A Magyar Közösség Pártjának vezetése azzal a céllal hívott össze társadalmi fórumot, Magyar-Magyar Párbeszéd elnevezéssel november 21-ére a dunaszerdahelyi sportcsarnokba, hogy megvitassák a felvidéki magyarságot érintő kérdések közül az oktatásügy helyzetét, s a jövőben ne csak a politikai pártok közötti vitára korlátozódjék az, hanem induljon el egy össztársadalmi együttgondolkodás.
A fő asztalnál foglalt helyet Czimbalmosné Molnár Éva, Magyarország szlovákiai nagykövete, Menyhárt József, az MKP elnöke, Bugár Béla, a Híd elnöke, valamint a két párt vezető politikusai, Jókai Tibor, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke és Bárdos Gyula, a Csemadok elnöke is. A szakmai fórumon parlamenti és megyei képviselők, oktatásügyi szakemberek, civil szervezetek és az egyházak képviselői, de számos település polgármestere is részt vett. Összesen száz meghívottja volt a fórumnak, és a sportcsarnokra is azért volt szükség, hogy egy U alakú asztalhoz ültethessék a párbeszéd résztvevőit.
A beszélgetést Debnár Klára médiaszakember, a szlovák televízió egykori munkatársa és Kocur László, az MKP pártigazgatója vezette. Kocur László megnyitójában kiemelte, azért volt szükség a találkozóra, mert a 2011-es népszámlálási adatok riasztó fogyásunkat mutatják, és ennek alakulásában döntő szerepe van az oktatásügynek.
A vendégeket köszöntötte Hájos Zoltán, Dunaszerdahely polgármestere is, aki elmondta, legfőbb ideje volt, hogy félretegyük vélt vagy valós sérelmeinket és közös stratégia kidolgozásán fáradozzunk – közösségünk felzárkóztatása érdekében.
Menyhárt József, a Magyar Közösség Pártjának elnöke rámutatott, számba kell venni céljainkat, újra kell gondolni közösségünket, s tennünk kell a felemelkedésért. Köszöntő beszédében felelevenítette a szombati DAC-mérkőzést, ahol együtt tudott örülni mindenki a góloknak, s elmondta, reményei szerint ezen a találkozón is csapatként és „egy kapura játszanak” majd.
A párbeszéd és közös gondolkodás beindítási lehetőségeként nevezte meg a mai összejövetelt Bugár Béla, a Most-Híd elnöke, aki kiemelte, parlamenti és kormányzati pozícióból eredő lehetőségeikkel segítik nemzetiségi oktatásügyünk helyzetének javulását.
Czimbalmosné Molnár Éva, Menyhárt József, Őry Péter, Farkas Iván (Fotó: mkp.sk)
A számok tükrében
A program további részében helyzetelemző előadások hangzottak el. Elsőként Mészárosné Lampl Zsuzsanna szociológus, a Fórum Kisebbségkutató Intézet munkatársa az asszimilációról – mely jóval több, mint nemzetiségváltás – tartott előadást. Az asszimiláció a nemzeti identitás, kulturális, nyelvi és történelmi önazonosságunk megváltozása, melyet nagyban befolyásolnak a politikai, valamint a makro-és mikrotársadalmi tényezők. Rávilágított többek között a magyar nyelv használatának családon belüli fontosságára.
A magyar kisebbség száma, a 2011-es népszámlálási adatok szerint 458 ezer, de Gyurgyík László szociológus-demográfus, a Fórum Intézet munkatársa, a Selye János Egyetem oktatója szerint a pontos létszám meghatározása azért is nehézkes, mert a népszámlálási ívekben nagyon sokan már nem töltik ki az egyes rovatokat. Előadásában felvázolta a szlovákiai magyarság létszámának alakulását 1920-től egészen 2011-ig, melynek alapján ő a magyarok számát a hivatalosnál 25 ezer fővel többnek saccolja, vagyis 480 ezerre.
