A Szövetség a Közös Célokért társulás szeptember 19-én Civil Információs Napot tartott Rimaszombatban. A konferencia a helyi értékek jelentőségéről szóló beszélgetéssel indult, a témáról Imre Károly hungarikum-szakértő tartott előadást.
A Kelet-szlovákiai Értéktár Kollégium, a kassai székhelyű Rovás, a várhosszúréti Gömöri Kézművesek Társulása és a Szövetség a Közös Célokért rozsnyói és rimaszombati területi irodái 2016. szeptember 19-20-án a magyar értéktárról szóló ismertető szakmai konferenciát szerveznek, amelynek témája a Magyarországról kiinduló Értéktár Mozgalom, illetve a hungarikumok fontossága.
Homoly Erzsébet megnyitja a konferenciát (Fotó: Beke Beáta)
„Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan.”
„A 17. századi gondolat ma is érvényes“ – hívta fel a jelenlévők figyelmét Imre Károly, aki a települési érték fogalmát, funkcióit és jelentőségét tárgyalta. Véleménye szerint nagyon egyszerűen értelmezhető a gondolat: „Értsd meg a történelmed, környezetedet, szedd ki belőle, ami fontos“.
Az értéktár célja a térség, a hely hagyományainak, művészeti értékeinek, jeles személyiségeinek, speciális közösségeinek új kezdeményezéseinek bemutatása, értékelése, közbecsülésük növelése, valamint a lokálpatriotizmus, gazdatudat erősítése.
Az Értéktár-programot Imre Károly és Huszár László mutatta be (Fotó: Beke Beáta)
Imre Károly tömör, érthető előadásában az értéktár gazdasági, társadalmi jelentőségére hívta fel a jelenlévők figyelmét. Bemutatta a Bács-Kiskun megye helyi értéktáráról készült kiadványt is.
De mi is az érték?
„A hungarikumok mára felkapott téma lettek. Szinte ész nélkül használják. Lezsák Sándor vezetésével úgy gondoltuk, hogy a magyar nemzetnek van néhány terméke, amely fontos lehet, amelyekre büszkék lehetünk. Vannak olyan szellemi, tárgyi és egyéb kulturális értékeink, amelyek kirakatba helyezhetők. Amelyek Magyarország imidzsének használnak. Ha az országnak lehet értéke, lehet egy településnek is. Egy olyan értékrendszere, amire büszke lehet. Nyilván nem lesz hungarikum, de a helyiek büszkesége lehet. Lehet ez táj, épület, amit a helyiek fontosnak gondolnak, mert egyébként az idő sodrában elveszhetnek” – fogalmazott a szakértő.
Az előadását követően Ádám Zita, az SZMPSZ alelnöke röviden bemutatta azt a könyvet, amely a 2008 óta összegyűjtött, a Rimaszombati járásban helyi értéknek számító jellegzetességeket tartalmazza. 2007-ben jutottak arra a gondolatra, hogy Gömör értékeit összegyűjtsék. Főleg az motiválta a könyv megszületését, hogy a gyerekekkel megismertessék a helyi értékeket.
Ádám Zita a gömöri értékeket tartalmazó könyvet mutatja be (Fotó: Beke Beáta)
Hogyan kerül be a rendszerbe az érték?
A konferencia következő részében Huszár László, a Csemadok Művelődési Intézetének igazgatója a Gazda polgári társulás, a Csemadok országos elnöksége, az SZMPSZ és a Művelődési Intézet által megalakított Felvidéki Értéktár létrejöttét taglalta. Bemutatta a Felvidéki Magyar Értéktár honlapját, amely a felvidéki értékek központi adatbázisát tartalmazza. A javasolt értékeket ott regisztrálják. Honlapjukon megtalálható a javaslattételi űrlap is. Jelen pillanatban húsz területi értéktár bizottság működik.
Az Ung-vidéki és a bodrogközi példaértékű gyűjtőmunkához remélhetőleg csatlakoznak a Fülektől Kassáig terjedő régiók is, ugyanis a megalakult Felvidéki Magyar Értéktárban eddig senki sem képviselte Gömör és Torna megyét. A legutóbbi összejövetelen határoztak egy Kelet-felvidéki Értéktár Kollégium megalakulásáról, amelynek tevékenységét a kassai Rovás Akadémia segíti.
