Nem lehet sem győztesről, sem vesztesről beszélni a február elejei népszavazás kapcsán, a referendummal kapcsolatos jogszabályok rosszak, a szavazólapokon megjelent kérdésekről pedig jól előkészített társadalmi vitát kellene folytatni – ez lehetne az összegzése a Pátria rádió szombati, február 14-i Délidő című közéleti vitaműsorának, amelynek a konzervatív beállítottságú Sárközy Klára szociálisügyi szakértő és a liberális elveket valló Petőcz Kálmán, a Szlovákiai Helsinki Bizottság elnöke volt a vendége.
Lehet-e a február 7-ei népszavazás kapcsán sikerről beszélni, bármely fél részéről is? Etikus volt-e a népszavazást ilyen bensőséges témában kiírni? Ezeket a kérdéseket boncolgatva indította a műsort Miklósi Péter. Válaszában Sárközy Klára elmondta, kudarcnak könyvelte el a népszavazás eredményét, nem értett egyet sem magával a népszavazással, sem a feltett kérdésekkel, de állampolgári kötelességének tartotta, hogy részt vegyen rajta, azért is, mert hosszú éveken át családpolitikával foglalkozott. „Megdöbbentem, amikor az első részeredményeket közzétették, a részvétel akkor még csak 14 százaléknál tartott, s eközben a televízióban minden érintett fél széles mosollyal közölte, hogy mindenki nyertese a referendumnak” – nyilatkozta rosszallóan a volt politikus.
Petőcz Kálmán szerint ezt a kérdést még csak fel sem lenne szabad tenni, hogy van-e győztese a népszavazásnak, mert világnézeti, emberi jogi kérdésekben nem is lenne szabad szavazni. „De ha már volt népszavazás, értelmetlen arról beszélni, volt-e győztes vagy vesztes. Ezekről a kérdésekről társadalmi párbeszédet kell folytatni, amit egy szakmai vita előz meg. Svájcban, ahol gyakoriak a referendumok, világosan teszik fel a kérést, az konkrét társadalmi problémára reagál, és teljesen érthető mindenki számára, miről is folyik a szavazás. Itt ezek a feltételek mindegyike nem teljesült” – szögezte le az emberi jogi szakértő. Úgy véli, rossz a népszavazással kapcsolatos összes jogszabály, beleértve az alkotmány idevágó passzusát és a petíciós törvényt is. Nem világos a jogi következmény sem egy érvényes népszavazás esetében.
„Mindenképpen módosítani kellene a népszavazásról szóló törvény majd minden paragrafusát. „Nem a létszámküszöb a lényeg, az 50 százalék+1 fő. Kezdve a kérdésfeltevéssel, folytatva a következményekkel, vagy azzal, hogy ki írhatja alá a petíciót, ez mind megoldásra vár. Jelenleg bárki, még egy tízéves gyerek is aláírhatja a petíciós ívet, miközben a gyereknek nincs választójoga. Ezeket a kérdéseket mind rendezni kell, de együttesen. A normális demokratikus megoldás az, hogy levisszük a részvételi küszöböt, de közben úgy módosítjuk a törvényt, hogy mindenféle lehetséges visszaélést kiküszöböljön” – véli Petőcz.
Arra a műsorvezetői felvetésre, hogy etikus-e alapvető emberi jogokról, kisebbségiekről szavazni, a vitapartnerek egybehangzóan állították nem, azaz az alkotmánybíróság rosszul döntött, amikor zöldet adott a februári népszavazásnak. A testület rosszul értelmezte az alkotmány azon passzusát, amely kizárja az emberi jogokról való szavazást. „ A bírák szűken értelmezték az emberi jogokat. Két alkotmánybíró is így gondolja. Mészáros Lajos és Ladislav Orosz a többségtől eltérő véleményen voltak, megértették a lényeget” – mondta Petőcz.
A magyarlakta járásoknak az országos átlagnál is jóval alacsonyabb részvétele kapcsán a műsor vendégei elmondták, nem érte el a szlovákiai magyarok ingerküszöbét a referendum témája. Érezte a többségük, ha nem is tudatosította, hogy nincs rendben ez a népszavazás, az, hogy kisebbségről szavaznak. Sárközy szerint a szlovákiai magyarok úgy gondolták, nem róluk szól a referendum. Ráadásul a katolikus püspöki kar rosszul sikerült pásztorlevele sem segítette a részvételt.
BA, Felvidék.ma