Változtatni kell a finanszírozás rendszerén
A következő tíz év prioritásairól beszélt Jókai Tibor, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke. Rámutatott, hogy az egy intézményre eső tanulók létszáma a magyar oktatási intézményekben jóval alacsonyabb, mint a szlovákokéban. Átlagosan egy magyar óvodára 27, egy magyar alapiskolára pedig 112 gyermek jut. Intézményrendszerünk jelenlegi helyzetét vázolva megemlítette, 269 önálló magyar tanítási nyelvű és 72 közös igazgatású óvodánk van. Alapiskoláink közül 228 önálló igazgatású és további 28 működik közös igazgatóság alatt. Az idén szeptemberben három magyar kisiskola szűnt meg: Dercsikán, Csallóköznádasdon és Kajalon. Az oktatás alfájaként és ómegájaként említette a finanszírozást. Véleménye szerint, a kisebbségi iskolákban a normatív finanszírozási rendszer nem járható út, pozitív diszkriminációra van szükség. Az előremenekülés egyik fontos mérföldkövének nevezte a minőségibb pedagógusképzést.
Most vagyunk a legsebezhetőbbek, szögezte le előadásában Kiss Beáta, az MKP oktatásügyi és kulturális alelnöke, aki szerint nem elég, hogy rossz a demográfiai helyzet, kevés gyermek születik, most folyik iskoláink kiéheztetése is. Nem csoda, ha a fenntartók egész sora adja fel a küzdelmet az iskolák és óvodák megtartásáért, hiszen az önkormányzatok képtelenek kiegészíteni az oktatási intézmények működtetéséhez szükséges forrásokat – sokszor tízezer eurókról van szó. A megoldás kulcsa az lehetne, ha a közoktatási törvényben végre meg lenne határozva a nemzetiségi oktatásügy, és annak szellemében lennének kezelve intézményeink.
Nem elég a fogyásról és annak üteméről beszélni, arra kell koncentrálni, hogyan tudjuk ezt lassítani, mutatott rá előadásában Ravasz Ábel, romaügyi kormánybiztos, a Híd alelnöke. Legfontosabbnak az intézményrendszer megtartását tartja, és konkrét eredményüknek nevezte, hogy száz iskolát sikerült megmenteniük a bezárástól. Előadásában kitért a szlováknyelv-tanítás kérdésére, a szlovákiai magyar szakképzésre, valamint a magyar romák beiskolázására is.
Rövid párbeszéd, gyors döntés
A szakmai előadások után zárt ajtók mögött rövid, alig félórában kétperces vitafelszólalások következtek. Jókai Tibor ismertette a szakemberek által előkészített nyilatkozat tervezetét, ehhez szóltak hozzá néhányan: Simon Zsolt független parlamenti képviselő, Miklós László egykori környezetvédelmi miniszter, megyei képviselő, Csémi Szilárd, a cserkészszövetség ügyvezető elnöke, Szigeti László egykori oktatásügyi miniszter, Földes Csaba polgármester, megyei képviselő és Fehér Csaba, az MKDSZ elnöke. Nagy Olivér evangélikus lelkész imát mondott és áldást kért a fórum résztvevőire, akik az összefogás jegyében gyűltek össze.
Miután a résztvevők a nyilatkozat szövegét illetően egyezségre jutottak, megtörtént a dokumentum aláírása. Valamennyi szervezet aláírta, az MKP és a Most-Híd részéről a parlamenti és megyei képviselők, tisztségviselők nevében a két pártelnök látta el kézjegyével a dokumentumot, a többi intézmény nevében a jelenlévő képviselő.
A sajtó képviselőit Kiss Beáta, az MKP oktatásügyi alelnöke, Ravasz Ábel, a Most-Híd alelnöke, szakpolitikusa és Jókai Tibor, az SZMPSZ elnöke tájékoztatta.
A tanácskozás végén a következő közös nyilatkozatot fogadták el a szlovákiai magyar iskolák megmaradása érdekében:
A szlovákiai magyar kisebbség megmaradásának legfontosabb eszközét – mint minden kisebbség esetében – egy erős, a szlovákiai magyarok újabb és újabb nemzedékét felnevelni képes oktatási rendszer jelenti. Ezért mindent meg kell tennünk, hogy kihasználva az adott lehetőségeket, megerősítsük a szlovákiai magyar iskolaügy helyzetét. Okulva népességünk fogyásából, felismerve az anyanyelvi oktatás megtartó erejét, a szlovákiai magyar iskolák megmaradásának és fejlődésének érdekében a következő alapvetéseket fogadjuk el:
– A jó minőségű oktatás garanciája. Fontos, hogy a szülők tudják: a magyar tannyelvű iskola, az anyanyelvű oktatás versenyelőnyt jelent a szlovák iskolához képest. Fontos, hogy ezt közösen és nyomatékosan kommunikáljuk a szülők irányába, magát a minőséget pedig jobb módszertani felkészültséggel, erősebb szakmai munkával és folyamatosan fejlődő infrastruktúrával garantáljuk.
