Közép-Európa szerepének a megerősítését az Európai Unióban szorgalmazza Miloš Zeman cseh államfő és Norbert Hofer az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnökjelöltje, akik hétfőn Prágában találkoztak.
„Arról beszéltünk, lehetne-e erősebb hangot adni a jövőben Közép-Európának az Európai Unión belül, mert közös a történelmünk, és hasonló módon látjuk a dolgokat “ – nyilatkozta Norbert Hofer újságíróknak a találkozó után. „Uniót akarunk kialakítani az unióban“ – szögezte le az osztrák elnökjelölt.
„Norbert Hofer a találkozón bemutatta projektjét az unión belüli unióról, amely lényegében megfelel a visegrádi csoport kiszélesítéséről alkotott elképzelésnek, a Visegrád plusznak“ – jegyezte meg ezzel kapcsolatban Jiří Ovčáček, cseh elnöki szóvivő.
Zeman és Hofer a jelenlegi migrációs válsággal kapcsolatban megállapították, hogy álláspontjuk megegyezik. A találkozón két vitatott téma – a temelíni atomerőmű és a Beneš-dekrétumok – is napirendre került. „Természetesen Temelínről is beszéltünk, ez számunkra probléma“ – jelentette ki Hofer. Hozzátette: Ausztria nem barátja az atomenergiának.
Jiří Ovčáček elnöki szóvivő a vitatott témákkal kapcsolatban azt mondta: Miloš Zeman a beszélgetés során kifejtette, hogy a hivatalos cseh álláspont mindkét kérdésben változatlan. Csehország elutasítja a Beneš-dekrétumok ügyének újranyitását, s kitart amellett, hogy az atomenergiát fejleszteni fogja.
Norbert Hofer, egy Bécsben megjelent lapinterjúban „jogtalanságnak“ minősítette Edvard Beneš, egykori csehszlovák államfő 2. világháború után kiadott dekrétumait, amelyek alapján a csehszlovákiai németeket és magyarokat megfosztották állampolgárságuktól, elkobozták vagyonukat, majd a potsdami nagyhatalmi értekezlet döntése alapján a németeket kitelepítették az országból.
Miután a felvidéki magyarok kitelepítését a háborúban győztes nagyhatalmak nem hagyták jóvá, a korabeli csehszlovák hatalom szlovák-magyar lakosságcserével, a magyarok Csehországba telepítésével és reszlovákizációval igyekezett megtörni a magyar kisebbséget. „A Beneš-dekrétumok természetesen jogtalanságot jelentenek“ – mondta Hofer abban az interjúban, amelyet a Kleine Zeitung közölt a prágai látogatás előtt.
A prágai sajtó szerint a 2013-as elnökválasztási kampányt jórészt az döntötte el, hogy Miloš Zeman kiállt a Beneš-dekrétumok mellett, míg ellenfele Karel Schwarzenberg bírálta azokat. Zeman elutasítja, hogy a dekrétumokban jelen lenne a kollektív bűnösség elve és támogatja megtartásukat a cseh jogrendben. Ezzel ellentétben Schwarzenberg törölné őket a cseh jogrendből.
Prága már korábban közölte, hogy a találkozóra Norbert Hofer kérésére került sor.
Norbert Hofer az osztrák elnökválasztáson májusban szorosan alulmaradt Alexander Van der Bellennel, a Zöldek Pártjának volt elnökével szemben. Az osztrák alkotmánybíróság később azonban megsemmisítette a választás eredményét a voksok összeszámlálásakor elkövetett szabálytalanságok miatt.
Miloš Zeman üdvözölte ezt a döntést, és támogatásáról biztosította Hofert. „Nem tagadom, hogy Hofer úrnak szurkoltam, mert nem szeretem a zöld pártokat” – nyilatkozott a cseh államfő korábban az Impuls prágai kereskedelmi rádióban.
Az osztrák elnökválasztás megismétlését eredetileg október 2-ra tűzték ki, de a legfrissebb bécsi parlamenti egyeztetések szerint december 4-ére halasztották.
