Az Európai Unió jövőjéről tanácskoztak október 7-én Pozsonyban az uniós tagállamok nemzeti parlamentjeinek elnökei az Európai Parlament elnökével, Martin Schulzcal.
„Az uniós tagállamok vezetőinek pozsonyi csúcstalálkozója után fontos, hogy Nagy-Britannia kilépését követően a nemzeti parlamentek elnökei is beszéljenek az unió jövőjéről” – jelentette ki az EP elnöke. Mint mondta, a nemzeti parlamenteknek és az Európai Parlamentnek jobban együtt kellene működniük.
Arra a kérdésre, hogy nagyobb szerepet kellene-e a nemzeti parlamenteknek betölteniük az uniós jogszabályozásban, Schulz úgy válaszolt, a nemzeti parlamentek kulcsfontosságúak, és az Európai Parlamenttel kiegészítik egymást, nem pedig szemben állnak egymással.
Andrej Danko szlovák házelnök arról tájékoztatta az EP elnökét, hogy a szlovák parlament a közeljövőben elfogadja a házirend módosítását, aminek köszönhetően az európai parlamenti képviselők is felszólalhatnak majd a parlament testületi ülésein.
A munkaértekezlet utáni sajtótájékoztatón Andrej Danko kijelentette, érdemes volt az informális találkozót összehívni, mert az segítségére lesz az Európai Uniónak a gondjai megoldásában. Danko szerint a parlamentek elnökeinek sikerült azokon a területeken egyeztetniük, amelyeken egységesnek érzik magukat.
„Megneveztük a bennünket gyötrő gondokat. A Brexit formájában felemelt mutatóujj után ma sikerült megtárgyalnunk, mi okozta a Brexitet és az unió problémáit. Beszéltünk arról is, hol húzódik a nemzeti politika határa, és hol kezdődik az európai politika. De tárgyaltunk arról is, hogyan lehetne javítani az egyes parlamentek házirendjét, hogy sokkal jobban ellenőrizhessük az unióval kapcsolatos eljárásokat” – fogalmazott a szlovák házelnök.
Dankónak meggyőződése, hogy senki sem vonja kétségbe az Európai Unió létjogosultságát. „A biztonság megsértése hatalmas károkat okozott az Európai Unió megítélésében. Ezért is fontos beszélni a parti őrségről, és folytatni a Schengenhez és az euróövezethez hasonló projekteket. De azzal is foglalkozni kell, milyen mértékben kell az Európai Uniónak bővülnie, és mikor kell megálljt mondani” – jelentette ki Danko.
A szlovák házelnök a csúcstalálkozó legfontosabb mondatának az Európai Parlament elnökének, Martin Schulznak az üzenetét tartja, melynek értelmében tudatosítanunk kell, hogy az Európai Unió létrejöttét kemény küzdelmek és viták előzték meg. „Nagy szerencse, hogy a mi generációinknak ilyen gondjaik már nincsenek. Meg kell mindent tennünk azért, hogy ne menjünk vissza a történelemben. Párbeszédet kell folytatnunk” – mondta.
A Brexit kapcsán Danko megjegyezte, Nagy-Britannia hibázott, amikor úgy döntött, hogy távozik az unióból. „A mi előnyünk az, hogy meg vagyunk győződve az Európai Unió előnyéről, és ezért mindent megteszünk működése javítása érdekében nemzeti identitásunk megtartása mellett” – fűzte hozzá.
A nemzeti parlamentek informális csúcstalálkozóját, amelyen több mint 20 nemzeti parlamenti elnök vett részt, Andrej Danko szlovák házelnök hívta össze. A csúcstalálkozón a nemzeti parlamentek elnökei azokkal a kihívásokkal foglalkoztak, amelyekkel jelenleg az unió szembesül, valamint az európai egységet fenyegető veszélyekről, de tanácskoztak az unió és a polgárai közt létező távolság leküzdéséről, és szó esett az Európai Unió belső kohéziójáról, valamint a globálisan működő Európáról is.
Kövér László a magyar országgyűlés elnöke szerint az eddigi keretekhez képest nagyobb szerepet kell kapniuk az európai uniós döntéshozatalban a nemzeti parlamenteknek, mivel csak rajtuk keresztül lehet számon kérni az európai intézmények tagjait, vezetőt.
Kövér a találkozón elhangzottakat felidézve rámutatott: több olyan javaslat is volt, amelyek a nemzeti parlamentek ellenőrző szerepének erősítését célozzák. Kifejtette: francia részről elhangzott az a javaslat, miszerint az úgynevezett zöldlapos eljárás bevezetése révén a nemzeti parlamentek kapjanak lehetőséget jogalkotás kezdeményezésére, valamint az is, hogy bővítsék ki azt az időtartamot, amely a nemzeti parlamenteknek rendelkezésükre áll annak vizsgálatára, hogy egy adott uniós jogalkotási kezdeményezés sérti-e a tagállami kompetenciákat.
Az Országgyűlés elnöke az uniót érintő bizalmi válság témája és annak kiváltó okai kapcsán rámutatott: érdemes lenne megvizsgálni, hogy az uniós intézmények betartják-e a saját maguk által hozott kötelező szabályokat, illetve betartják-e azokat a döntéseket, amelyeket számukra írnak elő mások.
övér László kiemelte: az uniós intézményekkel szembeni bizalmi válság egyik oka az is, hogy míg a nemzeti parlamentek képviselői közvetlenül számon kérhetőek, ez az uniós intézmények vezetőiről nem mondható el, amit egyebek mellett a nemzeti parlamentek szerepének erősítésével lehetne orvosolni.
A házigazda Danko szerint a találkozó lehetőséget kínált arra is, hogy a partnerek jobban megismerjék egymást, hogy leküzdjék a különbségeket és javítsák a parlamentek közti együttműködést.
(Felvidék.ma/TASR, MTI)
