Az MKP székházában csütörtök este, január 8-án folytatódott a Pro Futuro Hungarica és az EPP támogatásával szervezett „Beszélgetések a nemzettudatról” című sorozat. Csáky Pál EP-képviselő vendége ezúttal Lacza Tihamér publicista volt. ,
Csáky Pál üdvözlő beszédében rámutatott, Lacza Tihamér sokrétű tevékenysége szinte intézményi keretekkel bír. Erről tanúskodik „A tudomány apostolai” című kétkötetes könyve is, mellyel a mai Szlovákia területén élő, illetve élt magyar tudósok nyomában járt.
Lacza Tihamér nem titkolta, egyfajta „szellemi honvisszafoglalásra” vállalkozott. „Tudomány- és művelődéstörténeti barangolásaim során gyakran szembesültem azzal a kérdéssel, vajon milyen szerepet játszhatott egy-egy tudós életében a szülőföld, az a szellemi közeg, amely elindította a tudományok felé, ösztönzést adott az alkotó munkához. A könyvben egy különös tudomány- és művelődéstörténeti kirándulásra hívom az olvasókat, afféle útikalauzt kínálva, hogy a mai Szlovákia területén egykor élt, illetve ma is élő és dolgozó tudósok munkásságát röviden bemutatva térben és időben helyezzem el őket egy virtuális térképen, amelyen a települések betűrendje szerint követhetik őket nyomon.” – a szerző ezekkel a szavakkal ajánlotta könyvét az olvasóknak.
A tudomány apostolai című könyv első kötete (A-K) 20136-ban jelent meg, a második tavaly. „Érdekesség, hogy az elsőt a Madách Posonium Kiadó, a másodikat pedig a Madách Egyesület adta ki. Ez is tükrözi valahogy társadalmunk helyzetét” – mondta a szerző. A rendezvényen Lacza Tihamér diavetítéssel kiegészítve adott ízelítőt könyvéből. Abarától Zsigárdig mintegy 100 nevezetes személy „vonultatott végig” a közönség előtt. Olyan nevek jelentek meg, mint Görgei Artúr, Hamvas Béla, Hunyadi Mátyás, Irányi Dániel, Jedlik Ányos, Kempelen Farkas, Körösi Csoma Sándor. Ott voltak természetesen kortársaink is, mit például Albert Sándor, Erdélyi Géza vagy Popély Gyula. A két kötet mintegy 500 oldalán viszont mintegy 2000 név „sorakozik fel”.
Csáky Pál portálunknak nyilatkozva elmondta: „Ha belegondolunk abba, hogy a mai Szlovákia területén, ezen belül is a szlovákiai magyarok által lakott területen a magyar szellemtörténet mennyi jelentős személyisége született, milyen erősen befolyásolták a magyar tudományosságot, de ha bővítjük a kört, akár a magyar történelmet is, akkor hiba volna részünkről nem tudatosítani ezt az összefüggést, és nem foglalkozni vele, nem felmutatni”. 
Mint mondta, örül neki, hogy Lacza Tihamér és kollégái, Ozogány Ernő és Kiss László is rendszerszerűen foglalkoznak ezzel a témával, s a most megjelent kötet jó apropót szolgáltatott ahhoz, hogy a „Beszélgetések a nemzettudatról” című rendezvénysorozat keretén belül ezzel a témával is foglalkozzanak, és a résztvevők nagy száma is azt mutatta, hogy van ilyen téma iránt érdeklődés. „A beszélgetés végén odajutottunk, hogy annyi kibeszéletlen téma, kérdés maradt még, hogy valószínűleg ezzel a kérdéskörrel foglalkoznunk kell az elkövetkezendőkben is. Örömmel bővíteném a kört Ozogány Ernővel és Kiss László doktorral is, talán az év második felében” – fogalmazott Csáky.
DÉ-ON, Felvidék.ma{iarelatednews articleid=”50622″}
