, amelynek célja az államhatáron kívüli magyar közösségek identitásának megerősítése és megőrzése. Emellett az idei év másik kiemelt feladata a külhoni magyar nyelvű szakképzés támogatása, amelyre 500 millió forint áll rendelkezésre – számolt be a Rádió Orientnek Potápi Árpád János a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára.
Tavasszal elindul a Kőrösi Csoma Sándor Programhoz hasonló kezdeményezés, amely a Kárpát-medence magyarságának igényeit hivatott kielégíteni. Az államtitkár elmondása szerint azonban a program túlmutat a Kárpát-medencében élőkön, hiszen Csehországban, Lengyelországban, Ausztriában, Boszniában, Macedóniában és a tengerparti városokban is szép számmal élnek magyarok. Potápi Árpád János elmondta, a program – amelyre 350 millió forintos forrás áll rendelkezésre – keretében 50 pályázónak lesz lehetősége kijutni az említett területekre. Kiemelte: ezeken a területeken valamivel könnyebb a helyzet, mint az emigrációban élőknél, hiszen vannak kialakult magyar intézményrendszerek. „Ami nehézség, hogy vannak olyan szórványtelepülések, ahol csupán egy-két magyar család él, ezért több településről kell majd összevonni a gyerekeket” – mondta, hozzátéve, hogy március közepén várhatóan felkerül a Nemzeti Regiszter honlapjára a pályázati kiírás.
Továbbra is népszerű a Kőrösi Csoma Sándor Program
Immár harmadik éve zajlik a Kőrösi Csoma Sándor Program, amelynek célja a diaszpórában élő magyarság identitásának megőrzése, magyar kultúrára, magyar nyelvre oktatása. Míg az első évben 47, tavaly már – amikor kétszeres volt a túljelentkezés – az idei évhez hasonlóan száz pályázó jutott ki külföldre. „Fő feladatuk az emigráció magyar közösségeiben – főleg Amerikában, Ausztráliában, Új-Zélandon – élők identitásmegtartása. Bizonyos helyeken hittan tanárra, míg máshol néptánc oktatásra van szükség, így a kiválasztás mindig a célközösség igényeinek összehangolásával történik” – mondta el a részletekről az államtitkár.
Az adott közösséget és a nyertes pályázó munkáját a mentorok felügyelik, s ők azok, akik megmondják, milyen kompetenciával bíró személyre van szükség az adott közösségben. Mivel a programot az iskolai év során a gyerekek bevonása érdekében a idén szeptemberben indul és kilenc hónapig tart majd.
A célterületekről szólva elmondta, eddig a tengerentúlnak szenteltek nagyobb hangsúlyt, de már gondolkodnak Nyugat-Európában, illetve akár Tunéziára vagy Algériára történő kiterjesztésre is, ahol sok magyar él vegyes házasságban.
2015 – a Kárpát-medencei magyar szakképzés éve
Az idei év a külhoni magyar szakképzés éve, amelyet ünnepélyes keretek között múlt héten nyitottak meg Beregszászon. Mint arra az államtitkár emlékeztetett, az utóbbi években a szakképzésre irányult a magyar oktatás-és gazdaságpolitika figyelme. „Ehhez hasonlót szeretnénk megvalósítani a Kárpát-medencében is, amelyre 500 millió forintos forrás áll rendelkezésre” – emelte ki az államtitkár.
Idén négy intézményt fog támogatni a kormány Kárpátalján és ezek mellett tanműhelyek fejlesztéséhez biztosítanak támogatást. Ahol pedig nincs magyar szakképzés, ott új szakiskolák kialakítását is támogatják. Emlékeztetett rá, hogy az elmúlt évben ennek már megmutatkoztak jó példái: Beregszászon megnyílt a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola által fenntartott szakiskola, Kolozsváron pedig a Református Kollégium szakképző intézménye.
A nemzetpolitika új iránya
A nemzetpolitika, mint fogalom csak a rendszerváltás után jöhetett létre, de a ’90-es években kialakult struktúra 2010 után ment keresztül igazán radikális változáson. Potápi Árpád János emlékeztetett rá, hogy az akkori kormány egyik első lépése a kettős állampolgárságról szóló törvény elfogadása, valamint a nemzeti összetartozás napjának megalkotása volt. „Emellett új alaptörvényt fogadtunk el, amelyben erőteljesebben fogalmaztuk meg Magyarország és a határon túli magyarok kapcsolatrendszerét” – tette hozzá az államtitkár. Kiemelte: ennek keretében a határon túli magyarokat érintő kérdésekről szóló döntésekben mindig kikérik az érintettek véleményét.
Hol tart a honosítás?
Az egyszerűsített honosítási eljárás 2011. január elsején lépett életbe és 670 ezren tettek állampolgársági esküt, de Potápi Árpád János szerint ez a mostani ciklus végére elérheti akár az egymillió főt is. „Némileg megtorpant a honosítási kérelmek száma, aminek elsősorban az az oka, hogy a kistelepüléseken élők nehezen jutnak be a nagyobb városokba, ami megnehezíti a kérelmek leadását és az állampolgársági eskü letételét. Őket személyesen kell megkeresni, de hiszem, hogy néhány kiszállás alkalmával ez megoldható” – tette hozzá.
A tavaly megalakult országgyűlés pedig már az egész magyar nemzetet képviseli – utalt a határon túli magyarok választáson való részvételének biztosítására Potápi.
Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”51473,51409,50532,50183,49656″}
