Ez év októberében harmadszor látogat Szlovákiába a Nobel-békedíjas dalai láma. Utoljára 2009 szeptemberében járt nálunk a Ján Langoš Alapítvány meghívására, az emberi jogokért és demokráciáért folytatott küzdelemért nyújtott Ján Langoš-díj átvételekor.
A tibeti buddhisták vezetője európai körútja során a somorjai At Home Gallery meghívására október 15. és 17. között tartózkodik Szlovákiában. A magángaléria alapítója, Kiss Csaba arról tájékoztatott, hogy a dalai láma ezúttal előadást tart a pozsonyi Nemzeti Teniszközpont Aegon Arénájában. Pozsonyból Prágába, majd további közép-európai nagyvárosokba utazik.
A dalai láma első ízben 2000-ben járt Szlovákiában, szintén az At Home Gallery szervezésében. Akkor a Pozsonyi Comenius Egyetem tiszteletbeli doktorává avatták.
A dalai láma a tibeti buddhizmus gelugpa iskolájának legmagasabb rangú tanítója. Az egymást követő dalai lámák öröklési vonalat formálnak, ami 1391-ig nyúlik vissza. A jelenlegi – tizennegyedik – dalai láma Tendzin Gyaco. A legtöbb tibeti buddhista iskola elfogadja a dalai lámát Tibet vallási és politikai vezetőjének, és mind a négy iskola vezetője a tibeti hagyományok legfőbb lámájaként ismeri el. Ez gyakorlatilag Tibet uralkodójává, valamint államfőjévé tette a pozíció betöltőjét. A dalai láma a fővárosból, Lhászából igazgatta az ország nagy részét (a 17. század közepétől az 1959-ig).
A jelenlegi dalai láma 1950-ben vette át a hatalmat, éppen akkor, amikor Kína „felszabadította” Tibetet, és neki alá kellett írnia a szerződést Tibet „visszatéréséről” a „Nagy Hazába”. A kínaiak több jelképes politikai tisztségbe nevezték ki a fiatal dalai lámát, ugyanakkor hozzákezdtek a hagyományos tibeti társadalom és vallás felszámolásához. Emiatt 1959 márciusában Tibetben felkelés robbant ki, amelyet a kínaiak kegyetlenül levertek, a dalai láma is csak nagy szerencsével tudott Indiába menekülni. A külvilágtól elzárt Tibetben megtiltották a vallásgyakorlást, a templomok és kolostorok nagy részét elpusztították, a felbecsülhetetlen értékű könyvtárakat felégették.
Az egykori önálló Tibet zászlaja
A dalai láma azóta száműzetésben él. Száműzetése első napjától kampányt folytatott Tibet függetlenségének békés úton történő visszaállításáért. Külföldi útjain magas rangú politikai, vallási, gazdasági és kulturális vezetőkkel találkozik, hogy hirdesse a szereteten és megértésen alapuló hitét. Már régóta szorgalmazta, hogy a tibeti népnek szabadon választott politikai vezetője legyen. 2011 márciusában jelentette be, hogy visszavonul a politikától, lemond a kormány vezetéséről. A tibeti emigráns parlament 2011. április végén választotta meg Lobsang Sangay harvardi jogászprofesszort az emigráns kormány élére. Ezzel véget ért az a több mint 350 éves hagyomány, amely szerint az első számú tibeti buddhista vezető egyúttal a tibeti kormányzat élén is áll.
Nobel-békedíjat 1989-ben kapott a Tibet felszabadítása érdekében minden erőszak elutasításával folytatott tevékenységéért, a kitüntetést a „világ valamennyi elnyomottja” nevében fogadta el.
(Felvidék.ma/ TASR, MTVA)
