Közös világot építeni, együtt! Ezzel a címmel rendeztek konferenciát a roma holokauszt áldozatainak tiszteletére szeptember 30-án, Feleden. A tanácskozáson szó volt a roma integráció kihívásairól, illetve bemutatták a legsikeresebb gyakorlati eredményeket.
A regisztráció ideje alatt a feledi Trifonti István és zenekara játszott szalonmuzsikát. Bemelegítésként a világhírű Hulló falevél… csendült föl. Hiába, itt az ősz. Majd cigányzenét játszottak.
A konferenciát Mihályi Gábor, Feled polgármestere köszöntötte és üdvözölte a jelenlevőket, és bemutatta a Trifonti-zenekart.
Szesztay Ádám főkonzul nyitotta meg a konferenciát. A jövő közös, vagy nincs – szögezte le. Majd ismertette Szalay-Bobrovniczky Vince, a Miniszterelnökség európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkár előadását, mely A roma-genocídium mint történelmi mementó címet viselte. Azt szerették volna, hogy a megemlékezés a jelenhez szóljon és a jövő felé mutasson. Ezzel ahhoz járulunk hozzá, hogy a múlt tragédiái ne ismétlődjenek meg – fogalmazott Szesztay.
Nekünk, magyaroknak augusztus 2-a háromszoros évforduló. 1944-ben Auschwitzban ezen a napon több majd 3000 romát gyilkoltak meg. A rasszizmus nem ismer határokat, de az ellene folyó harc sem ismerheti azokat. Magyar vonatkozás, hogy Magyarország tíz éve csatlakozott a Nemzetközi Roma Naphoz, mely arra is emlékeztet, a rasszizmus elleni küzdelem nem olyan harc, melyet valaki elvégez helyettünk. Mindenki, aki ezért küzd, a szövetségesünk. Nem mástól várjuk az egyenlőséget és stabilitást, hanem ezt nemzeti keretek között kell megvalósítani.
Pont ezen a napon Kislétán hat halálos áldozatot követelt egy merénylet, mely faji bűncselekmény volt. Az a probléma, ha nem megyünk tudatosan szembe vele, akkor velünk fog szembejönni. Kihívás, hogy a társadalmi béke visszatérjen, hogy az állam meg tudja védeni polgárait, roma és zsidó közösségét. Ez mindenkit megillet. Ez ugyan nemzetközi elvárás, ám a mi polgárainkról van szó. Erőforrást jelent szellemileg is és könnyebben lehetünk sikeresek, ha nemzetközi együttműködés keretében nemzetközi prioritás, ennek erősítése.
Magyarország immár másodszor vállalta az IHRA (International Holocaust Remembrance Association – Nemzetközi Holokauszt Emlékezési Szövetség) elnökségét. Ez elemi magyar érdek. Emlékeztetjük magunkat és a világot, hogy ez soha többé ne történhessen meg. Az antiszemitizmus és rasszizmus összefogással küzdhető le. Fontos szerep hárul az oktatásra, hiszen egyre kevesebben vannak, akik szüleiktől hallhattak erről. Harmadjára, a roma-holokauszt egyenrangúan kell, hogy megjelenjen. Ennek biztosítása kutatási, oktatási feladat, a megemlékezés elősegítése és a romák európai helyzetének ügye.
Szesztay bejelentette, ennek szellemében nagyszabású nemzetközi konferenciát készül szervezni jövő év márciusában, amely a jelennel is foglalkozni fog. A jelenlegi konferenciát úgy fogja föl, mint a jövő évi nagy nemzetközi konferencia regionális előzményét. Ennek eredményeit és következtetéseit átadják e rendezvény szervezőinek.
Gömörben több oknál fogva tartják a konferenciát. Amikor Pozsonyban dolgozott, B. Kovács István gömörológusnál tájékozódott a helyzetről. Akkor a nyugati régióban valósult meg a rendezvény. Most folytathatják azt a folyamatot, amit egykor elkezdtek. Másik ok azzal függ össze, hogy különösen figyel a határtérségekre. A magyar és szlovák külügyminisztérium megegyezett a határvidékek felzárkóztatásáról, a munkahelyteremtésről. Ez akkor működik jól, ha a gazdaság van az emberért és nem fordítva. A társadalompolitikai kérdéseknek kellő figyelmet kell szentelni. Meg kell teremteni a stabilitást és a személyes, kollektív biztonság anyagi alapjait.
