A Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület és a Csemadok Párkányi Alapszervezete szervezésében került sor november 24-én Lábik János A Párkányi Képzőművészkör című könyvének bemutatójára. Az ünnepséget Bajtai György galériavezető nyitotta meg. Köszöntőt mondott Szabó Eugen, Párkány polgármestere.
A Párkányi Képzőművészkör tevékenységével foglalkozó kötetet dr. Bárdos István esztergomi művészettörténész mutatta be. Elmondta, hogy a könyv Lábik János kezdeményezése és aktív szervezőmunkája nyomán született meg, ügyelve arra is, hogy bemutatásra kerüljenek a képzőművészkör szerteágazó kapcsolatai. Ennek értelmében Lábik János a „Kapcsolatok Szlovákiában és Magyarországon” című fejezetében nemcsak a Párkányi Képzőművészkörről ad képet, de egyben bemutatja a következő hét szervezetet, a Csemadok érsekújvári szervezete mellett működő képzőművészeti szakkört, az Esztergomi Képzőművészkört, a „Labor” Műszeripari Műveket, a Szlovákiai Magyar Képzőművészek Társaságát, az Esztergomi Művészek Céhét, a Szlovák Képzőművészek Szövetségét, és a Duna Menti Képzőművészeti Társaságot. Több mint húsz év munkásságát ismertette feljegyzésein és eseménynaplója részletein keresztül, tényekkel, dokumentumokkal, sajtómegjelenésekkel, kiadványokkal, és hivatkozásokkal alátámasztva azt.
A kötetben Ruda Gábor ír a „Kapcsolatok a Párkányi Képzőművészkör” című fejezetben a Muravidék Baráti Kör és az Észak-Kelet Régió Alapítványnak a képzőművészkörhöz való kötödéséről, személyes barátságokról, közös kiállításokról, és arról a munkával teli kapcsolatról, mely 2004-óta napjainkig tart.
Ezt követi Kalita Gábornak, a Pozsonyi Magyar Galéria művészeti vezetőjének a Párkányi Képzőművészkör tagjaihoz intézett írása, különös tekintettel a Lábik Jánoshoz fűződő barátságra és a Pozsonyi Műtermekhez kötődő munkásságukra.
A könyv szöveges részét dr. Bárdos István művészettörténész hosszabb tanulmánya zárja, bemutatva a fentiek értelmében a kör munkásságát, hazai és nemzetközi kapcsolatait. Áttekintést ad a térségről, számba véve a művészelődöket, majd foglalkozik a képzőművészkör történetével, beleértve a Pincegaléria, majd a Városi Galéria létrehozásával és működésével kapcsolatos tudnivalókat. A továbbiakban bemutatja kapcsolatrendszerét, szisztematikusan kezelve a különböző kiállításokat, alkotótáborokat.
A kötet végén válogatás látható Lábik János fényképgyűjteményéből és különböző dokumentumokból. Itt kerül bemutatásra a párkányi Barta Gyula Városi Galéria műgyűjteménye is.
A könyv a Bethlen Gábor Alap, Párkány és a párkányi régió falvainak több önkormányzata, Esztergom és Dorog önkormányzata, a Szövetség a Közös Célokért társulás, az Érsekújvári Jednota és magánszemélyek támogatásával jelenhetett meg.
Lábik János és felesége a kiállításon (fotó: Berényi Kornélia/Felvidék.ma)
A könyvbemutató után dr. Bárdos István megnyitotta azt a kiállítást, melynek keretében a Barta Gyula Galéria 153 művet magába foglaló gyűjteményéből erre az alkalomra 52 alkotást tártak a közönség elé. Ennek a gyűjteménynek az alapját a kör 25 tagja teremtette meg azzal, hogy 58 művet ajándékozott a galériának. A kiállításon a 25 alapító tag közül 17 művész szerepel egy-egy művével.
Bárdos István dicsérően szólt a tárlat műfaji sokszínűségéről. A gyűjtési metódusnak velejárója a különböző minőségek együttes jelenléte, felidézve a környékbeli tájat, a Duna, a Garam és az Ipoly mente szépségeit. A tájképekhez, a reneszánsz és a barokk városrészek hangulatát idéző művek sorához természetes könnyedséggel társulnak az ókort és jeles reneszánsz költőnket, Balassi Bálintot és nemzetünk történelmét megidéző művek. A gyűjtemény viszonylag kisszámú plasztikai anyagát két alkotás reprezentálja, de láthatóak fotográfiák is, melyek a Duna menti műemlékeket, az emberi sorsokat, az értékek pusztulását villantják fel. A Párkányi Városi Galéria gyűjteményének legnagyobb értéke az, hogy adományok révén jött létre, és azoknak a művészeknek az alkotásait tartalmazza, akik a Duna két partján alkottak és alkotnak a mai napig, összekötve a térséget, felidézve a történelmi Esztergom vármegyét.
A 83 éves Lábik János munkássága kiemelkedő és példaértékű. 1999-ben Párkány városától megkapta a legmagasabb kitüntetést, a Pro Urbe díjat. Ez év szeptemberében az Esztergomi Vármúzeumban rendezett Szent István-ünnepségen ismét rangos kitüntetésben részesült, amikor átvette a Szent István-emlékérmet. Neve és minden elismerést kiérdemlő, fáradhatatlan szervezőmunkája ismeretes nemcsak Felvidék-szerte, hanem nemzetközi képzőművész körökben is.
Az ünnepségen közreműködött a Szivárvány énekkar, majd a Párkányi Televíziónak a Párkányi Képzőművészkör munkásságáról készült kisfilmjét láthatta a közönség.
