A Szlovákiai Magyar Akadémiai Tanács (SZMAT) 2. közgyűlését tartotta december 12-én Somorján.
A SZMAT 2013 elején tartotta meg alakuló közgyűlését. A kezdeményező néhány Kassán tevékenykedő magyar kutató és egyetemi oktató volt, és akkor Dusza János fizikust, a Magyar Tudományos Akadémia kültagját, egyetemi tanárt, a kassai Anyagkutató Intézet igazgatóhelyettesét választották meg a SZMAT elnökévé, a szervezet tiszteletbeli elnöke pedig Bauer Győző akadémikus lett. A tanács tagjaivá elsősorban azok válhattak, akiket a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) köztestületi tagjai között tartanak számon. A jegyzék mintegy 180 személyt tartalmaz, és már régen készült, ezért lehetséges, hogy a SZMAT-ban nyilvántartottak között időközben elhunyt kutatók és egyetemi oktatók is szerepelnek.
Ez is jól mutatja, milyen gondokkal kell szembesülniük azoknak, akik Szlovákiában arra vállalkoznak, hogy a hasonló területen tevékenykedő felvidéki magyarokat egy közös szervezetbe tereljék. Itt a „hasonló” jelzőt elég tágan értelmeztem és mindenekelőtt arra szerettem volna utalni, hogy a tudományok különböző ágazataiban munkálkodó magyar nemzetiségű kutatókról, tudósokról, szakemberekről eléggé foghíjas áttekintéssel rendelkezünk, és sokszor még az ugyanabban a kutatóintézetben vagy felsőoktatási intézményben tevékenykedő magyarok sem ismerik hiánytalanul egymást. Az elmúlt másfél esztendőben szinte semmit nem hallhattunk a SZMAT-ról, a kívülállók akár azt is hihették volna, hogy annyi más kezdeményezéshez hasonlóan ez is zátonyra futott. Szerencsére nem így van, és aki 2014. december 12-én megjelent a Fórum Kisebbségkutató Intézet somorjai székházában örömmel láthatta, hogy vagy 40 ember talált rá módot, hogy részt vegyen a SZMAT 2. közgyűlésén.
Az MTA köztestületi tagjainak szakosztályok szerinti besorolását figyelembe véve megpróbáltak összeállítani egy olyan névsort, amelybe a szakterületek alapján kerültek be az egyes kutatók. Úgy tűnik, ez a skatulya-rendszer nem kielégítő, hiszen egy-egy szakosztályba igen csak távoli területeken munkálkodó kutatókat soroltak egymás mellé (pl. nyelvészek, irodalomtudósok, művészettörténészek, néprajzkutatók), másrészt vannak szakterületek, ahol kevés magyar kutatóról tudunk és célszerűbb lenne, ha egymáshoz közelíthető szakosztályokat, mint pl. az agrártudományokat, az élettudományokat és a környezettudományokat egy szakosztályba tömörítenék. A belső struktúra azonban véleményem szerint nem a legfontosabb kérdés, hiszen ez fokozatosan kialakul majd, sokkal lényegesebbek azok a feladatok és célkitűzések, amelyeket a SZMAT már az alakulásakor megfogalmazott. Többek között szeretnék figyelemmel kísérni, segíteni és értékelni az egyes tudományágak területén folyó tudományos tevékenységet, számon tartani a különböző szakterületek tudományos intézeteit, kutatási központjait, az egyetemek tudományos műhelyeit.
Fontos lenne az egyes szakterületeken belül, de különböző helyeken dolgozó kutatók közötti kapcsolatok ápolása, ugyanakkor az egymástól távoli tudományterületek művelői között is meg kellene teremteni a rendszeres kapcsolattartás lehetőségeit. Ezt szolgálhatják a különböző tanácskozások, konferenciák, tudományos ülések, amelyek szervezése is a SZMAT egyik vállalt feladata. Emellett a tudományos ismeretterjesztés, a kutatási eredményeknek és a tudomány művelőinek a „népszerűsítése” is fontos célkitűzés, ami más szervezetek képviselőivel (Csemadok, Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége, az elektronikus médiák és a nyomtatott sajtó stb.) valósítható meg.
A közgyűlés részvevőit a házigazda Fórum Intézet újonnan kinevezett igazgatója, Simon Attila történész üdvözölte, majd Dusza János akadémikus, a SZMAT elnöke nyitotta meg a tanácskozást. Szót kért dr. Kocsis Károly akadémikus, az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság elnöke, aki arról tájékoztatta a jelenlevőket, hogy az MTA illetékesei fontosnak tartják az együttműködést az ország határain kívül, a Kárpát-medencében és a világban tevékenykedő magyar tudósokkal és tudományos szervezetekkel, és a lehetőségekhez mérten anyagilag is támogatni őket.
Bemutatták a SZMAT egyes szakosztályait is. Ez inkább tájékoztató jellegű volt és elsősorban azt szolgálta, hogy a különböző szakterületek képviselői megismerjék a SZMAT belső szerkezeti tagolódását. A felkért hozzászólók között volt Csehy Zoltán költő, műfordító, irodalomtudós, a pozsonyi Comenius Egyetem docense és kollégája, Mészáros András filozófus, egyetemi tanár, Bukor József matematikus, a komáromi Selye János Egyetem docense, Fehér Sándor agrármérnök, a nyitrai Agrártudományi Egyetem docense, Bauer Győző farmakológus, akadémikus, Hulkó Gábor kibernetikus, akadémikus, Nagy Melinda biológus, a Selye Egyetem oktatója, Szabó Pál kassai fizikus, valamint Miklós László, a zólyomi egyetem professzora, akinek az ismertetőjét a SZMAT titkára, Vančoné Kremmer Ildikó nyelvész, a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Karának docense olvasta fel, aki egyébként a közgyűlést levezette. El kell mondani, hogy a SZMAT-nak nemcsak Szlovákiában tevékenykedő kutatók lehetnek a tagjai, hanem olyan felvidéki gyökerekkel rendelkező szakemberek is, akik jelenleg Csehországban vagy más országokban tevékenykednek.
A somorjai Fórum Intézet jóvoltából elindult a SZMAT honlapja is (http://szmat.sk/az-mta/), amelyet a tervek szerint folyamatosan frissítenek majd és idővel feltöltik majd a SZMAT tagjait bemutató szócikkekkel is.
Lacza Tihamér, Felvidék.ma
A szerző felvételei, további fényképek a Képgalériánkban ITT>>> tekinthetők meg.