A Gömör Expo koncentráltan elmondja a tőkés társaságoknak, miért érdemes itt megtelepedni. „Tudatosítani kell, az nem a számokért van. Nem azért, hogy a külvilágnak elmondhassuk, milyen változások, milyen növekedés mutatható ki. Ez önökért van. – hangsúlyozta a főkonzul – A határvidék lakosságáért. Romákért és nem romákért, közös jólétükért, hogy megsokszorozódjanak a lehetőségeik. Azért a stabilitásért, mely előfeltétele annak: soha többet ne legyen Auschwitz, Kisléta. A felzárkózás gömöri modellje arra szolgál, hogy lehetetlenné tegyük a múlt megismétlődését. Közös, alapvető érdek ez.” Vagy közösen haladunk fölfelé a szeretet és szolidaritás társadalmának megteremtése felé, vagy együtt csúszunk az anarchia bugyraiba.
Amiben az előadók és hozzászólók zöme egyetértett az az volt, hogy itt elsősorban szociális kérdésről beszélhetünk, nem fajiról. A cigányok 400 éve élnek velünk, pontosabban mellettünk. Fontos a gyermek és a szülő a legkorábbi időszakban sajátítsa el a szükséges viselkedési mintákat, ingereket, hogy gyermekét nyomon kövesse a későbbiekben is. A roma közösség integrációja az oktatáson múlik. Rendkívül fontos, hogy a roma populáció műveltségi szintje emelkedjen, legtöbbjük fejezze be az általános iskolát, lehetőleg középiskolai, vagy egyéb középszintű szakmai végzettséggel rendelkezzen és végezzenek egyetemet is. Máskülönben nincs esélyük elhelyezkedni a munkapiacon. A felsőfokú végzettséggel rendelkező romák meg vállalják gyökereiket és példaképül szolgáljanak, segítsék elő népességük felzárkózását és váljanak vezetőjükké. Az az általános tapasztalat, hogy aki tudásra tesz szert, elhagyja identitását. Szocializációjuk is nagyon fontos, hogy elsajátítsák azokat a társadalmi, egészségügyi, viselkedésbeli normákat, melyeket a többségi társadalom vall. El kell kerülni, hogy párhuzamos társadalmat hozzanak létre.
Pacsai János protopresbiter fogalmazta meg azt a fontos gondolatot, hogy lehetséges a kettős identitás (cigány-magyar), de a hármas is (cigány-szlovák-magyar). Nem kell, hogy ezek ellentétben álljanak egymással, akkor gazdagítják egymást. Minél több nyelvet ismer valaki, annál gazdagabb! Minél több identitással rendelkezik, annál értékesebb lesz! Tegyük hozzá, mielőtt Közép-Európát feldarabolták sok ilyen kettős, hármas identitású ember élt főleg a nyelvhatárokon és a városokban. A mi területünkön szlovák-magyar-német hármas identitású emberek éltek, akiket a nacionalista államhatalom arra kényszerített, hogy egyet válasszanak, vagyis megcsonkítsák önmagukat.
Abban is teljes volt az egyetértés, hogy a képzésnek sokkal gyakorlatiasabbnak kellene lennie. Ahogy Sápos Aranka kutató fogalmazott, a roma falán otthon ott lóg a négy oklevél, mely igazolja, elvégezte a tanfolyamokat, csak éppen nem tud elhelyezkedni! A társadalom egyszerűen nem vesz tudomást róluk. Azt is sokan említették, hogy ezen a területen nem lehet különbséget tenni romák és nem romák között. Együtt kell foglalkozni az elesett, mélyszegénységben élő emberekkel. Ennek ráadásul pozitív hozadéka is van.
Ma már jó stratégiákat tudunk írni – mondotta Szirmai István főtanácsadó -, de amikor az életbe kell ezeket átültetni, akkor nagyon súlyos gondok mutatkoznak.
A feledi kulturális központban tartott rendezvény első része A genocídium emlékezete és politikák a rasszizmus elleni elkötelezettség jegyében címet viselte, melyet Horváthné Hamza Mária, a Biztos kezdet, biztos jövő integrált térségi program encsi vezetője moderált. Encs egy részében, ahol működik, az ott lakók 85%-a roma. Ez a program a gyerekek és családjaik felzárkózási esélyeinek növelésére jött létre. A gyerekház a mindennapokat nagymértékben befolyásolja. A gyermekek nevelési szintéjének emelésével, a hátrányok csökkentésével foglalkoznak. Ehhez értelmi, érzelmi, nyelvi és szociális támogatást nyújtanak, mert sokszor gondot okoz a napi betevő falat. Így tízórait biztosítanak.
Közben a gyerekek megismerkednek az esztétikus, helyes terítéssel. A normákhoz, szabályokhoz szoktatják a tanulókat. A szülőket is segítik szolgáltatásokkal. Mosási, tisztálkodási lehetőségeket biztosítanak, beszélgetéseket szerveznek szakemberekkel, kézművesek foglalkozásokat vezetnek, családi napokat rendeznek, segítenek az anya-gyermek kapcsolat elmélyítésénél.
