A Besztercebányai kerületben az országos átlagtól valamivel jobb eredményt ért el az MKP, jól szerepelt a Rimaszombati járás is. Auxt Ferencet, a kerület listavezetőjét, az MKP Rimaszombati járási elnökét a választópolgárok passzivitásáról, az „obamázás” jelenségéről és a romakérdésről kérdeztük.
A Magyar Közösség Pártja a Besztercebányai kerületben 4,85%-ot, 14 341 szavazatot szerzett. Az első helyen a Smer szerepelt 29,25%-kal, második lett az SaS 10,58%-kal, a harmadik pedig Kotleba pártja 10,45%-kal.
A Nagykürtösi körzetben az MKP 16,00%-ot (2 959 szavazatot), a Most-Híd 11,90%-ot (2 202 szavazatot) ért el. A Losonci körzetben az MKP 8,12%-ot (3 105 szavazatot), az Most-Híd 9,76%-ot (3 735) a ért el. A Rimaszombati körzetben az MKP 17,88%-ot (8 178 szavazatot), a Most-Híd 15,43%-ot (7 060 szavazatot) kapott.
A preferenciaszavazatok tekintetében a kerületben az MKP képviselőjelöltjeinél a következő eredmények születtek: Rimaszombati járás: Cziprusz Zoltán – 7 252 szavazat, Auxt Ferenc – 5 094 szavazat, Juhász Péter – 3 309 szavazat, Rigó László – 1 448 szavazat, Pósa Dénes – 588, Szamos Zsuzsa – 420 szavazat, Agócs Gyula – 375 szavazat, Bán Zoltán – 372 szavazat, Mag Fodor Enikő – 288, Csirmaz Miklós – 205 szavazat.
Nagyrőcei járás: Deák János – 1 066 szavazat, Cseszkó Lívia – 815 szavazat, Oravecz István – 194 szavazat. Losonci járás: Csúsz Péter – 2 648 szavazat, Szvorák Zsuzsa – 2 045 szavazat, Marcinkó Zoltán – 800 szavazat, Varga Henrietta – 672.
Nagykürtösi járás: Balázs Éva – 1 040 szavazat, Hrubík Béla – 937 szavazat, Czibulya Márk – 546 szavazat, Gömöry Lóránt – 426 szavazat, Korcog Anikó – 239 szavazat.
– Mi a véleménye az elért országos eredményről?
– Kevésnek tartom, ahhoz képest, hogy milyen előkészületek voltak. Én először találkoztam az aktivistáknak a hangyaszorgalmával. Korábban még ilyet nem láttam, ahogy tették-vették a dolgukat. Meg voltam győződve, hogy 5% fölött fogunk végezni. Ezért ilyen értelemben csalódott vagyok. Ezt ki fogjuk elemezni.
– Miben lehetett a hiba, hogy nem sikerült a növelni a választókedvet?
– Nálam ez szólóigévé vált, hogy nem tudtunk euforikus érzést kelteni, az emberek passzívak, úgy érzik, hogy nem érdemes elmenni választani, mert úgy sem fog változni semmi. Ebből a helyzetből nagyon nehéz kimozdítani őket. Továbbra is a közöny maradt a legnagyobb ellenfelünk. Ezen kell változtatni.
– Mindennek ellenére a Rimaszombati járás az átlaghoz képest jobb eredményt ért el. Ezt hogyan értékeli?
– Úgy gondolom, hogy nagyon sokat dolgoztunk. Rengeteget mentünk, sokat beszélgettünk az emberekkel, én több mint 45 helyen szerepeltem. Emellett már az elmúlt 6 év is sikeres volt. Igaz, hogy nem voltunk a parlamentben, de megyei és helyi szinten tettük a dolgunkat. Rengeteg rendezvényre mentünk el. Az emberek érezték, hogy ott vagyunk velük. Akik ránk szavaztak, azok valóban azt érezték, hogy az MKP-nak a parlamentben kell lennie. Meggyőződésből jöttek el, s a mi értékrendünkre szavaztak.
– Mit szól a Most-Híd roma képviselőjelölt állításához, akit a gömöri Obamaként hirdettek?
