A 26. Bálványosi Szabadegyetemen és Diáktáborban sok egyéb mellett gazdasági kerekasztal is helyet kapott a programban, mely a Kárpát-medencei magyar gazdaságpolitika aktuális kihívásaival foglalkozott.
A kerekasztal-beszélgetést Farkas Balázs, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának konzulja vezette. A beszélgetésen részt vett Farkas Iván, az MKP gazdaságpolitikai alelnöke, a Baross Gábor Terv felelőse, a Gazda PT alapítója, Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, Mátis Jenő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke, a Mikó Imre Terv felelőse, Virág László, a Kárpátaljai Magyar Vállalkozók Szövetségének elnöke, Szatmáry Kristóf, a Pest Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, T.Mészáros András, Érd polgármestere, Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Gazdák Egyesületének alapítója.
A szakmai és szakpolitikai kerekasztal-beszélgetésen felszínre kerültek mind a Kárpát-medence gazdaságpolitikáját érintő kérdések, lehetséges jövőképek, mind az egyes határszakaszokat érintő, a határon átnyúló gazdaságfejlesztés lehetőségeit magába foglaló tervek.
Farkas Iván megállapította: 2011-ben a Nemzetgazdasági Minisztériumban egy új szemlélet kezdődött el, amely a belgazdaság és a külgazdaság mellett az Ötödik Égtáj megnevezéssel a Kárpát-medence összehangolt gazdaságfejlesztését is magába foglalta. Megszülettek a határon túli és a határ-menti térségek gazdaságfejlesztési tervei.
Mára már azonban – amikor a magyar gazdaság a korábbi lejtmenetet követően szárnyra kapott – előbbre kell lépni, az elfogadott cselekvési tervek és elképzelések mellé forrásokat és lehetőségeket kell párosítani. A mai, 2015-ös vezérgondolat pedig: a magyarok szülőföldön maradásának, az elvándorlás csillapításának vagy meggátolásának leghatékonyabb eszköze a határ-menti régiók gazdaságfejlesztése és területfejlesztése, régióink felzárkóztatása, fejlesztése.
A felvidéki szakpolitikus emellett facebook lapján számolt be arról, hogy székelyföldi útja során meglátogatta Zalánpatakot is, mely kisméretű falu ellenére kitűnő önellátó gazdaságáról és a biodiverzitás terén elért eredményeiről ismert. Az oda látogatót azzal az érzéssel tölti el, mintha 50-100 éve megállt volna ott az idő. Az érintetlen környezetéről és hagyományos gazdaságairól ismert, mintegy száz lelket számláló településen a felvidéki politikusnak volt alkalma egyeztetni Kásléder Józseffel, a település polgármesterével is.
A nehezen megközelíthető, pici település azzal vált világhírűvé, hogy az itt van a birtoka a brit trónörökösnek, Károly hercegnek. A helyiek elmondása szerint a magas rangú vendég gyakran látogat el a településre, nagyon megszerette a tájat és a település érintetlen környezetét. Mindazonáltal más vonatkozásban is híressé vált a település, méghozzá példaértékű biodiverzitásáról. Környezetében ugyanis számos ritkaságnak számító vagy már szinte kihalt, máshol fel nem fedezhető növény- és állatfaj él. Az itt élő emberek hagyományos önellátó gazdaságokat tartanak fenn,főként tehéntenyésztéssel és tejtermeléssel foglalkoznak. A piciny település lakosságának két bolt kínálja portékáit, de a helyi termelők is értékesíthetik itt terményeiket. A helyi iskola nemrégen került felújításra, amelynek igaz, hogy csak négy diákja van, de a lakosságot tekintve ez arányos létszám. Az iskola udvarán található az újonnan felállított emlékmű, az országzászló, amelynek lobogóját az 1940-es felszabadulás emlékére Léva város és a Lévai járás leventéi adományozták a Felvidékről. A községtől nem messze mintegy húsz kilométerre található egyébként Párkány testvérvárosa, Barót is.
Farkas Iván helyszínen készített fotói a településről ITT>> tekinthetőek meg.
Felvidék.ma{iarelatednews articleid=”55171,55163,55140,55120,55089″}
