A Rozsnyói Református Egyházközségi Alapiskola volt és jelenlegi művész-diákjainak alkotásaiból nyílt kiállítás a Rozsnyói Bányászati Múzeum Galériájában. Az Érintések című tárlat szalonjellegű és 20 év művészeti tehetségeinek összefogásán alapul, lehetőséget nyújtva arra, hogy mindenki bemutassa, amire a legbüszkébb. A kiállítás április 19-ig tekinthető meg, fővédnöke Fecsó Szilárd képzőművész.
Az ünnepélyes alkalom hálaadó istentisztelettel vette kezdetét a rozsnyói református templomban. Nt. Orémus Zoltán, az abaúj-tornai református egyházmegye esperese tartotta az igehirdetést. Az ünneplő gyülekezet előtt elmondta, azért gyűltek össze, hogy visszatekintsenek az elvégzett munkára és hálát adjanak Istennek. „Az emberé a munka, de ha Istené az áldás, megéri“ – hangsúlyozta az esperes. A 127. zsoltár háromféle munkát említ: az építőket, az őrzőket, valamint a korán kelő és későn fekvőket. Szeretettel beszélt a Rozsnyói Református Egyházközség Alapiskolájának építőiről, Ft. Dr. Erdélyi Gézáról, Drenkó Zoltánról, Tóth Sándorról, Nt. Gábor Lajosról és Nt. Molnár Árpádról. Háláját fejezte ki az őrzők, a lelkészek és presbiterek iránt, akik nem engedték elkobozni, elveszni az iskolát. Köszönetet mondott a korán kelő, későn fekvő pásztor-tanároknak, akik az intézményben nevelnek és oktatnak. Rámutatott arra is, hogy mindhárom foglalkozás előtt jelen van a „ha“ szócska, ugyanis ha nem építette, őrizte volna az Úr az iskolát, az emberek munkája hiábavaló lett volna.
„Kötelességünk vállalni a keresztyén és magyar tudatot”
Ft. Erdélyi Géza emeritus püspök beszédében azokra emlékezett, akik 1997-ben bátran vállalták a döntő lépések megtételét. „A hála, a tisztelet, a dicséret Istent illeti, azért, hogy valami létrejöhetett, máig tart és hitünk szerint van jövője.“ Megköszönte a szülők bizalmát és megfelelő gondolkodását és felhívta mindannyiuk figyelmét arra, hogy kötelességünk vállalni a keresztyén és magyar tudatot, valamint fejleszteni azt. Az ünneplő közösséghez Ft. Gábor Lajos és Ft. dr. Buza Zsolt is szólt. Drenkó Zoltán megköszönte az emeritus püspöknek, hogy élete nyolcvan évéből két évtizedet az iskolának szentelt.
A kiállítást hatalmas érdeklődés mellett nyitotta meg az iskola jelenlegi vezetősége, Uličný Ibolya és Kovács Attila, valamint első igazgatója, Drenkó Zoltán lelkész. Az igazgató asszony ünnepi beszédében elmondta, milyen fontosak az érintések. Emlékezett arra, mikor egymás kezét fogva alapították az iskolát, amikor pedagógusként megfogják a gyermekek kezét, biztosítva őket, hogy jó helyen vannak. Fontos érintés, amikor megsimogatjuk a gondterhelteket, vagy amikor vállon veregetjük büszkeségeinket. „Már az első osztályban felfedezi Andrea tanító néni a tehetséget a kisgyermekben, s ezt a munkát folytatja a másodikban Ágika tanító néni, a harmadikban Alízka, s a negyedikben Irénke tanító néni. A felső tagozaton Farkas Alíz kezei között teljesedik ki a tehetséges gyermekek fejlesztése“- hangzott el. Uličný Ibolya elmondta, azért is szereti a diákok képeit, mert ha megáll előttük, saját világát látja bennük. „Megérintve, elcsodálkozva, ugyanakkor nagyon büszkén állunk itt volt tanítványainkkal együtt, megtapasztalva, hogy az Úr maradandóvá tette kezük munkáit“.