– Maga az Obamazás nevetséges, én csodálkozom rajta, hogy Vavrek István, Rimaszécs polgármestere ezt egyáltalán felvállalta. Nem kellett volna ilyennel dicsekedni, ő a tisztességes nevét adhatta volna hozzá. A most-hidasok két évig dolgoztak ezen a „projekten”. Valahol ez is szavazatvásárlás volt, csak burkolt. Ugyanis több községen segítettek, s ez úgy lett eladva, hogy a Purt (cigány szó, jelentése Híd) támogatja a programokat. Ezek minden bizonnyal kétes eredetű pénzek voltak. Az emberek ezt mégis elfogadták.
– Ezek után milyennek ítéli a Most-Híd politizálását ebben a régióban?
– Nem látom őket jobbnak. Mi itt Gömörben következetesebbek vagyunk, ők pedig tudatosan Obamára alapoztak. Ha ez nem lett volna, ennyit sem érnek el. Mondhatom azt is, hogy ezzel több mint négyezer szavazatot vittek el tőlünk. Ezek az emberek ránk szavaztak volna, hogyha nincs egy ilyen erős ellenkampány a másik oldalról. A mottójuk az volt, hogy a sorsunk irányítását a maguk kezébe veszik, s ha bejut akkor ő lesz a „romavezér”.
– Próbáltak helyi szinten Vavrek Istvánnal tárgyalni?
– Igen, volt köztünk tárgyalás. Elmondtam neki, hogy az MKP közelebb áll a romákhoz, s a listán ezt igazolja az én személyem is, aki jól ismerem a romák helyzetét. Ő ezt mind elfogadta. Mi nem sértegettük egymást, a kampány tisztességes volt. Vavrek közölte velünk, hogy őbelé a hidasok már annyit fektettek, hogy hálátlanság volna az ő részéről, ha most hátat fordítana nekik. De azt nem tagadta, hogy a kapott anyagi támogatásokat úgy osztotta, hogy nyitott volt nemcsak a roma vezetésű falvak felé, igyekezett a legtöbb polgármesterrel felvenni a kapcsolatot, s aki hajlandó volt az összegekből valamit létrehozni, akkor ő azt osztotta. Kicsit Teréz anya szerepében tetszelgett, s politikai háttérrel hozta ez meg neki azt az eredményt, amit elért.
– A romakérdés megkerülhetetlen ezen a vidéken?
– Igen, ezzel továbbra is foglalkozni kell. Vavrek Istvánnal is újra össze kell ülnünk. A mi fiataljaink kimennek, az öregek elhalnak, s romából egyre több van. Ehhez a roma kérdést oldani kell, de öntudatos romából kevés van. Pedig roma embereket kell behozni az MKP berkeibe, s az értékrendünket el kell fogadtatni, hogy hosszútávon lássa azt, hogy érdemes. Mert csak együtt tudjuk megoldani a romakérdést. Ezek a pillanatnyi szavazatszerzések teljesen nem jött be a Most-Hídnak, az eredményeik egyértelműen gyengébbek lettek.
– A romák mellett újra szembesülhettünk Marián Kotleba térnyerésével. Erről mi a véleménye?
– Kotleba, aki ugye mint tudjuk Besztercebánya megyei elnöke, most is a roma- és migránsgyűlöletből és a Smer elleni undorból szedte össze a 8,5%-ot. Csípőből tüzel, amikor a romakérdés felmerül. S ahogy nézem az adatokat, nagyon sok helyen több magyar is szavazott rá, főleg olyan helyeken, ahol a romák helyzetét, a szociális kérdéseket nem tudják kezelni. Pedig ez nem megoldás.
– Milyen jövőképet lát?
– Ott ahol én megfordultam, ott visszasírják a régi nagy csapatot. Az igaz, amit én mindenütt elmondtam a kampány alatt, hogy helyzetünk három melódiához volt hasonlítható: Egyedül nem megy, Szeressük egymást gyerekek, Újra együtt a nagy csapat. Nincs más út, nekünk össze kell fogni. Meg kell értetnünk ezt a keményfejűekkel a Hídban, a kételkedőkkel a mi oldalunkon. Ki kell mondatni a Híddal, hogy akar-e bennünket, vagy nem akar? Ezt a 4,04%-ot nem szabad hagyni veszni, hiszen 105 ezer gondolkodó emberről van szó. Dél problémáinak a megoldásában ezeknek az embereknek az akaratát érvényesíteni kell.
Homoly Erzsó, Felvidék.ma
