Jóváhagyta a kormány mai ülésén a bíróságok reformintézkedéseit, ami több újdonságot is hoz. A reform célja az igazságszolgáltatás hatékonyabbá tétele és hozzáférhetőségének javítása. A bírákról és a bírósági ülnökökről szóló törvénymódosító indítványt Lucia Žitňanská (Most-Híd) igazságügy-miniszter terjesztette elő.
A miniszter asszony azt szeretné, ha rugalmasabbá válna az új bírák érkezése, amit a bírói felülvizsgálatok lassítottak. Ma kilenc hónapig vagy akár egy évig is eltarthat ez az idő, amit Žitňanská két hónapra szeretne lerövidíteni.
Újdonságnak számít, hogy a bírákat nem a járási bíróságok választják ki, mint eddig, hanem bevezetik a tömeges kerületi pályáztatási eljárásokat, ami azt jelentené, hogy minimum évente egyszer mind a nyolc kerületben egyidejűleg egynapos tömeges pályázati eljárást tartanak majd. Az ezekből kikerült bírójelöltek mennek keresztül azután az ellenőrzési folyamaton és az előkészítésen.
Amint a kerületben üresedés lesz valamelyik járásbíróság bírói posztján, a Bírói Tanács kirendeli a legnagyobb pontszámot elért bírójelöltet a listán, és kinevezésre javasolja a köztársasági elnöknek. A jelölt nem utasíthatja vissza a munkát a kevésbé előnyös bíróságon, egyébként kiesne a listáról. Az adott bíróságon legalább 5 évet le kell dolgoznia, s csak ezután folyamodhat az áthelyezéséért.
Žitňanská azt reméli a tömeges pályáztatási eljárástól, hogy az érintetteket rendszerszintű munkára serkenti, és előre meg tudják majd becsülni, hány új bíróra van szükség. Maga a bírókiválasztás változatlan marad, hasonlóképpen a nyitottság, az átláthatóság és a nyilvános ellenőrzés is. Az első tömeges pályáztatási eljárást még ebben az évben tervezik, így 2018-tól már új eljárás szerint kerülnek a bírák az egyes bíróságokra.
A sorozatos negatív értékelés a bírói karrier végét is jelentheti
A bírák értékelésében elkövetkező változások azt a jelenlegi helyzetet kívánják megszüntetni, miszerint a bírák ötéves intervallumokban egymást értékelik. Žitňanská az értékelés szakmaivá tételét javasolta, ami azt jelenti, hogy ezentúl háromtagú kerületi értékelő bizottságok végeznék ezt a munkát, amelyek olyan bírákból állnának, akik csak ezzel foglalkoznak. A bizottságok tagjai nyugalmazott bírák is lehetnének.
A bizottságok mindig más kerület bíráit értékelnék, így megszűnhetne az az állapot, hogy a bírókollégák egymást értékelik. Az értékelések eredményeit ezenfelül nyilvánosságra is hoznák. Három egymás után következő negatív értékelés akár a bírói karrier végét is jelentheti.
A reformcsomag a gyakorlati alkalmazás néhány követelményére is megoldást kínál, elsősorban a Bírói Tanács jogállását és tevékenységét, a bírák belső ellenőrzését, a Bírói Tanácsban való tagság és a bíróságokat irányító szervekben való tisztségek összeférhetetlenségét illetően.
A törvénymódosító javaslat a Bírói Tanács, a Legfelső Bíróság és a Szlovákiai Bírák Egyesületének egyet nem értésével került a kormány elé, azok ugyanis nem értettek egyet többek közt azzal, hogy a Bírói Tanácsban megerősödjön a nem bírói elem.
Žitňanská ugyanis azt javasolja, hogy a parlament, a köztársasági elnök és a kormány elsődlegesen jelöljenek ebbe az alkotmányos szervbe olyan személyeket is, akik nem bírák. A törvénymódosítás ez év július 1-jétől lép hatályba.
(TASR/Felvidék.ma)
