A vatikáni Szent Péter-bazilika kivételével a világ összes templomában november 13-án, vasárnap zárják be az irgalmasság szent kapuit.
Ferenc pápa megválasztásának második évfordulóján jelentette be, hogy rendkívüli szentév megtartását tervezi. Rendes szentévet minden 25. vagy 50. évben tartanak, míg rendkívüli szentévet a pápa különleges alkalomból hirdethet meg. Az egyházfő azért szentelte a jubileumi évet az irgalmasságnak, mert az „egyháznak a korszakos változásokkal terhelt időszakban feladata, hogy erőteljesebben mutassa meg Isten jelenlétének és közelségének jeleit”.
Ferenc pápa nem egész egy éve, 2015. december 8-án hirdette meg az irgalmasság rendkívüli szentévét, mely a Szent Péter-bazilika szent kapujának (Porta Santa) megnyitásával indult és 2016. november 20-án, Krisztus Király ünnepén zárul annak bezárásával. Az irgalmasság rendkívüli szentéve a harmincadik szentév a római katolikus egyház történetében és hivatalos kihirdetését még egy 2015. április 11-én kiadott pápai bulla előzte meg.
Az irgalmasság rendkívüli szentéve a Szent Péter-bazilika szent kapujának (Porta Santa) megnyitásával indult (Fotó: AFP)
Az irgalmasság nem áldozat
Az egyházfő szerint az Isten emberekkel kötött szövetsége maga az irgalmasság története. Isten irgalmassága üzenet a világ számára: átalakítja az ember szívét, megmutatva neki a hűséges szeretetet, ezzel alkalmassá téve őt az irgalmasságra. Hiszen a hit mindennapos és kézzelfogható cselekedetekben mutatkozik meg; felebarátunk testi és lelki segítésében, amely alapján megítéltetünk. Ferenc pápa nagyböjti üzenete is ez volt: „Irgalmasságot akarok, nem áldozatot.” (Mt 9,13). Az idei, Krakkóban megrendezett Ifjúsági Világtalálkozó volt az irgalmasság rendkívüli szentévének kiemelt eseménye. A pápa a Hegyi beszédből választott idézetet, amellyel a világtalálkozóra érkező fiataloknak üzent: „Boldogok az irgalmasok, mert majd nekik is irgalmaznak” (Mt 5,7).
Rendkívüli Szentév volt az idei
A Szentév a kegyelem különleges ideje, mely az üdvtörténet nagy évfordulóihoz kötődik, s a bűnbocsánat és a bűnökért járó „ideigtartó büntetés” elengedésének éve. Ahogy említettük, a rendes szentév huszonöt évenként következik és egy teljes évig tart. A szentévet a pápa hirdeti és nyitja meg. Meghirdetése bullával, megnyitása, 1300 óta a Porta Santa kinyitásának szertartásával történik. A szentévben a pápák által meghatározott feltételek mellett teljes búcsú nyerhető.
Az utolsó rendes szentév 2000-ben volt, II. János Pál pápasága alatt. A következőnek 2025-ben jött volna el az időpontja, de Ferenc pápa ezt, a „Misericordiae Vultus” – (Az irgalmasság arca) című pápai bulla átadásával, rendkívüli szentévvel előzte meg. Rendkívüli szentévet az utóbbi száz évben 1933-ban XI. Pius és 1983-ban II. János Pál pápasága idején tartottak, utóbbit a Megváltás 1950 éves évfordulója alkalmából.
Az irgalmasság cselekedetei
Ferenc pápa az egész világra kiterjesztette
A katolikus egyház több mint hétszáz éves hagyományát törte meg Ferenc pápa, amikor a hagyományoktól eltérően nemcsak a római nagy bazilikák szent kapui nyíltak meg az adott rendes vagy rendkívüli szentév során, de a helyi egyházakban is lehetőség nyílt a szent kapukon való átlépésre, mégpedig az egyházmegyék legjelentősebb helyein. Minden egyházmegyében a püspök és az egyházmegyei szenátus jelöltek ki templomokat.
Szlovákia egyházmegyéiben összesen kilencvenkét templomban zárják ma be az irgalmasság kapuit.