Nagy Andrea horgolt alkotásai (fotó: Nagy Emese/Felvidék.ma)
„Ez itt húsz év művészeti munkájának összefogása. A tárlat nem összpontosul egy központi téma köré. Ez egy szalonjellegű kiállítás, ahol mindenki megmutathatja azt, amire a legbüszkébb“- jellemezte röviden a tárlat anyagát Farkas Alíz, a kiállítás megálmodója és megalkotója.
Szivárvány és kompozíció
Fecsó Szilárd a kiállítás szellemi értékeiről beszélt. „Ez a kiállítás olyan, mint egy szivárvány. Változatos, sokszínű, helyenként egymásnak ellentmondó, mégis harmonikus egység. A szivárvány első színe: az alkotások témái, melyek változatosak és nagyon sok lehetőséget kínálnak különböző témák megjelenítésére. A másik szín a kompozíció. Minden alkotásban jelen van a sík- és térbeli elhelyezés, a valóság és illúzió együttélése. A szivárvány következő színe a kreatív szellem. Erősen jelen van az alkotó személyisége, ami fontos ahhoz, hogy értéket tudjon létrehozni.“
„Én szívügyemnek tartom a művészképzést. Alapfilozófiám, hogy a tehetséges gyerekekkel foglalkozni kell, fejleszteni kell őket. Én csak önmagamat adom és a lehetőséget, hogy kipróbálhassák magukat. Bennem van a tevékenység szeretete és a művészet művelése. Késztetés, hogy az alkotás örömét megosszam és tanítsam a tehetséges tanulóknak. Minden technikát kipróbálunk, mígnem a diákok megtalálják önmagukat. Ennek szenteltem az életemet, reggeltől estig a gyerekekkel vagyok. Nekem mindig van rájuk időm, csak együtt érezzük jól magunkat“ – fejtette ki érzéseit Farkas Alíz tanárnő. Weöres Sándor híres gondolatához híven, a kiállítás alkalmával szétszórta kincseit és ettől igazán boldog. A tárlat címe jelképes, azt is sugallja, hogy megérintették gyermekeiket a művészet által, úgy ahogy az ecset is megérinti a papírt, mely magába szívja színét. A 240 alkotást bemutató színes panel a jelenlegi diákok munkáiból áll. Külön termet kaptak azon kincsek alkotói, akik jelenleg komolyan foglalkoznak a művészettel. Ez a 15 tanuló az alapokat, a támogatást, a szeretetet és biztatást a Rozsnyói Református Egyházközség Alapiskolájában kapta. A kiállítók pedig: Baffy Tilda, Csernok Barnabás, Danko Nikoletta, Földes Kinga, Gresa Szabina, Katrenič Pál, Kiss Viktória, Kusztván Vivien, Máriási Lea, Mihók Jázmin, Pál Balázs Karmen, Szanko Dóra, Zagiba Mátyás, Zajdó Zsuzsa, Zatroch Viktória.
A kiállítók között vannak belső- és műépítészek, számítógépes grafikusok, formatervezők, ruhafestéssel-tervezéssel foglalkozó művészek. Van, aki az absztrakt és konceptuális művészet terén tevékenykedik, vagy dokumentumfilm-rendezéssel, fotózással foglalkozik. Sokak számára az ecset, a ceruza vagy a filctoll szeretete múlhatatlan. Olyan volt növendék is van, aki didaktikus és sajtóillusztrációval, esetleg ékszer- és kerámiakészítéssel foglalkozik. A magyar alapiskolából induló diákok nagy része külföldön folytatja tanulmányait és kamatoztatja tudását a munkaerőpiacon. A Rozsnyói Bányászati Múzeum Galériájában április 19-ig tekinthető meg a kiállítás.
