Matúz Gábor Nincs kegyelem című filmdrámájának felvidéki premiervetítésére került sor március 3-án a lévai Reviczky Házban. A salgótarjáni sortüzet megörökítő filmet első alkalommal vetítették le Magyarországon kívül.
A filmbemutatón jelen volt az alkotó is. Mint a bemutató után elmondta, elsősorban a fiatal generáció számára született meg a film. Egy, a napjainkban is kevésbé ismert és feldolgozott történetet mutat be a nézőknek. Az 1956. december 8-ai sortűz áldozatainak számát 46 és 131 közé teszik. Ezzel kapcsolatban a rendező kifejtette: „Egyéni tragédiákkal ismertet meg a film, melyek az adott személyek életét meghatározták, ugyanakkor a világ tovább halad mellettük.”
Az alkotót Kertész Csilla, a Petőfi Sándor Program ösztöndíjasa mutatta be (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
A mintegy másfél órás alkotás különleges és érdekfeszítő elegye a dokumentumfilm és a játékfilm elemeinek. A salgótarjáni sortűzről korábban ugyan készültek dokumentumfilmek, ám játékfilmként a 2016. december 8-án Salgótarjánban bemutatott jelen film az első. Mint a közönség kérdésére Matúz Gábor megjegyezte, a szereplők nagy része valós személy figurájaként jelenik meg, a kor kegyetlenségének egy-egy modelljeként.
A lévai közönség az alkotás folyamatáról, a film fogadtatásáról is kérdezte az alkotót. A rendező jelezte, az elmúlt három hónapban számtalan helyszínen mutatták be a filmet. Mind a fiatalok körében, mind az idősebb közönségnél pozitív visszhangra talált. A folytatással kapcsolatban megjegyezte, az 56-os igazságtételről szeretne forgatni. „Magyarországon azokban az időkben kisiklott az igazságtétel, ennek hatását a mai napig érezzük. A főbűnösöket nem büntették meg” – hangsúlyozta.
A lévai közönség egy része (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
„Kertész Csilla meghívásának eleget téve érkeztem Lévára. Ez a film első bemutatója a külhoni magyar közönség előtt”- nyilatkozta a Felvidék.ma-nak Matúz Gábor. Hozzátette, Lévára már második alkalommal látogatott el, 2016-ban járt itt először. A balassagyarmati születésű alkotó több történelmi dokumentum- és játékfilmet is rendezett. Többek között a balassagyarmati 1919-es csehkiverést ugyancsak filmre vitte Civitas Fortissima címmel.
A Nincs kegyelem film születésével kapcsolatban a Felvidék.ma-nak elmondta: „Balassagyarmati születésűként személyes kötődésem is van a városhoz. Bár több film is foglalkozik 1956-tal, ugyanakkor nem találkoztam olyan játékfilmmel, amely az 56-os megtorlásokat mutatta volna be. Ez vezérelt a film elkészítésében. Így került az alkotás központjába a salgótarjáni megtorlás kegyetlensége.”
A lévai bemutató kötetlen beszélgetéssel és a látottak elemzésével fejeződött be.