A feledi Trifonti István vezette zenekar játékával tisztelget a holokauszt roma áldozatai előtt. Seres Rezső Szomorú vasárnapját játszották. Mihályi Gábor polgármester bemutatta zenekart. Majd a zeneiskola növendékei következtek. Többek között felhangzott Erkel Ferenc Palotása modern feldolgozásban.
Mgr. Alena Horváthová, a szlovák kormány romaügyi megbízottja, aki a rimaszombati regionális hivatalban dolgozik, arról szólt, hogy milyen stratégia segít a romákon. Elmondta, tizenegy éve dolgozik a régióban. Együttműködnek a polgármesterekkel és a roma közösséggel is. A Besztercebányai kerület öt járásában a legnagyobb munkanélküliséggel találkoznak. Ez a számarány nagyon magas. Pozitív programokat dolgoztak ki, hogy javítsanak a szociális helyzeten, a munkanélküliség arányán. Az asszisztensek iskolája, a polgári őrjáratok indítása mind ennek a része. Remélte, több roma lesz jelen. Pozitív nyitásnak mondta a rendezvényt. El kell érni, hogy a roma közösséget felemeljük és a megoldás felé tereljük.
Szirmai István az Emberi Erőforrások Minisztériuma, Felzárkózásért Felelős Államtitkárságának szakmai főtanácsadója a magyarországi romaintegrációs törekvésekről értekezett, melyek nemcsak a magyarországi roma-stratégiáról szólnak. Ez magyar nemzeti felzárkózási stratégia, melynek keretében a romák fontos népcsoportként jelennek meg. Tehát ez nem jelent kizárólagosságot. Tizenkét éve dolgozik kormányzati rendszerben, így már sokfajta törekvést látott. Hihetetlen sok mindent, sok utat próbáltak ki. Látott komoly kezdeményezéseket és regressziókat, de a program életben maradt. 2010-ben kormányváltás következett be. Azelőtt is létezett integrációs szakpolitika, de a kormányváltás után új hangsúlyt kapott, újfajta építkezés a felzárkózás indult el. Az új kormány az előzményekre épített. A múlt hónapban frissített változatot készítettek, így az még komplexebb lett. Ez tudományos megalapozottsággal, különböző területek statisztikai adatait hasznosította. Meghatározták a beavatkozási területeket. 95 célt tűztek ki.
A kiinduló pont, hogy a feladatot társadalmasítani kell. Ezt szolgálja a Roma Koordinációs Tanács és a Türr István Képző és Kutató Intézet. Ez utóbbival napi kapcsolatban állnak. A gyermekek rendkívül fontos célcsoportot jelentenek. A Magyar Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia beavatkozási területnek tekinti a gyermek jól-létet, az oktatást és képzést, a foglalkoztatást, az egészségügyet, a területi és lakhatási ügyeket, az emberek bevonását és szemléletformálását és a megvalósítás koordinációját.
Magyarország mind a 3200 települése helyi esélyegyenlőségi programot dolgozott ki. Csak akkor kaphatnak támogatást, ha ennek eleget tesznek. Más kérdés, hogy ezek mennyire gyakorlatiasak. A cél, 2020-ig 400.000 ember kivezetése a szegénységből. Ma 3 millió szegény él Magyarországon. A legszegényebbek döntő hányada roma. Épp a mélyszegénységben élő emberek viselkedési mintája nem etnospecifikus jelenség. Ugyanezeket produkálják a nem-romák is, ám a hétköznapi tudat ezt nem így látja.
Fontos, hogy a romák elérhetőkké váljanak intézkedéseik, programjaik nyomán. Sok kívánnivaló van ezen a területen. A roma-programok alapvetően kulturális jellegűek. A célzottság nem jelent kizárólagosságot. Az előadó ezután nagy vonalakban ismertette azt a 95 feladatot, mely gyakorlatilag lefedi ezt a területet. Az oktatás területén 19 részfeladatot kívánnak megvalósítani. A cél, minden roma végezze el az általános iskolát és lehetőleg tovább tanuljanak. Nem állnak jól ezen a területen. Sok halmozottan hátrányos helyzetű gyermek erre képtelen. Az értelmiséggé válók hajoljanak vissza közösségeik felé. Rendkívül tudatos építkezésre van szükség. Sokan szidják a közfoglalkoztatást, de rendkívül fontos, nem megkerülhető eszköze a felzárkózásnak. Több formája van. Az emberek elkezdenek termelni, s a közkonyhákat látják el. Ez az egész település javát szolgálja. Nyolc órát együtt vannak, beszélgetnek egymással, ami ennek fontos hozadéka. 20 feladat a foglalkoztatáshoz köthető. Tovább kívánják fokozni az egyének aktivitását, amit az érintettnek is meg kell értenie. Még inkább felelősségét érezzen saját maga előrehaladásáért. Bármennyire kényes, módszertanát ne érezze kínosnak. A területek összehangolása is fontos feladat. Az egészségügy területén nagyok a különbségek. Meg kell értetni velük, miért fontos egészségesnek lenni. Az emberek vegyenek részt a szűréseken. A dohányadó mérsékelt pozitív hatást gyakorol ugyanúgy, mint az egészségtelen élelmiszerek megadóztatása (chips). A napi testnevelés bevezetése az általános Iskolákban komoly előrelépés. Fontos a térségek komplex fejlesztése.
