Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára kassai sajtótájékoztatóján beszámolt a Magyar Kormány felvidéki egyházaknak nyújtott támogatásáról. A kormányzati támogatás a Szlovákiában élő magyarság anyanyelvének megerősítését, a hit és a magyar identitás megőrzését is segíti.
A Szlovákiai Református Keresztyén Egyház magyar kormányzati támogatásáról szóló szerződést tavaly írta alá Komáromban Balog Zoltán miniszter és Fazekas László püspök. Az egyház magyar gyülekezeteinek 1,740 milliárd forintos támogatást biztosított a magyar állam. „A Magyar Kormány nemzetstratégiája a visegrádi együttműködés keretében is a külhoni magyarság megerősödését tartja szem előtt” – jelentette ki a miniszter egy éve. A magyar kormányzati támogatást a felvidéki magyar gyülekezetek, a lelkészi szolgálat megerősítésére, az oktatásügy fejlesztésére és különböző létesítmények kialakítására szánták. A támogatás legfontosabb üzenete az összetartozás, a közép-európai erő megnyilvánulása az Európai Unióban. A több mint egymilliárd forintos dotációt a szlovákiai magyar egyház kérése alapján 2015 decemberében hagyták jóvá.
Soltész Miklós elmondta, hogy Magyarország nemzetiségpolitikája az elmúlt években pozitívan változott, s ez jó fényt vet a szlovák-magyar kapcsolatokra is. „Valljuk, hogy a nemzetiségek az egyes országokat erősítik, mind a magyarok a szlovákokat, mind pedig a szlovákok a magyarokat. A két nemzet egységes a kereszténységben és hitünk gyökerei közösek”- nyilatkozta az államtitkár, rámutatva a közös vallás erősítésének és támogatásának fontosságára Európában. A 2011-2016-os időszakban a Magyar Kormány 1,7 milliárd forintot meghaladó összeggel támogatta a református, evangélikus, római, valamint a görög katolikus egyházakat és a zsidó közösségeket.
Az elmúlt évben erősödött a magyar gazdaság és javultak a szlovák-magyar viszonyok. Ennek is köszönhető, hogy Szlovákia református és római katolikus egyházai újabb támogatást kapnak Magyarországtól. A református gyülekezetek 1,75 milliárd, a római katolikusok pedig 973 millió forint támogatásra számíthatnak. A pénzösszeg hitéleti és közösségi célok segítésére, plébániák, templomok, egyházi iskolák felújítására szolgál. Ezenkívül a Magyar Kormány kiemelt pénzügyi támogatást nyújtott a Csemadok Kassai Városi Területi Választmányának, 129 millió forintot pedig a Márai-ház megvásárlására. Soltész Miklós beszédében hangsúlyozta: „A hit erősíti a nemzetek közötti kapcsolatot. A keresztyénség megőrzése mindannyiunk számára fontos. Egyik nemzet sem szeretné a muszlim vallás jelenlétét és a nyugat-európai genderelmélet erősödését.” Mindemellett kiemelte, hogy a megújuló épületek gazdagítják Szlovákiát turisztikai és gazdasági szempontból is.
Szlovákia Református Keresztyén Egyháza 320 településen van jelen az országban. Ezek a közösségek magyar és szlovák hívők együttéléséről tesznek bizonyságot. A 85 százalékban magyar és 15 százalékban szlovák gyülekezet mellett vegyes közösségek is működnek hazánkban. Ft. Géresi Róbert, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház Abaúj-tornai Egyházmegyéjének püspökhelyettese a kassai értekezleten így nyilatkozott: „Bátran mondhatom, hogy a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház történelmi jelentőségű támogatást kapott Magyarországtól, melyet közösségünk megerősítésére fordítunk. 2016-ban 100 gyülekezet részesült támogatásban, 7 egyházi iskola felújítása és három nagy beruházás valósult meg.” A tervek között szerepel a kassai református templom szomszédságában épülő missziós és közösségi terem. Egy műemléképület átépítéséről van szó, melynek átadása idén szeptemberre tervezett. 2017 májusában nyílik a diakóniai központ és idősek otthona Komáromban a támogatásnak köszönhetően. A harmadik nagy beruházás pedig Rimaszombatban készül, ahol egyházi és turisztikai rendezvényekre szolgáló konferenciaközpont épül.
Szlovákiában hosszú idők óta nyitott kérdés az egyházak finanszírozása. „A jelenlegi helyzet csak részben felel meg az egyház igényeinek és szolgálatának. Más támogatási forrás pedig csak pályázati úton lehetséges, melynek struktúrája már 25 éve korrigálásra szorul”- tájékoztatott az itthoni helyzetről Ft. Géresi Róbert.
A kassai sajtótájékoztatón Kolár Péter, a Csemadok Kassai Városi Választmányának elnöke is szólt a Márai-emlékház kialakításával kapcsolatos tudnivalókról és feladatokról. „Magyarországnak hála arra kaptunk lehetőséget, hogy méltóképpen ápoljuk Márai Sándor örökségét, úgy, ahogy azt a nagy magyar író emléke megkívánja. Ez egy olyan támogatás, melyre Kassán még nem volt példa, s amely segít megőrizni Márai hagyatékát.” A Magyar Kormánynak hála a Csemadok lett a Mészáros utca 35. szám alatti ingatlan tulajdonosa. Most nagy feladat vár rájuk, hiszen azt élettel, tárgyi, szellemi tartalommal kell megtölteniük. Ebben a szlovák fél támogatását is várják. Az emlékháznak csak akkor van értelme, ha biztosítani tudják a megfelelő feltételeket és az állandó jellegű hozzáférhetőséget a hazai és külföldi érdeklődők számára.
Az EMMI államtitkára bízik a jószomszédi kapcsolatokban, melyek feledtetik a szlovák-magyar történelem múltbéli sérelmeit.