– Kisebbségi iskolaügy. Jelenleg a szlovák törvényi gyakorlat nem definiálja a kisebbségi iskolaügy fogalmát. Sikerült újjáalakítani a kisebbségi oktatási főosztályt, de az is kiemelten fontos, hogy a kisebbségi iskolaügy fogalmát törvény rögzítse. Ez egy kisebbségi intézményrendszer komplex fejlődésének alapelve. Ezért a közoktatási törvény megfelelő cikkelyében, a Tanuló Szlovákia című stratégiai-fejlesztési terv értelmében szorgalmazzuk a nemzetiségi iskolák hálózata fogalmának bevezetését (národnostné školstvo).
– A kisiskolák és kis létszámú iskolák sorsa. Az oktatási törvény módosítása alapján sikerült megakadályozni a kisiskolák bezárását. Ez egy ideiglenes megoldás, mert a jövőben kérdéses a kisebb diáklétszámú iskolák fenntarthatósága és hatékonysága. Erről a témáról őszinte vitát kell folytatnunk, előállva egy hosszú távú koncepcióval. A kis létszámú nemzetiségi iskolák fennmaradásához nélkülözhetetlen a szükséges anyagi feltételek biztosítása, a pozitív pénzügyi megkülönböztetés. Ennek érdekében a nemzetiségi iskolahálózatot külön kell kezelni a finanszírozási eljárásban, és többletforrásokkal kell biztosítani további működését a kompenzációs támogatás megőrzése mellett is. A minimális osztályonkénti tanulói létszámot a nemzetiségi középiskolákban is meg kell szüntetni.
– Oktatásügyi önkormányzatiság. Ahhoz, hogy hosszú távon jó döntések születhessenek a módszertan, az intézmények, a közös célok terén, a szlovákiai magyar iskolaügy önkormányzó irányítására van szükség. Ezen a téren is fontos a közösségi koncepció kidolgozása és érvényesítése. A nemzetiségi, esetünkben a magyar iskolák minőségi fejlődésének feltétele az önálló kerettanterv megalkotása az iskolák minden szintjén (alsó tagozat, felső tagozat, középiskola), összhangban az állami műveltségi célkövetelményekkel, de sajátos igényeinknek megfelelően.
– A szlovák nyelv oktatásának minősége. A magyar szülők egyik gyakori kifogása a magyar iskolákkal szemben a szlovák nyelv oktatásának minőségével kapcsolatos. Ezt azzal ellensúlyozhatjuk, ha a magyar iskolákban a szlovákot nem anyanyelvként, hanem második nyelvként oktatjuk. 2020-ig ez országszerte legalább 50 iskolában meg is valósulhat. Ennek feltétele a gyermekek anyanyelvi kompetenciáinak megfelelő szintre fejlesztése, melyre az idegen nyelvek oktatása ráépül, valamint a szlovák, mint idegen nyelv oktatásának a gyermek megfelelő életkorában való bevezetése.
– A magyar ajkú romák helyzete. Külön odafigyelést igényel a magyar anyanyelvű romák oktatása. A roma diákok a legtöbb esetben különösen hátrányos helyzetből fognak neki a tanulásnak, ezért fontos a pedagógiai asszistensek munkája, a jobb diagnosztikai eszközök bevezetése és az óvodai látogatás kiszélesítése is. A magyar közösség elemi érdeke, hogy a magyar ajkú romák felzárkóztatása gyors ütemben haladjon előre.
– Az innováció támogatása. Az oktatásügy szerves része a kutatás, fejlesztés és innováció támogatása. Erre mind a főiskoláink, mind az újonnan létrehozandó Kisebbségi Kulturális Alap működése esetében érdemes odafigyelni. Csak egy fejlődő, életképes közösség képes ugyanis a megmaradásra.
Ezek azok az alapelvek, amelyek lehetővé teszik egy erős, fejlődő és a közösségünk fenntartására képes szlovákiai magyar iskolaügy működtetését. Az oktatásügy területén ezek képezik közös ügyeinket, közös erőfeszítéseink tárgyát – vélik a magyar-magyar párbeszéd résztvevői.