Magyarországon több mint 1000 putrisor létezik. 2020-ig minden hetediket meg kívánják szüntetni. Ez grandiózus beavatkozás. A legfontosabb a gondolkodáskeretek befolyásolása. 25 feladat a szemléletformálás célozta meg. Ezen a területen is a feladatok koordinálása elkerülhetetlen. Szemléletformálásra nemcsak a célcsoportnak van szüksége, mert értő közegre van szükség. Helyi szinten kell kialakítani a párbeszédet, amely naponta folytatódik. Az indulatokat közömbösíteni kell, hogy azok ne váltsanak ki más ellenállásokat. A veszélyérzetet kulturált eszközökkel kell leszerelni, hogy az embereket megnyerjük ügyünknek. Tehát ez nem roma-ügy csupán.
2010-15 között az volt a cél, hogy 100.000 romát bevonjanak ebbe a munkába. Ez messzemenően teljesült. A romák tényleg szeretnének haladni, fejlődni. A vita során kifejtette, versenyképes tudást kell szerezni a munkaerőpiac szűkössége ellenére, hogy lehetővé váljon az értelmes foglalkoztatás.
A gondokat sem kendőzte el. Ilyen az iskolaelhagyás, nehézséget okoz a szakiskolákba való bekerülés. Ezen a területen súlyos lemorzsolódás tapasztalható. Az okokat vizsgálni kell. Az egyik hozzászóló később kifejtette, az iskolák nem jelentik az iskolakerülést, mert féltik a kvótájukat.
Sápos Aranka előadása is igazolta az előbbieket. Mintha megrekedtünk volna. Egy helyben toporgunk. Kevés diák végzi el az általános iskolát és a középiskolát, nem beszélve az egyetemekről. A fiatalokat becsalogatják az órákra. Délután tanulni kellene, de nincs hol. Otthon nincs villany, fűtés, nincs mit enni. Így elvész a tananyag. Jön a hétvége. A következő héten mindent újra kell kezdeni. Nem ismerik a wécét, a folyosón végzik el szükségletüket. Gond van a nyelvi készségükkel. A telepeken különös nyelven beszélnek, melyet a szlovákkal vagy magyarral kevernek. A nulladik osztályban kellene megtanulniuk kommunikálni.
2018-ig a roma nők nevelése, beiskoláztatása az elérendő feladat – folytatta Szirmai. Az ezer roma nő uniós program. Ez az egyik a több tucat közül. Minden látszat ellenére, a részeredményekre büszkék lehetnek, de elégedettek aligha. Akkor lehetnének, ha partnereiktől visszajelzést kapnának. A „cigányul“ viselkedőkkel van baj. A közgondolkodás ezt a teljes cigányságra vetíti ki. A világ változik, így mindenkinek változnia kell. A nem-romáknak is. Az a közös cél, hogy békésen építsük ezt a nagyon is változó világot, miközben félelmeinkkel is meg kell küzdenünk.
Peter Mináč, Tiszolc polgármestere hozzászólásában elmondta, irigylik a magyarországi közmunkáltatási rendszert. Szlovákiában a havi néhány órás foglalkoztatásnak kevés a haszna. Az önkormányzatok szeretnék 8 órás munkaidőben foglalkoztatni az embereket, miközben értékteremtő munkát kellene végezniük. A többi hozzászóló is kritikusan értékelte a szlovákiai helyzetet. Fontos a konkrét eredmények ismertetése. Bármilyen apró siker is fontos.
Putnok, Ózd, Rimaszombat, Balassagyarmat ugyanazokkal a gondokkal küszködik, ennek ellenére e két uniós ország másképp értelmezi a gazdasági beavatkozást. A munkanélküliek reggel elindulnak és céltalanul bolyonganak. Nincs kihívás az életükben. Az apának, mint családfenntartónak tekintélye volt. Ez most nincs. Sok család improvizál. Nincs alternatíva. A losonci járásban ezer ember söpröget, Füleken négyszáz.
(Folytatjuk)
A konferencián készült további képek fotógalériánkban ITT>> tekinthetőek meg.
Balassa Zoltán, Felvidék.ma {iarelatednews articleid=”56491″}
