A pozsonyi törvényhozás elfogadta a jövő évi állami költségvetést. Meglepő, hogy a tavalyihoz képest a kormány idén alacsonyabb bevételekkel és kiadásokkal számol. Amennyiben a tavaly ősszel elfogadott, 2015-ös költségvetés kiinduló sarokszámaival hasonlítjuk össze a jövőre várható adatokat, jövőre az államháztartás bevételei 218 millió euróval csökkennek, míg a kiadási oldal 1,23 milliárddal lesz alacsonyabb. Mindez azt eredményezi, hogy az államháztartás hiányának évközi csökkenése egymilliárd euró lesz, ami kétségkívül pozitív fejlemény. Ebben az évben a tervezett hiány a hazai össztermék 2,5 százaléka, míg jövőre 1,93 százalékkal számolnak.
Tény, hogy a hiány kedvező alakulása főleg annak köszönhető, hogy erőteljesen nőnek az adó- és járulékterhek, ami viszont a vállalkozók számára hihetetlenül kedvezőtlen fejlemény. Nincs már hova hátrálniuk, emiatt sokan a szomszédos országok valamelyikében hozták létre fiókvállalkozásukat. Mindez azt bizonyítja, hogy a vállalkozási környezet romlása tartós folyamat. Az adóbevételek dinamikus növekedése ellenére sem csillapítja a kormány a folyamatot, nem csökkenti az adó- és járulékterheket sőt, kiszélesíti azokat. Emiatt költekezhet és ezért lesz a jövő évi állami költségvetés jellemzően választási költségvetés.
A legjelentősebb növekedést jövőre az egészségügyi tárca könyvelheti el, 84,4 milliós összegben, ennek ellenére költségvetése távol áll a hazai össztermék 5 százalékos szintjétől. Az egészségügy állami támogatása tehát alultervezett, jövőre csupán a hazai össztermék 4,3-át szánja rá a kormány. E tekintetben a környező országokkal történő összehasonlításban is sereghajtók vagyunk. Növekedésben őt követi a védelmi tárca, 83,8 millióval, amely esetében a nemzetközi helyzet miatt nagyobb fokú növekedés is indokolt volna. Harmadik legmagasabb növekedéssel az igazságügyi tárca számolhat, köszönhetően a bírák fizetésemelésének. Ellenben a legjelentősebb csökkenést a környezetvédelmi tárca könyvelheti el, 540 milliós összegben, ezt követi az oktatási tárca 266 millióval, majd a mezőgazdasági tárca, 125 millióval. Ez utóbbi kedvezőtlen hír Dél-Szlovákia számára, hiszen a régiónkat éltető ágazat jóval többet érdemelne.
Ami örvendetes, hogy a minimálbér jövőre 405 euróra növekszik. Emellett a közszférában dolgozók bére jövőre 4 százalékkal emelkedik. Kedvező fejlemény a fogyasztási oldalon, hogy a számítások alapján a reálbérek az eddiginél gyorsabb ütemben nőhetnek majd. Meglesz továbbá az alapélelmiszerek adócsökkentéséből származó adóbevétel-kiesés fedezete és jövőre két új alapot is létrehoz a kormány: a kiemelt, stratégiai jelentőségű beruházások állami ösztönzésére, valamint a bevándorlási hullám költségeinek fedezésére. A lakásépítés állami támogatása viszont csökken 5,5 millió euróval, ami rossz jelzés a fiatal házaspárok számára.
A pedagógusbérek jövőre átlagosan 30 euróval nőnek, ennek ellenére az oktatási tárca költségvetése jövőre jelentősen csökken. Az európai uniós források lehívása lesz jövőre érezhetően alacsonyabb, ennek tudható be a jelentős csökkenés. Kedvezőtlen fejlemény továbbá, hogy az oktatási tárca fejezetébe bekódolták a kisiskolák bezárását, szeptembertől nem számolnak további fenntartásukkal. Mi pedig abban reménykedünk, hogy a parlamenti választás után felálló új kormány e szándékot átértékeli.
Ami szülőföldünket, Dél-Szlovákiát illeti, a közlekedési infrastruktúra tekintetében jövőre a kormány semmilyen jelentősebb fejlesztéssel nem számol. Sem gyorsforgalmi úttal, sem vasútfejlesztéssel. Igaz, hogy az új törvény értelmében a magas munkanélküliséggel küzdő járásokban – közülük kilenc dél- vagy kelet-szlovákiai járásban található – a munkáltatók számára csökkentik az alkalmazottak után befizetendő járulékterheket, ám az intézkedés érezhetően nem növeli majd a foglalkoztatást. Ráadásul az érintett dolgozók számára a munkáltatók nem képeznek majd nyugdíjalapot, ami hosszú távon fog keményen visszaütni. Hiányoljuk a kézműves mezőgazdaság felkarolását, a közmunkák kiszélesítését termelői tevékenységekkel, főleg a mezőgazdaságban. Hiányoljuk a faluvállalatok létrehozását. Várhatóan újra előjönnek majd a szociális vállalatokkal, amelyek története hét-nyolc éve csúfos epilógussal zárult. Változatlan marad a kisebbségi kultúrák támogatási kerete. Ám a kormányhivatal különböző módszerekkel próbálja szűkíteni a potenciális pályázók körét. Az állami támogatás megítélését korrupcióellenes tanfolyamon való részvételhez köti.
A költségvetés bevételi és kiadási oldalának szerves részét képezik az Európai Unió közös költségvetéséből érkező források. Ez a költségvetés egyik legkockázatosabb oldala, mert bár jövőre a pályázati felhívások fokozatosan elárasztják majd a hivatalos közlönyt, az eddigi tapasztalatok alapján erősen kérdéses az európai források felhasználásának jövőbeni mértéke és hatékonysága. További kockázat a kórházak és az önkormányzatok gazdálkodása, valamint a kormány által tervezett egyes bevételek, amelyek irreálisnak tűnnek. Például a részben állami tulajdonú vállalatok nyereségrészesedése. Emiatt leszögezhető, hogy a jövő évi költségvetés igencsak ingatag lábakon.
Kérdéses, hogyan tudja majd a jövőben tartani az új kormány a konvergencia-terveket. A felvállalt célkitűzés alapján az államháztartás hiánya 2017-ben a hazai össztermék 0,42 százalékát tenné ki, 2018-ban pedig kiegyenlített költségvetéssel számol a kormány. Felettébb ambiciózus terv, a jövő évi költségvetés sarokszámainak tükrében leszögezhető, hogy szinte teljesíthetetlen. Ehhez a jövő évi hiányt még szűkebbre kellene szabni.
Farkas Iván, Felvidék.ma
A szerző az MKP gazdaságpolitikai alelnöke{iarelatednews articleid=”57542,57318″}
