A Kossuth Rádió Ütköző című műsorában Csáky Pál, az MKP európai parlamenti képviselője az Európai Bizottság nemrégiben elfogadott új menekültügyi és bevándorlási stratégiájáról nyilatkozott. A döntés értelmében a jövőben egy kvótarendszer kerülne bevezetésre az európai menekültügyben, melynek alapján minden tagállamnak lehetőségeihez mérten kellene a menekülteket befogadnia.
Csáky szerint mindenképpen üdvözlendő, hogy az Európai Unió elmozdult a holtpontról a migrációs problémák kezelésében. „Európa belátta, hogy valamit az ügyben átfogó módon tenni kell, ezért üdvözlöm azt a dokumentumot, amely végül is megszületett, bár azonnal szeretném jelezni azt is, hogy vannak olyan elemei, amelyek láthatóan és érezhetően nem fognak működni”. Csáky szerint a kvótarendszer íróasztalnál kitalált, mesterséges elképzelés, és amiatt nem fog működni, hogy például aki Közép-Afrikából vagy Közép-Ázsiából eljut az Európai Unió területére, és a célországa Németország vagy Nagy-Britannia, azt – addig, amíg Németországban vagy más nyugat-európai országban nagyságrendekkel nagyobb szociális támogatásokhoz juthat – semmilyen módon sem lehet például Szlovákiában vagy Magyarországon egy táborban vagy esetleg a társadalom valamilyen egyéb szerveződésében megtartani.
Csáky szerint az Unió helyesen igyekszik különbséget tenni a menekültek és a gazdasági bevándorlók között, más kérdés azonban, hogy ez mennyire sikerül. Mint mondta, nemrégiben egy isztambuli helyzetfelmérő tanulmányúton vett részt, ahol a konzuloktól megtudta, hogy a szíriai menekültek 80 százaléka például nem rendelkezik semmilyen dokumentummal. „Nem igazán lehet bemérni tehát, hogy ki a valódi, politikai vagy egyéb okokból veszélyeztetett ember, és ki a gazdasági menekült” – nyilatkozta Csáky, aki szerint a szóban forgó elképzelés alapján is meg kell próbálni felgyorsítani az egyes kérvények megítélését, és azokat, akik nem jogosultak arra, hogy menekültügyi státuszt kapjanak az Európai Unión belül, vissza kell küldeni a kiinduló országba.
A menekültek egyes tagországok közti elosztásának kvótarendszerét, amely finanszírozási melléklettel is rendelkezik, egyelőre csak próbaképpen vezetnék be, azaz csupán vészhelyzeti mechanizmusban működne. A kvótarendszer kérdésében még sincs egyezség az uniós tagállamok közt. Nagy-Britannia például ellenzi ezt a lépést, de Csehország, Szlovákia és Magyarország miniszterelnökei is hasonló véleményt fogalmaztak meg ezzel kapcsolatban pár nappal ezelőtt. „Az Európai Unión belül nincs vétójog ebben a kérdésben, de ún. blokációs kisebbséget össze lehet hozni” – fogalmazott Csáky, aki szerint bonyolult tárgyalások következnek még az ügyben. Véleménye szerint azonban mindenképpen születik majd megoldás, bár valószínűleg a végső formája nem lesz teljesen megegyező a jelenleg asztalon lévő anyaggal.
Az Európai Bizottság azt is javasolja, hogy az unió tegye lehetővé a letelepedést évente összesen 20 ezer, lakóhelyét elhagyni kényszerülő, nemzetközi védelemre szoruló személynek.
Csáky szerint az uniós kimutatás alapján 2014-ben 626 ezer volt a menekültügyi kérelmet beadók száma, ebből Németország vonatkozásában 202 ezer, Magyarország vonatkozásában 42 ezer, Szlovákia vonatkozásában viszont 330 fő csupán. „Ez is azt mutatja, hogy az érdeklődés nem egyenlő módon oszlik meg, és egy ázsiai vagy afrikai menekült számára Európa elsősorban Németországot jelenti” – fogalmazott Csáky. Mint mondta, sajnálatosnak tartja, hogy az ázsiai vagy az afrikai országokban ilyen problémák vannak, de a megoldás nem az, hogy az ott élők egyharmadát áttelepítjük Európába, hanem valahogy meg kell próbálni helyben kezelni a problémákat, és a szóban forgó uniós dokumentumban erre látni az igyekezetet.
dé, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”53788,53677,53545″}
