Az Emberi Erőforrások Minisztériumának Egyházi, Nemzetiségi és Civil Társadalmi Kapcsolatokért Felelős Államtitkársága elkötelezett – többek között – abban, hogy a magyar civil szektor lendületet kapjon határon innen és túl egyaránt. 2012-ben ezért létrehozták a Civil Információs Központokat. Ezek lényegéről, működési elvéről, valamint a magyar civil szféra sajátosságairól és jövőjéről kérdezte a PolgárPortál Fülöp Attilát, az EMMI nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkárát.
Ő maga jobban szereti a civil szervezetek elnevezés helyett az önkéntes polgári kezdeményezések kifejezést használni, hiszen „a reformkorban létrejött első egyleteknek az volt a lényege, hogy saját erőforrásból, vagyonból, időből áldoztak a polgárok egy-egy cél érdekében”. A helyettes államtitkár úgy véli az igazi civilség ebben áll, valamint a közösségformáló, közösség-összetartó erőben, amellyel a legtermészetesebb társadalmi igényt elégítik ki.
Magyarországon összesen 60 ezer bejegyzett civil szervezet létezik, amelyből közel 30 ezer aktív. Ezen szervezetek tevékenységében összesen 139 ezer foglalkoztatott és 500 ezer önkéntes vesz részt, ami azt jelenti, hogy megyénként 1 foglalkoztatottra 4 önkéntes jut – fejti ki Fülöp Attila. Megtudtuk azt is, hogy a magyarországi szervezetek 50%-a szabadidős, kulturális, vagy sporteseményeket szervez, 15%-uk foglalkozik oktatással, 10% szociális területen működik, a jogvédő egyesületek pedig az 1%-ot sem teszik ki.
A civil szervezetekkel, 2012-es megalkotásuk óta a Civil Információs Centrumok vannak kapcsolatban (…) A kormány a 20 Civil Információs Centrum működtetésére összesen 300 millió Ft-ot biztosít idén, amelynek megyénkénti elosztása természetesen arányosan függ az ott bejegyzett civil szervezetek számától, illetve a határon túli aktivitásuktól.
Az általános technikai segítségnyújtáson kívül idén két feladat fogalmazódott meg a központokkal kapcsolatban. Az első, hogy elősegítsék a civil szervezeteket érintő kulturális közfoglalkoztatást. Fülöp Attila szerint ez azt jelenti, hogy nagyságrendileg 2000 kulturális közfoglalkoztatott kerül majd civil szervezetekhez kihelyezésre. A másik, hogy a határon túli civil életet, az ottani közösségi összetartozást is képesek legyenek elősegíteni azáltal, hogy felveszik a kapcsolatot a külhoni civil szervezetekkel.
A tavaly próbajelleggel elindult határon túli tevékenység lényege, hogy a határ menti megyék Civil Információs Központjai találjanak egy külhoni társszervezetet, amely ismeri az ottani életet, közösségeket, a helyi jellegzetességeket, jogszabályokat, és ezek alapján törekedjenek együttműködésre a magyar civil szféra érdekében.
Forrás: A civil szféra szolgálatában – beszélgetés Fülöp Attila helyettes államtitkárral. PolgárPortál
