Az Alsó-Ipoly menti falvak egyik legkisebb településén, Bajtán emléktáblát állítottak a falu szülöttének, Drozdy Győző tanítónak, politikusnak, újságírónak, költőnek.
A Csemadok alapszervezetének elnöke, Sztruhárné Izrael Diána informált arról, hogy a táblaállítás a Csemadok ötlete és segítsége alapján született, minek után az Alsó-Garam Menti Fejlesztési Partnerségtől e célra megnyertek egy pályázatot.
Drozdy Győző 130 évvel ezelőtt 1885. október 1-én született Bajtán. A XX. század egy kivételesen színes, mindig ellenzéki politikusa volt. Bajtáról Budapestre került. 1907-1921 között fővárosi tanító, gyógypedagógus, a tanítómozgalmak harcos résztvevője 1910-1914 között.
A publicista, újságíró, szerkesztő, visszhangos sajtóvitákat, sajtópereket vívott. Több mint 10 hazai és amerikai magyar közéleti lappal forrt össze a neve (főként szerkesztőként), ezek közül négyet tiltottak be szókimondó, bátor demokrata kiállásáért.
Károlyi Mihály és a Nemzeti Tanács titkáraként kezdte politikai pályafutását 1918-ban. Az őszirózsás forradalom után a Párkány-Szalka szakaszon a cseh hadsereggel szembeni ellenállást szervezi.
1920-1946 között példátlan népszerűségének köszönhetően ötször választották meg országgyűlési képviselőnek. Száznál többször szólalt fel a parlamentben.
Nyolcad magával Horthy kormányzóvá választása ellen szavaz. A fehérterror egyik leleplezője a parlamentben. A terrorlegények megpróbálják meggyilkolni, jelképesen megássák sírját.
Életcélja a szegényparasztság felemelése, a földosztás véghezvitele.
A háború után a másik diktatúra, a kommunizmus kérlelhetetlen ellenfele. A kommunista párt mindent megtett először a politikából való visszaszorítás érdekében, majd orwelli módon a történelemből is törölni akarta nevét.
Az 1956-os forradalom idején az utcai tüntetések lelkes résztvevője volt, kapcsolatba lépett egykori politikusokkal, sőt Mindszenty József hercegprímással is.
85 évesen, 1970. november 2-án hunyt el Budapesten.
Drozdy Győző emlékiratai ELVETT ILLÚZIÓK címmel a Kossuth Kiadó Zala Megyei Levéltárának kiadásában jelent meg 2007-ben (a könyv bemutatója Párkányban is volt pár évvel ezelőtt). Az emlékiratokat a MTA felkérésére írta meg 1960-ban.
Memoárja két részből áll. Az első az 1918 és 1921 közötti korszakot eleveníti meg, míg a második rész az 1944 és 1946 közötti időszakról szól. Ebben a műben rengeteg helyszínt, időpontot, s főleg konkrét neveket említ, számos történelmi személyt, akikről nem igen olvashattunk ezidáig. A könyv nekünk felvidékieknek egy igen izgalmakkal teli, sokoldalú információt és élményt nyújtó olvasmány.
Drozdy Győzőről a mai napig nem jelent meg egyetlen tanulmány vagy elemzés sem, pedig egész életét a közügyeknek szolgálta.
Az emléktáblát Drozdy Győző szülői házán helyezték el, amely az egyház tulajdonában van, jelenleg ifjúsági és nyugdíjas klubként működik.
Az eseményen jelen volt fia, ifj. Drozdy Győző, unokái, déd-, és ükunokái. A táblát leleplezte fia és a község polgármestere Benkó József, majd Vanda Károly lelkiatya áldotta meg. A rendezvényen jelen volt Farkas Iván megyei képviselő is.
A kultúrházban megtartott könyvbemutatón Eőry Áron politológus tartott előadást Drozdy Győző életéről és munkásságáról. Ezután Csicsay Alajos író bemutatta Drozdy Győző: Bajtai kisbetyárok c. könyvét, melyet 1967-ben írt és tavaly jelent meg.
A könyvből néhány betyáros részlet is elhangzott, a kisiskolások pedig egy rövid jelenetet adtak elő a közönségnek.
Dániel Erzsébet, Felvidék.ma
Fotó: Bolya Szabolcs
További fényképek a Képgalériánkban ITT tekinthetők meg.
