Új zenekar kezdte meg tevékenységét a Felvidéken. A javarészt farnadi zenészekből álló formáció ugyan már jó ideje tevékenykedik, de ez idáig a próbaterem négy fala között készülődtek, hogy felkészülten és magabiztosan tudjanak színpadra állni. Március 25-én viszont a nagyközönség előtt is bemutatkoztak a farnadi kultúrházban, amely nyitányként fantasztikus hangulatot varázsolva rögtön színültig megtelt. A zenekarról annak énekesével, Kaszmán-Saróka Liliánával beszélgettünk.
Kezdjük az elején a névvel. Norvég zenekarként indultok, vagy csak rajongói vagytok a skandináv zenei kultúrának? Mit jelent az Estendøn?
A zenekar nevében szereplő „ø” betű kiejtésben a magyar ő hangnak felel meg. Azaz magyarul olvasva „estendőn”-nek is kell kiejteni a nevünket. A szó egyébként egy erdélyi tájszó, melynek jelentése estefelé. Az, hogy a dán és norvég ábécé „ø” betűjét használjuk, nem jelenti azt, hogy bármi köze lenne a zenénknek a skandináv kultúrához. A majdnem másfél éves gondolkodás után egy utolsó három órás brainstorming eredménye lett az Estendøn. Valamiért legtöbbünknek szimpatikussá vált ez a fajta leírása a szónak, és végül a logónk alapjául is ezt a jelet vettük.
Egy új zenekarról van szó, vagy van némi átfedés a korábbi zenekarjaidból?
A zenét, a célokat és az arculatot tekintve egy új zenekarról van szó. Bár öcsémmel, Saróka Vajk Attilával, illetve Bánovski Richárddal és Nagy Csomor Andrással már játszottunk együtt különböző formációkban, mégsem mondható, hogy ugyanazt a munkásságot folytatjuk, amit azokban a bandákban megvalósítottunk.
Nagyon színes a hangszerelése a zenéteknek, a szólógitárok, a basszusgitár és a dobok mellett van benne hegedű és szaxofon is. Hogyan lehet behatárolni a stílusotokat?
Nagyon nehéz erre a kérdésre válaszolni, mert nem tudjuk magunkat egy adott stílussal jellemezni. Többféle műfajjal kísérletezgetünk, hiszen ez teszi izgalmassá az alkotási folyamatot. A határok próbálgatása, az új lehetőségek keresése most sokkal inkább izgalmasabb a zenekarnak, minthogy egy adott stílus sémáiba belehelyezkedjünk.
Kaszmán-Saróka Liliána (Fotó: Csicsmann Róbert)
Remélem, megbocsátod a kérdést, de nekem laikusként volt némi Jóvilágvan stílusérzetem. Bármi hasonlóság csak a véletlen műve, vagy van némi hatása rátok a párkányi bandának?
Na, hát csak lerántottad rólunk a leplet, mert valójában az a célunk, hogy Jóvilágvan revival band legyünk, de addig még hosszú az út, sokat kell gyakorolnunk. Így akkor azt is elárulhatom, hogy eredetileg norvégül akartam énekelni a jvv-számokat, de még nem tudom magabiztosan kifejezni magam ezen a nyelven.
Bemutatnád a zenekart? Kik, honnan, min, hogyan, miért, miért ne?
Bánovski Richárd (Farnad) és Recska Roman (Perbete) a szólógitárjaikon szólócsatáznak, amikor csak tehetik, Nagy Csomor András (Nagyölved) az, aki hegedűn húzza el a nótánkat, Szebellai Dániel (Párkány) klarinéttal, bár mostanság inkább szaxofonnal színesíti a dalainkat, Saróka Vajk Attila (Farnad) a basszusgitár bűvölője, Smid Ádám (Bény) pedig a dobokon mond el mindent, amit meg szeretne velünk osztani. Jómagam pedig hangot és dallamot adok a szövegeimnek.
Meglepett, hogy rögtön az első koncerten szinte kizárólag saját számokat adtatok elő. Nem szokványos ez egy induló zenekartól, jobbára átvett vagy feldolgozásokkal szoktak indítani. Hogy van ez nálatok?
Amikor 2015 őszén leültünk megbeszélni, hogy milyen alapelvek mentén indítjuk útjára a közös munkálkodást, megegyeztünk, hogy a saját számok írását helyezzük előtérbe. Nagyon izgalmas úgy zenét írni, hogy hét, szinte különböző zenei ízlésű ember inspirációját próbáljuk egy dalra felfűzni. Ettől függetlenül mi is megszólaltattunk a koncerten két feldolgozást.
A zenekar logója (Forrás: FB)
És magukat a dalokat hogyan „komponáljátok”?
Általában valamelyikünk hoz egy ötletet, majd közösen kezdünk el ezen dolgozni, s miután egy jammelés során nagyjából kialakul a szám hangzása, igyekszünk tudásunkhoz mérten a lehető legjobbat kihozni belőle.
Nagyot szólt a bemutatkozó koncertetek. Belülről milyen volt átélni, úgy tűnt, a végén nehezen találtál szavakat a meghatódottságtól.
Még csak pár nap telt el a koncert óta, de valahogy nem tudok másra gondolni, mint arra a bő egy órára. Annyira élénken előttem van az a kép, ahogy az utolsó számunk refrénjét énekli a közönség. Nekem akkor egy olyan álmom vált valóra, amire ott és akkor nem voltam felkészülve. Igazából nem kerestem a szavakat, mert tudtam, hogy azt nem tudom szóval kifejezni.
Mik a tervek a jövőre vonatkozóan? Vannak már kilátásban koncertek? Milyen célokat tűztetek ki magatok elé? Határ a csillagos ég és a Papp László Sportarénában vagy a Szigeten egy nagykoncert?
Június 17-én Esztergomban, a Kaleidoszkóp házban, július 7-én pedig a farnadi falunapokon fogunk zenélni. Szervezés alatt vannak további koncertek is, ezekről friss információkat majd az FB-oldalunkon lehet találni. A koncertezés mellett lehetőségeink szerint szeretnénk stúdióban is rögzíteni néhány dalunkat. Egyelőre az a cél, hogy minél több emberhez eljusson a zenénk, hogy minél több helyen tudjunk élőben zenélni, koncertezni. A további terveket még szövögetjük.
