Esterházy Jánosra, a szlovákiai magyarság két világháború közötti, illetve a második világháború alatti vezető politikusára emlékeztek szombaton, június 13-án a morvaországi Mírovban, Esterházy halálának színhelyén csehországi, szlovákiai és a magyarországi magyarok.
Az idén 18. alkalommal megtartott emlékünnepséget a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetsége (CSMMSZ), valamint a helyi önkormányzati szervek rendezték közösen.
A mírovi egykori rabtemetőben megtartott megemlékezésen elhangzott magyar, cseh és lengyel nyelvű beszédek méltatták Esterházy Jánost és életművét. Jan Janků, Esterházy egykori rabtársa, személyes emlékeit idézte fel a nehéz időkből.
A mírovi emlékünnepséget megelőzően Olmützben (Olomouc) a Szent Vencel katedrálisban szentmisét mutattak be
Esterházy János tiszteletére, amelyet Zsidó János esperes-plébános celebrált, akinek egy lengyel pap segédkezett.
Zsidó János prédikációjában felidézte Esterházy János életének legfontosabb állomásait. „Életének vezérelve volt segíteni másoknak, a kisebbségbe került szlovákiai magyaroknak” – szögezte le az esperes.
A megemlékezésen a csehországi és a szlovákiai magyar szervezetek, a prágai magyar nagykövetség, valamint a magyarországi magyarok képviselői koszorúkat és virágokat helyeztek el a volt rabtemetőben lévő jelképes síremléknél. Ugyancsak virágokat helyeztek el a síremléknél az Esterházy-család tagjai, az ostravai lengyel konzul, valamint Mírov polgármestere is.
A megemlékezésre ezúttal több tucatnyi Nyitra-vidéki magyar is Mírovba érkezett. Esterházy Nyitraújlakon (Veľké Zálužie) született.
Esterházy János a két világháború közötti időszakban, majd a második világháború idején küzdött a szlovákiai magyarok megmaradásáért és jogaiért. A második világháborúban a szlovák parlament egyetlen magyar képviselőjeként nem szavazta meg az akkori fasiszta szlovák állam törvényhozásában a zsidók deportálását elrendelő törvénytervezetet.
A II. világháború után letartóztatták, majd a csehszlovák hatóságok átadták a szovjet titkosszolgálatnak. A szlovák Nemzeti Bíróság 1947-ben halálra ítélte, a vád szerint a fasizmussal való együttműködésért. Elnöki kegyelemben részesült, és életfogytiglani büntetést kapott. Az 1955-ös általános amnesztia során a büntetését
25 évre csökkentették.
A súlyosan beteg Esterházy a mírovi várbörtönben halt meg 1957. március 8-án. Mivel 2007 őszig nem volt köztudott, hol van eltemetve, illetve hová kerültek hamvai, a csehországi magyarok 1998-ban magyarországi segítséggel jelképes síremléket állítottak neki a helyi rabtemetőben.
Cseh történészek – az Esterházy család kérésének eleget téve – kiderítették, hogy Esterházy János urnája a prágai Motol nevű köztemető közös sírjában található. A motoli emlékműre 2011 őszén felkerült Esterházy János neve is.
Esterházy Jánost eddig sem Szlovákia, sem Csehország nem volt hajlandó rehabilitálni, így a néhai politikust papíron továbbra is háborús bűnösként tartják nyilván.
Kokes János, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”53853,52943,52743,52707,52271,52284,52262,52229,52030,52247″}
