A duális képzésről, mint a fiatalok foglalkoztathatósága javításának egyik stratégiai fontosságú eszközéről tartottak konferenciát március 5-én Budapesten. Az Ipartestületek Országos Szövetsége által szervezett, kerekasztal beszélgetéssel egybekötött előadássorozat átfogóan, egységes szellemű megközelítésre törekedve elemezte a Visegrádi Együttműködés (V4) országaiban a duális képzés szerepét, rendszerét, lehetőségeit. A konferencia a Visegrádi Alap támogatásával valósult meg.
Fókuszban a szakképzés
A fiatalok foglalkoztatását érintő kérdések az utóbbi években egyre nagyobb figyelmet kaptak nem csak a szakmai szervezetek, de a kormányzatok részéről is. Mi sem jelzi ezt jobban annál, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a tavaly novemberben megtartott Magyar Állandó Értekezleten jelentette be hivatalosan is, hogy 2015 a szakképzés éve lesz a Kárpát-medencében. Erre a programra a kormány 500 millió forintos támogatási keretet biztosít, célja, hogy a magyar nyelvű szakképzésben részt vevő fiatalok jelenlegi kb. 30 ezres számát jelentősen megnöveljék. A szakképzés évének nyitókonferenciájára még 2014. december 15-én került sor a budapesti Magyarság Házában, ahol Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár a szakképző intézményeket, azok munkáját stratégiai fontosságúnak nevezte. Egyben azt is kihangsúlyozta, hogy a környzető országokban – tehát a visegrádi térségben – mindenütt hasonló figyelem övezi a szakképzést, mindenhol kiemelt témának számít az oktatáspolitikán belül.
A szakképzés évének meghirdetése így – a konkrét támogatási eszközökön kívül – az is, hogy a szélesebb nyilvánosság figyelmét is felhívják a téma jelentőségére.
Szakmai előadások a duális képzés szerepéről és értelmezéséről
Az IPOSZ által március 5-én szervezett szakmai konferencia tökéletesen illeszkedik ebbe a képbe, hiszen a fiatalok foglalkoztathatóságát illető legfontosabb, mondhatni sarkalatos kérdéseket érintették az egyes szakmai előadások. Ezek két ülésszakban hangzottak el.
Az első, délelőtti „forduló” fő témája a duális képzés szerepe és értelmezése a V4 országaiban volt, mégpedig különösen a kis- és középvállalkozói szövetségek szemszögéből nézve. A szlovákiai helyzetet Jakub Skába, a Szlovák Kis- és Középvállalkozások Szövetségének projektmenedzsere valamint Viola Kromerová, a Szlovák Kézműipari Szövetség főtitkára elemezte. Sor került természetesen a cseh, lengyel és magyarországi kérdésekre is, egy-egy előadás formájában.
A második szekció már a magyarországi duális képzés helyzetelemzését érintette. Átfogó képet nyújtott a magyar rendszerről és a fiatal szakmunkások helyzetéről a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal megbízott főigazgató-helyettesének, Palotás Józsefnek az előadása.
A duális képzés együttműködési lehetőségei
Németh László, az Iposz elnöke a szakkonferenciát követően az MTI-nek elmondta, hogy felmérték az érintett országok tapasztalatait, az elhangzottak alapján összefoglaló tanulmányt állítanak össze, amelyben javaslatot tesznek szakmák szerint az együttműködés területeire az érintett négy ország adottságait figyelembe véve.
Lehetőséget látnak arra, hogy az érintett négy ország – Magyarország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia – képműves szövetségei ösztönözzék a szakmunkáscserét az Európai Unió Erasmus programjában, illetve szélesítsék a gyakorlati képzőhelyek közti együttműködést.
Az Iposz elnöke megemlítette: a mezőgazdasági gépszerelők duális képzésénél már van jó példa V4-ek együttműködésére.
A tervek szerint az év végéig kidolgozzák a szakmákra vonatkozó javaslataikat is, hogy minél előbb élni lehessen a lehetőséggel – tette hozzá.
A szövetség elnöke szerint az együttműködés keretében célszerű lenne a fémiparban már meglévő „szakmai útlevél” bevezetése más szakmákban is, ebből követhető lenne, hogy tulajdonosa milyen szakmai gyakorlatokon, képzésekben vett részt, az információ segítené a munkaerőpiacon való elhelyezkedést.
Duális képzés Szlovákiában
A duális képzés a szlovák kormány oktatáspolitikájában is fontos szerepet kap. A cél az, hogy elősegítsék a tanulók zökkenőmentes átmenetét a szakképző intézményből a munkaerőpiacra. A rendszer lényege leegyszerűsítve az, hogy az oktatás két részre oszlik: az elméleti megalapozás az oktatási intézményben, míg a szakmai gyakorlati képzés a munkahelyen történik. A kormány utóbbiakat adókedvezményekkel ösztönözné, mindazonáltal a szakmai szervezetek számos kifogást jeleztek, köztük mindenekelőtt azt, hogy túl nagy felelősséget hárítanának a munkáltatókra.
Felvidék.ma
