Csáky Pál szerint Szlovákiában a migrációs válságnak köszönhetően kedvezőbben ítélik meg a magyarokat, ám a nagypolitikában ez egyelőre nem érezhető. A Magyar Közösség Pártjának EP-képviselője úgy véli, Európa nagyon lassan mozdul migránsügyben, a lengyeleket pedig megfenyegették, s azért léphettek ki a visegrádi négyek kvótaellenes szövetségéből – minderről a Lánchíd rádióban beszélt a felvidéki politikus.
Csáky elmondta, az Európai Bizottság felé már korábban jelezték, a migránsválság ügyében európai csúcsot kell összehívni. „Az igazság az, hogy nagyon lassan mozdult az EU, de végül is üdvözlendő, hogy létrejött a csúcs. Úgy gondolom, hogy bizonyos részeredmények megszülettek, bár ez még mindig messze van a kívánatos aktivitástól” – mondta.
Csáky elismerte, őt is meglepte, hogy az EU-s belügyminiszteri találkozón, amikor a tagállomok belügyi tárcavezetői a kötelező kvótákról szavaztak, Lengyelország – egyedül a V4-ek közül – ezt megszavazta. „Meglepett, hogy a lengyelek kiugrottak a visegrádi négyek kvótaellenes együttműködéséből, ha tippelnem kellett volna, inkább a cseheket mondtam volna, mert bennük van egyfajta opportunizmus, ami most hál’ Istennek, nem jött elő” – fogalmazott.
Úgy vélte, a lengyel lépést több tényező is magyarázhatja, ugyanakkor olyan véleményeket is hallott más európai parlamenti képviselőktől, hogy megzsarolhatták Varsót: ha nem enged, akkor az ukrajnai helyzet esetleges eszkalálódásakor nem segít nekik az unió, és rájuk szakad a menekültprobléma.
„Nagyon félnek attól, hogy ha kiújulnak Kelet-Ukrajnában a harcok, illetve jön a zordabb tél, akkor Ukrajnából is megindulhat egy jelentős népmozgás, melynek elsődleges célpontja – Magyarország és Szlovákia mellett – Lengyelország lehet” – vélekedett Csáky.
Robert Fico migránsügyben tett határozott kijelentéseit Csáky a jövő évi parlamenti választásokkal magyarázza. Az EP-képviselő úgy véli, a szlovák miniszterelnök nem engedheti meg magának, hogy szembemenjen a szlovák közvéleménnyel, amelynek jelentős része ellenzi a befogadás-párti politikát.
Megjegyezte ugyanakkor azt is, hogy Szlovákiában a migrációs válságnak köszönhetően kedvezőbben ítélik meg a magyarokat, és a szlovák átlagpolgár, valamint az értelmiség nagy része is jelentősebb szimpátiával fordul a magyar kormány intézkedései felé. Csáky szerint a közös érdek, az egymásra utaltság és a közös uniós fellépés egyértelműen pozitívan változtatta meg a közhangulatot. Azonban hangsúlyozta, hogy a nagypolitikában ez még nem érezhető, jelenleg is problémát jelent például a magyar iskolák leépítése.
Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”56353,56127,56038,55971,55732,55691″}
