Sajnos, a tető nélkül maradt értékes műemlék állagát az elmúlt évszázadok során nem sikerült megóvni az enyészettől. Egy ideig még a település egyik legszebb pontja volt a Pusztatemplom. Álltak falai, rendben tartották környékét a temetővel együtt, de az idő múlása sok mindent eltüntetett. A romok tégláit, köveit ugyan nem építettek be 1910-11-ben az új szecessziós templom falaiba, de azokat nagyrészét meggondolatlanságból vagy parancsra elhordták innen. A keleti és a déli rész csaknem nyomtalanul eltűnt, s igen megkopott az északi fal is, a nyugati főhomlokzat pedig leomlott.
A nagycsalomjai templomromokról magam is többször publikáltam egy-egy híradást. A nyolcvanas években Móser Zoltán fotóművész, kutató barátommal jártam a templomdombon, s még sikerült megörökítenie felvételein a nyugati homlokzatot a gótikus kapuval. 1993-ban az Isten házai és szolgái című kötetemben írtam a templommaradványokról, többek közt az alábbiakat: „Sajnos, mára a messziről látható romok is eltűntek. Az oromzat több mint egy évszázadon át keményen dacolt az idővel. A gizgazok közül még kiemelkedett háromszögcsúcsával a homlokzat, őrizve a templom értékes, XIV. századi gótikus kapuját. A templom körüli temető szép sírkeresztjeit is csak közelről lehet szemügyre venni: kökény-, csipke- és bodzabokrok veszik azokat körül.
A nyolcvanas évek elején többször is szóba került, hogy az értékes műemlékmaradványt és a temető faragott sírköveit meg kellene menteni az enyészettől. Sajnos, az idő vasfoga keményebben dolgozott: néhány éve az utolsó kiemelkedő magas oromfal is leomlott. A gótikus kapu kőkeretei darabokban hulltak a földre.
Nemrégiben a helyi önkormányzat kitisztíttatta a romokat és a régi templom környékét. A később felépített reneszánsz falak maradványai és az apszisz körvonalai így legalább már közelről láthatók. Nem ártana azonban a munkálatokat tovább folytatni, s a falmaradványokat legalább ideiglenesen konzerválni. A korábban készült fotók alapján talán még a gótikus kaput is helyre lehetne állítani romjaiból.” ( Csáky, 1993:33-37)
Örömmel konstatálhatjuk, hogy Nagycsalomján a Pusztatemplom környékén néhány éve történt egy kisebb, majd aztán egy jelentős előrelépés.. Pályázati pénzt szereztek a régészeti kutatásokra, s Václav Hanuliak vezetésével a Terra Antiqua rimaszombati régészcsoport 2007-ben és 2008-ban alapos kutatást végzett a helyszínen. Ennek eredménye többek közt a mai állapot, s ez tette lehetővé az állagmegóvás szakszerű folytatását.
El kell mondanunk még, hogy az ilyen értékes műemlék körüli valamennyi kutatómunkáról nem lehet egy röpke előadás során érdemben szólni. Hisz közölhetnénk még azt is, hogy a balassagyarmati Palóc Múzeum fényképtárában nemrégiben hat darab 1940-ben készült templomfotót találtunk, melyek szintén hozzájárulhatnak e műemlékről alkotott képünk további pontosításához.
Az első felvételen (F-783) a templom déli falának egy részét örökítették meg a kőkeretes, reneszánsz alakzatú kapuval. Felette még a fehér vakolat is látható, két oldalán pedig egy-egy magas, keskeny, félköríves végződésű ablaknyílás van. Ennek alapján jól visszaépíthető lenne a templom eme része is.
A másik fotó (F-784) a gótikus nyugati kaput ábrázolja, felette egy ablaknyílással. A harmadik felvételen (F-785) ugyanezt látjuk belülről nagyobb megközelítésben. Megfigyelhetjük az ablak felett a téglalap alakú világítónyílást, amely már a padlástérhez tartozhatott. A negyedik kép (F-786) szintén a déli kaput mutatja az egyik magas ablakkal.
Az ötödik fotón (F-802) szinte a megmaradt egész templom látható kívülről, nyugati irányból fotózva. Rajta a teljes nyugati homlokzat ott áll, akárcsak a még meglévő déli és keleti falmaradványok.
A hatodik képen (F-803) megintcsak a nyugati falat figyelhetjük meg belülről. A kapu déli oldalán, a felső részével egy magasságban egy félköríves falmélyedés van. A bejárati kapu talajszintjénél kőlépcsők vannak, amelyek a hajóba vezethettek. A falban jól látható a padlás gerándáinak helye is. A felvételeket feltételezhetően Fényes Dezső a gyarmati múzeum volt igazgatójak.
Folytatjuk…
(A képek kattintással nagyíthatók!)
Csáky Károly/Felvidék.ma
Fotó: a Palóc Múzeum Fényképtárából és Csáky Károly felvételei
