A szeptember 27-e és 30-a közt zajlott Tatra summit célja, hogy közös európai megoldásokat hozzon a problémákra. Ha az Európai Uniót szeretnénk közelíteni a polgárokhoz, az unió jövőjéről szóló vitába a szakemberek, illetve a magán- és a civil szféra széles közösségét is be kell vonnunk – jelentette ki a GLOBSEC alapítója, Róbert Vass.
A pénteken kezdődő rendezvényen az uniós biztosok is részt vettek, beleértve Maroš Šefčovič közlekedésért és űrkutatásért felelős szlovák uniós biztost, továbbá Kristalina Georgieva költségvetésért és az emberi erőforrásokért felelős, valamint Pierre Moscovici gazdasági és pénzügyi biztost is. Részt vett továbbá a rendezvényen a német pénzügyminiszter Wolfgang Schäuble, illetve az olasz gazdasági miniszter Pier Carlo Padoan is.
„Reméljük, hogy a legnagyobb európai koponyák háromnapos intenzív vitája során olasz válaszokkal tudunk majd szolgálni az előttünk álló kihívásokra” – jelentette ki Vass, aki szerint elsősorban a migrációval kapcsolatos kérdések, a terrorellenes intézkedések, illetve Európa jövőjének és az európai intézményekbe vetett bizalom kérdései a legfőbb témái a GLOBSEC Tatra summit nemzetközi konferencia 5. évfolyamának.
Vass szerint ahhoz, hogy Európa megoldásokat találjon, sokat kell még vitázni és kompromisszumokat kell hozni. „A kisebb Európa nem megoldás, mert a kis országokat senki sem venné figyelembe, senki sem írna alá a vallonokkal vagy Szlovákiával semmilyen kereskedelmi egyezményt. Ha Európa nem lesz erős, akkor egyszerűen megesznek bennünket a többiek” – jelentette ki a GLOBSEC alapítója.
Bemutatták a terrorellenes reformintézkedéseket is
A csúcstalálkozón bemutatásra került a terrorellenes intézkedések reformjáért indított kezdeményezés, amelyet Michael Chertoff volt amerikai belügyminiszter, Carl Bildt volt svéd kormányfő, August Hanning a német titkosszolgálat volt főnöke, illetve Lord John Reid volt brit védelmi és belügyminiszter készítettek elő, akik azt vizsgálták, hol vannak Európa legnagyobb gondjai a terrorellenes intézkedések terén.
Michael Chertoff, aki szombaton az ajánlásokat bemutatta, úgy véli, a hírszerzési információk megosztása nemcsak az egyes hírszerző szolgálatok közt rendkívül fontos, hanem a hírszerző szolgálatok és a rendőrségek közt is. Chertoff szerint ma már a magányos farkasok terrortámadásainak is a tanúi lehetünk, akiket az Iszlám Állam ösztönöz vagy irányít. A volt miniszter hatalmas kihívásnak tartja, hogy meggátoljuk az ún. külföldi harcosok (ők azok, akik Európában születtek, majd elmentek Szíriába vagy Irakba, s onnan újra visszatérnek Európába) visszatérését és szabad mozgását a schengeni övezetben.
Elismerte azt is, hogy az együttműködésnek gátat szabhat az országok közötti bizalomhiány, bizonyos mértékig azonban a kevésbé megbízható országok is részt vehetnek az információátadásban. „Nehéz előrelátni, hogyan lehetne például egy olyan ország, mint Oroszország teljesen megbízható partner, ez azonban nem jelenti azt, hogy nem lennének olyan területek, ahol együtt tudnánk működni” – mondta Chertoff, hozzáfűzve, hogy például megakadályozzuk az olyan támadásokat, amelyek során ártatlan emberek pusztulnak el.
Vass szerint a terrorellenes intézkedések tervébe a briteket és az amerikaiakat is be kell vonni, mivel Európa számára kulcsfontosságú információkkal rendelkezhetnek. A GLOBSEC alapítója továbbá azt is jelezte, hogy szervezetében egy másik kezdeményezés is előkészületben van, amelyet Európa megmentésének öt pontja címmel illettek.
Az Iszlám Államot szlovákiai pénzekkel is finanszírozták
Dana Meager pénzügyi államtitkár szerint a terrorizmuselleni harcban nagyon fontos, hogy az adóhivatalok, a vámhivatalok vagy ügynökségek információs rendszerei is összeköttetésben legyenek a jogérvényesítő szervekkel, mint például az Europol vagy a NAKA. Meager szerint Szlovákiában ugyancsak van példa arra, hogy a pénzügyi igazgatóság bűnügyi hivatala egy olyan esetben nyomoz, amely során egy szír származású szlovákiai polgár a túlzott járulékait az Iszlám Állam finanszírozására fordította.
„Nem beszélhetek a rendszerekről sem, amelyekkel ezt tette, de már maga a tény annyira elrettentő számomra, hogy arra kényszerít, egy pillanatot se várjak, és igazán el kezdjek azon gondolkodni, hogyan lehet segíteni az adócsalások és terrorizmus ellen is küzdő megtorló szerveknek” – fogalmazott az államtitkár asszony.
Az Unió stabilitása összefügg a nyugat-balkáni helyzettel
Lukáš Parízek, külügyi államtitkár szerint a balkáni országok nélkül nem lehet befejezett az európai projekt. Véleménye szerint azonban a nyugat-balkáni államok jelentős előrelépése ellenére 21 évvel a boszniai és hercegovinai háború és 17 évvel a koszovói fegyveres konfliktus befejeződés után nem lehet a régió helyzetét teljes mértékben stabilizáltnak tartani. „A migráció, valamint a megnövekedett radikalizmus és extrémizmus új kihívásokat hoz” – mondta az államtitkár.
A csúcstalálkozó vitapartnerei megegyeztek abban, hogy az európai perspektíva a vita súlypontját az államépítés pozitív területére és a reformpárti, illetve integrációs irányulásra helyezi.
(Felvidék.ma/SITA, Sme)
