Jana Dubovcová ombudsman kilenc beadványa közül Petronela Tomanová gyermekotthona ellen hatot alaptalannak ítéltek a bíróságok. Némely bíróság a gyerekek véleményére nem is volt kíváncsi. A nagy bírálat után jön a kijózanodás, a hivatalok és a bíróságok fokozatosan elutasítják a gyerekekkel való állítólagos üzletelés vádját a PETO gyermekotthonban.
A gyermekotthonban vizsgálódott már a munkaügyi központ, az akkreditációs bizottság meg a pozsonyi bíróságok is. E hét szerdáján a Pozsonyi Járásbíróság az ombudsman hatodik beadványát is elutasította, amely alapján azt kellett volna megvizsgálni, milyen körülmények közt élnek ott a gyerekek.
A PETO nyerésben van
A Malackai Járásbíróság döntését azzal indokolta, hogy nem észleltek hibát a gyermekekről való gondoskodás terén. Eddig Dubovcová valamennyi beadványát indokolatlannak tartották. A hivatalnokok is csak kisebb adminisztratív hibákat találtak Tomanová intézetében.
Az első gyanút a .týždeň magazin jelentette meg, amely riportot készített arról, hogyan gondoskodnak a gyermekotthonban a gyerekekről. Petronela Tomanová, Viera Tomanová volt smeres képviselő asszony és szociális miniszter lánya, aki az intézet vezetője azt nyilatkozta, a .týždeň manipulált riportot jelentetett meg.
Ezt követően Lucia Nicholsonová és Natália Blahová (mindketten SaS) törvénysértéssel vádolták meg az intézet vezetését, mivel hat kisgyerek volt az intézetben anélkül, hogy professzionális szülők gondoskodtak volna róluk, pedig ez év januárjától ezt törvény írja elő.
Blahová továbbra is kiáll a véleménye mellett, úgy véli, az intézet figyelmen kívül hagyja a rendeleteket és a döntések mögött Viera Tomanová politikus múltját látja. „Tomanová asszony tapasztalt smeres pártbürokrata, aki évekig tevékenykedett ezen a területen, és sok mindent el tud intézni” – fogalmazott Blahová. „Az ellenőrzés is megmutatta, hogy nem volt elegendő professzionális szülőjük, nagy hamarjában kellett módosítaniuk a szerződéseket, de még így is növelték a gyerekekre jutó kapacitást a gyermekotthonban” – nyilatkozta az Aktuality.sk hírportálnak Blahová.
A portál értesülései alapján a bírósági alkalmazottak legalább egy esetben egyáltalán nem beszéltek a gyerekekkel, akikről döntöttek. Csak az érdekelte őket, hogy tisztaság van-e az otthonban, és milyen a felszereltsége.
Az ENSZ-ben is felfigyeltek az esetre
A portálnak sem az intézetet vezető Petronela Tomanovával, sem Viera Tomanová gyermekjogi ombudsmannal nem sikerült kapcsolatba lépnie. Petronela Tomanová nyílt levélben úgy nyilatkozott: „meggyőződésem, hogy nemcsak a személyemet, hanem minden tevékenységemet ugyanúgy kell értékelni, mint akárki másét”. Véleménye szerint az intézetét ért támadások oka, hogy a volt miniszter lánya. Júniusban azonban az ügyre az ENSZ Gyermekjogvédelmi Bizottsága is felfigyelt, amely ennek kapcsán Viera Tomanová gyermekjogi ombudsman függetlenségét bírálta és kérdőjelezte meg.
Meddig ér Tomanová büntetlensége?
A Denník N napilap az ügy kapcsán megjelentetett írásában a bírósági döntéseket is bírálta. Azt állítja, az eljárásokat vagy leállították, vagy el sem kezdték. A bíróságok közül az egyik nem tartotta magát illetékesnek az ügyben döntést hozni, mások meg „nem tartották indokoltnak a változtatást”.
A portál a cikkben azt is összefoglalta, hogy a PETO gyermekotthon esetéből mi tudható meg arról, hogyan is bánik az állam az államilag gondozott „gyermekeivel”.
Két évvel ezelőtt még nem volt gond információkat szerezni a gyerekek számáról és mozgásáról az egyes gyermekotthonokban, ma azonban ez már lehetetlen. Így aztán nehéz megmondani, miért éppen Pozsonyban kellett 16 új helyet létrehozni az „állami gyerekek” számára, és miért éppen Tomanová házában, amelynek felújítását még támogatta is az állam, és az akkreditációt csodával határos módon adta meg egy romos háznak. A 16 gyermekotthoni hely körülbelül 180 ezer eurójába kerül évente, az egyéb támogatásokat nem számítva.
Az állami gyerekek körforgása ebben az intézetben, gyorsabb, mint a vidámparkban a körhintán. A Tomanová törvényszegéséről megjelent információk még februárban napvilágra kerültek. Ha a bíróságok ragaszkodtak volna a törvényhez, azonnal intézkedtek volna, beadványok nélkül is, mivel kötelességük „állandóan figyelemmel követni az intézeti gondoskodást”. Mire azonban megmozdultak, legalábbis formálisan, a körhinta már jó párszor megállt, egyesek leszálltak, mások meg felszálltak rá. Egyetlen bíróság állítja, hogy már a beadvány benyújtása előtt eljárást folytatott a Malackai Járásbíróság, ebben az esetben azonban csupán folyamatban lévő elhelyezési eljárásról volt szó.
Korrupció az örökbefogadás során?
Mivel a gyerekek nagyon gyorsan cserélődnek itt, az örökbefogadás általánosságban lehetőséget teremt a korrupcióra, mivel az örökbefogadókat sohasem fosztják meg a (gyakran az utolsó) lehetőségtől, hogy gyermekük legyen. De tegyük fel a klasszikus kérdést: Kinek jó ez? Kinek jó, hogy a rendszer tökétesen bebetonozott? A gyerekeknek? Ne legyünk nevetségesek.
A legkelendőbbek a kis (egyéves korig), fehér és egészséges gyerekek. Ha a bíróság azzal a gyerekkel kapcsolatban, akinek az elhelyezésével februárban foglalkozott, augusztusban azt mondja, hogy már örökbe adták, akkor az nagyon különös, mert az örökbefogadás előtti gondoskodás (tehát az az idő, amit a gyerek az örökbefogadás előtt a leendő szülőknél tölt) a törvény értelmében legalább kilenc hónap. Remélhetőleg csak pontatlanságról volt szó az információközlés során. De amíg a kérelmezőknek nem fedik fel a várólistákat és a döntéshozatal módját, ami az adatvédelem mellett is lehetséges, csak hát az akarat hiányzik ehhez, addig sohasem változik meg ez a rendszer.
(Felvidék.ma, Aktuality, Dennik N)