Érsekújvárban márciusban és áprilisban zajlanak a Czuczor-napok, igen gazdag programmal. Ezek közül is kiemelkedő az a szokatlan megemlékezés, melyet az elmúlt hétvégén szervezett a vezetőség. Mint ismeretes, 1949 márciusában az országban itt alakult meg az első Csemadok-szervezet, majd 1957-ben lerakták a székház alapjait is. Ez utóbbi eseményre, a 60. évfordulóra emlékeztek a helyi alapszervezet tagjai.
A zsúfolásig megtelt érsekújvári Csemadok-székházban Danczi József jelenlegi elnök elmondta, hogy a még élő építő és alapító tagokat akarják megtisztelni ezzel az évfordulóval, ugyanakkor megemlékezni a már elhunyt volt tagokról is. A vendégek között ott volt Szigeti László, az MKP megyei képviselője és Bolya Szabolcs járási elnök is.
A rendezvény védnöke és szónoka Bárdos Gyula országos elnök volt. Köszöntőjében pontos adatokat idézett fel az országban elsőként megalakult Csemadok-alapszervezetről.
„A Csemadok alakuló közgyűlésén 1949. március 5-én Érsekújvárból hárman vettek részt. Az alakuló ülést követően már március 10-én hozzáfogtak a Csemadok-alapszervezet megalapításához. Március 13-án 50 meghívott jelenlétében bejelentették az alakuló ülés időpontját. Ez 1949. március 20-án volt az akkori Sokol-házban, ahol mintegy ötszázan jöttek össze. Elnöknek Tatarik Emil nyugalmazott tanítót választották, akinek szobra van a városi fürdőben.
A szervezet 1952. június 12-én kérvényt nyújtott be az Érsekújvári Városi Nemzeti Bizottság Tanácsához a Csemadok tevékenységéhez megfelelő épület kiutalására. A tanács 1952 novemberi határozatával az államosított Freund-házat a Csemadok kezelésébe adta. Az épületet a tagság lebontotta és 1956 és 1959 között felépítették a mostani székházat. (1990 után a Csemadok tulajdonába került – a szerz.megj.)
Ma itt az építkezésről, az építkezésre emlékezünk. Ne feledjük azonban, hogy mennyire fontos az is, hogy az akkori szervezet vezetői úgy döntöttek, a gimnáziumban lévő megsemmisítésre ítélt magyar könyveket megmentik, illetve állandóan szorgalmazták a magyar iskola megnyitását, segítették a környék Csemadok-alapszervezeteinek létrehozását.”
Bárdos Gyula (Fotó: Varga Ildikó)
Az elnök említést tett az érsekújvári szervezetből induló országos elnök, Sidó Zoltán személyéről is, akinek emlékét e ház folyosóján emléktábla őrzi az utódok jóvoltából.
Szólt arról is, hogy országos szinten is tudják, a Csemadok székháza felújításra szorul. Helyi kezdeményezés is indult ennek érdekében, de a Csemadok Országos Választmánya a magyar kormány által felajánlott keretből segíti elő, hogy szövetségünk megalakulásának 70. évfordulóját méltó körülmények között, egy felújított székházban ünnepelhessék az érsekújváriak.
A rendezvény ünnepi része volt az emléklapok és emléktárgyak átadása a még élő 14 építő (és 4 alapító) tagnak. Tisztelettel és kis ajándékkal köszönték meg a mindenkori segítséget a volt és jelenlegi polgármestereknek, az alapszervezet valamennyi volt elnökének.
Az ünnepi műsorban szinte minden műfaj igen színvonalas közreműködőkkel volt képviselve, felléptek a Keller Stúdió táncosai, a gyermek néptánccsoport s a Csemadok alig egy éve működő éneklőcsoportja. A műsorvezető az érsekújvári Bernáth Tamás színész volt, aki az operett népszerű műfaját képviselte.
A Csemadok éneklőcsoportja (Fotó: Varga Ildikó)
A délután igen színvonalas és tartalmas műsorát gazdagította a város polgármestere, Klein Otokár, aki ünnepi beszéd helyett felidézte a Csemadokban töltött éveit, majd egy Bánk bán operarészlettel köszöntötte az ünnepet.
Mint Danczi József jelenlegi elnök elmondta, ezzel a fiatalokból és több intézmény szereplőiből összeállt programmal azt is igazolták, hogy egy viharos időszak után Érsekújvárban ma már jó az együttműködés, és a székház nyitott minden magyar kultúrát kedvelő és szervező ember előtt.
