Alkotmánymódosító törvényjavaslatot nyújtott be az OľaNO-NOVA, miszerint a jövőben bővülne a parlamenti bizottságok ellenőrző tevékenysége; újak is alakulhatnának, amelyek esetenként vizsgálati jogköröket is kaphatnának – jelentette a hét végén a közszolgálati TASR hírügynökség.
Az ellenzéki párt alkotmánymódosító beadványát 16 képviselő írta alá, de elfogadásához legalább 90 igen szavazatra lenne szükség a Szlovák Nemzeti Tanácsban. Ez azt jelenti, hogy sem az OľaNo-NOVA, sem az egész ellenzék saját erőből nem tudja keresztülvinni a parlamentben a javaslatot. Elfogadása egyedül a kormányoldal támogatásával lehetséges, ami igencsak kétséges. A 150 tagú testületben az ellenzéknek 69 képviselője van.
Az OľaNo-Nova szerint a bizottságok ellenőrző szerepének a megerősítése és kibővítése az egyedüli útja annak, hogy megfelelően lehessen kezelni azokat a büntetőügyeket, amelyeket az illetékes hatóságok – rendőrség vagy a bíróságok – az ellenzéki párt szerint nem intéznek megfelelően.
„A vizsgálóbizottságok az európai országok parlamentjeiben nem kivételesek. Ilyenek vannak az Európai Parlamentben és az Európai Unió több tagállamában is, például Ausztriában, Németországban, Lengyelországban, Litvániában vagy Görögországban” – érvelnek az ellenzéki párt képviselői. Szerintük ez a szlovákiai jogrend szempontjából sem újdonság.
„Vizsgálóbizottságokat már a Szlovák Nemzeti Tanács is alakított, és a Szlovák Köztársaság képviselői 2003-ban javasolták újbóli bevezetésüket is. A vonatkozó alkotmánymódosító törvény azonban az első olvasatot sem élte túl” – mutattak rá a képviselők.
Az OľaNO-Nova javaslata azzal számol, hogy a vizsgálóbizottságokat a parlament hozná létre közérdeklődésre számot tartó ügyekben. Vizsgálóbizottságot akkor lenne kötelező létrehozni, ha azt legalább 50 parlamenti képviselő kéri. Tagjait – a terv szerint ez tíz lenne, öt a kormányoldalról, öt az ellenzékből – a parlamenti pártok képviselőiből állítanák össze.
Daniel Lipšic már korábban úgy vélekedett, hogy számos olyan közérdeklődésre számot tartó eset van, amelyben felmerült a törvénysértés gyanúja, de a hatóságok semmit sem tettek felderítésükre.
„Ilyen vizsgálati bizottságok más országokban is léteznek, tanúkat idézhetnek be, akiknek eskü alatt kötelességük tanúvallomást tenni – magyarázta Daniel Lipšic parlamenti képviselő, volt igazságügyi miniszter. Lipšic szerint a javaslatot a kormányoldalnak is támogatnia kellene, mert állítólag ez a kormányoldal ígéreteinek része.
Az OľaNO-NOVA kezdeményezésére először a rendőrség reagált. A Nemzeti Bűnügyi Központ (NAKA) felszólította az ellenzéki pártot, hogy hagyja abba a NAKA munkájának a becsmérlését, mert annak nagyon konkrét eredményei vannak. A NAKA az utóbbi években több tucatnyi befolyásos emberrel szemben indított eljárást: három volt miniszter, nyolc bíró, kilenc ügyész, 23 polgármester, 10 helyi képviselő, 33 orvos és 10 egyetemi oktató ellen.
Radoslav Procházka, a Háló (Sieť) elnöke pedig azt kifogásolta, hogy Daniel Lipšic a kezdeményezést a sajtón keresztül hozta nyilvánosságra, anélkül, hogy előtte bármiféle konzultációt folytatott volna a kormányoldallal. „Ezek olyan dolgok, amelyekben politikai megegyezésre van szükség” – szögezte le Procházka.
(Felvidék.Ma/TASR)
