innen lehet aztán nekilátni a munkának. Meggyőződésem, hogy Komáromnak több lábon kell állnia. Ez azt jelenti, hogy a teljes gazdasági környezetet, az idegenforgalmat, a könnyű- és nehézipart és a mezőgazdaságot is rendbe kell tenni, illetve ki kell alakítani – Komárom nem lehet csak fürdőváros. Megválasztásom esetén az első intézkedéseim közé tartozna egy ütőképesebb városi rendőrség létrehozása is.
Benčič Péter: Komáromot jelen pillanatban úgy látom, mint egy lejtőn lefelé száguldó szerelvényt. Ideje lenne behúzni a kéziféket. Fontos feladat Komárom parkolórendszerének átgondolása, ezen a területen jelenleg havonta 20-30 ezer eurót bukik a város. Ebből a pénzből utakat, járdákat lehetne felújítani. A város igazából ezer sebből vérzik, üzletemberként úgy fogalmaznék: fel kell emelni ezt a vállalkozást és megnézni, hol folyik el belőle a pénz, majd egy fontossági sorrendet felállítva ezeket a lyukakat be kell tömni. Ez az első és legfontosabb feladat.
4. Komáromot különböző érdekcsoportok irányítják? Véleménye szerint mennyire jellemző a korrupció és a saját érdekek előtérbe helyezése a komáromi képviselőkre?
Less Károly: Olyannyira jellemző, hogy nemcsak a nagyobb, hanem már a kisebb szinteken is jelen van. A rossz példa ragadós: ha lop a vezetőség, akkor lop a beosztott is. A baj csak az, hogy ha mindenki lop, az egy idő után teljes összeomláshoz vezet.
Benčič Péter: Most is látni, hogy olyan emberek készülődnek a testületbe, akik egy-egy érdekcsoportot képviselnek. Ez meglátszik a város teljesítményén: Komárom lemaradt a környező településekhez képest. Szomorú, de ezek a városok valamikor fényévekkel mögöttünk kullogtak, most pedig mind előttünk vannak.
5. A kampányban az egyes jelöltek gyakran fűt-fát ígérnek. Megválasztása esetén a számonkérhetőséget Ön hogyan kívánja biztosítani? Mit tenne a polgármester és a lakosok közötti kommunikáció elősegítése érdekében?
Less Károly: Én csak annyit szeretnék ígérni, amennyit meg is tudok valósítani. Az, aki nagy szavakkal dobálózik, az nem él a realitás talaján. Úgy vélem, hogy Komáromot nem lehet egyik napról a másikra kihúzni a bajból, ellenkezőleg: sok kicsi, de határozott lépésre van szükség ahhoz, hogy Komárom újra egy fejlődő város legyen. El kell ismernem, hogy a jelenlegi polgármesternek, akit egyébként nagyra becsülök, egyik nagy hiányossága volt, hogy keveset kommunikált az utca emberével. Egy polgármesternek legalább havi egyszer lakossági fórumot kell tartania, el kell látogatnia az iskolákba, a sportklubokba, a kulturális eseményekre, előadásokra, hogy ott az emberek elmondhassák neki ügyes-bajos dolgaikat.
Benčič Péter: A Zöldek Pártja, amelynek színeiben indulok, az első pillanatokban leszögezte: fontos számára a számonkérhetőség. Félévente egyszer lakossági fórumot rendeznénk, ahol az emberek elmondhatják, kinek mi a gondja, bánata. Egy polgármester sem láthat mindent – noha törekednie kell rá. Ezért az én ajtóm mindig nyitva lesz a lakosok előtt. Én és a csapatom ebben szeretne más lenni, jelenleg ugyanis az emberek köszönőviszonyban sincsenek képviselőikkel.
(Cikksorozatunk következő részében Czíria Attilát, a Most Híd – MKP polgármesterjelöltjét és Stubendek Lászlót, független polgármesterjelöltet kérdezzük.)
lm, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”49440,48781,49232,48670,48174″}