Minden feltétel adott volt ahhoz, hogy a tavalyi 50. folklórünnepélyt felülmúlja az idei, aminek érdekében a szervezők mindent meg is tettek és lehetetlent nem ismerve éltették a néphagyományok tengernyi színes kavalkádját, a népművészet felvidéki Mekkájává téve ezzel a Garam menti városkát.
Napjainkban, amikor egymást érik a nyári fesztiválok és a „trendibbnél trendibb” rendezvények, valóban üde színfoltnak számít egy olyan fesztivál, amely nem a pillanatról, hanem a gyökeret jelentő hagyományokról szól. De óriási tévedés lenne azt feltételezni, hogy emiatt tán elavult, Uram bocsá’ régimódi lenne ez a közeg. Sőt, a Zselízi Országos Népművészeti Fesztivál ékes példája annak, hogyan lehet vonzóvá tenni ezt a szubkultúrát, hiszen a hétvégi rendezvény során mintegy 10 ezer ember fordult meg a festői környezetű Esterházy-parkban, mely nézőszámot a sztárgázsis celebzenekarok is megirigyelhetik. Itt tehát finoman fogalmazva sem voltunk híján az igényes produkciók hozzáadott értékének.
A tartalmas napok során volt népzene, néptánc amatőr és profi szinten, szakmai konferencia, kiállítás, kézművesség, hagyományos termékek vására, táncház, íjászkodás, gyermeksarok, szalmabálavár, folkkocsma, bor-, pálinka- és gasztroínyencségek kóstolója és megannyi további érdekes program, melyeken kicsik, nagyok, fiatalok és érettebb fiatalok egyaránt jól érezték magukat. Összesen mintegy 1370 szereplő lépett színpadra, köztük 35 néptánccsoport táncosai, zenészek és egyéni előadók.
A teljesség igénye nélkül idézhetjük fel, hogy színpadra állt többek közt Sebestyén Márta, a Magyar Állami Népi Együttes, a Lakatos Róbert és Balogh Kálmán vezette Esszencia, a Netz Táncprodukció és a Flamen Corason Art, Gál Tamás és a Csavar Színház, Bandor Éva, Olasz István, vagy éppen Berecz András – akik jelenlétükkel mind-mind emelték a rendezvény színvonalát, megvalósítva azt az álmot, amit a Juhász házaspár, a Csemadok országos és helyi szervezete, illetve Zselíz város önkormányzata szövöget évről évre, mégpedig, hogy a felvidéki magyarság legnagyobb hagyományú folklórfesztiválját felrajzolják ne csak a Felvidék, de Magyarország, a Kárpát-medence és mondhatni tán a világ térképére is. Elképzelésüket immár jelezték is a CIOFF (International Council of Organizations of Folklore Festivals and Folk Arts) szervezetnek, mely megfigyelőkkel vett részt a fesztiválon.
(Fotó: Révész Csilla)
„Amikor tavaly visszahoztuk a fesztivált Zselízre, igencsak elégedettek voltunk, és többen mondták, hogy magasra került a léc. Mi erre eldöntöttük, hogy ezt a lécet az ötvenegyedikkel át akarjuk ugorni. Rengeteg munka volt benne, de úgy érzem sikerült, amit egy olyan csapat vitt véghez, ami bármire képes szerintem. Ki kell emelnem id. Juhász Sándort és Csenger Tibort, aki nélkül összeomlott volna a rendszer, de óriási hálával tartozunk a rengeteg önkéntesnek, az önkormányzatnak, a polgármester úrnak, a Csemadok helyi vezetőségének és mindenkinek, aki hozzáadott bármennyit is a fesztivál gördülékeny lefolyásához. De köszönjük azoknak is, akik irigy és rosszalló tekintettel azt keresték, hogy mibe köthessenek bele, és megpróbálták tönkretenni mások munkáját… Ez is csak megerősít bennünket abban, hogy jó úton haladunk.
Még ki sem pihentük magunkat, de már a jövő évire gondolunk, sőt a koncepció is már körvonalazódik a fejemben. Jövőre is természetesen a mostani léc megugrása a cél, immár V4-es fellépőkkel, még több szereplővel, táncszínházzal és egyéb érdekességekkel. A célkitűzés, hogy 2020-ra CIOF rendezvény legyünk, de ehhez nem elég a színvonalas produkció, infrastruktúra is szükséges” – nyilatkozta Juhász Eszter a programtanács vezetője.
Ehhez minden feltétel adott, hiszen a felsorolt személyek és szervezetek időt és energiát nem sajnálva dolgoznak a közös sikeren, ami óriási presztízzsel, ugyanakkor komoly felelősséggel is jár, s újabb és újabb kihívásokat teremt. Ugyanakkor ismerve a csapatot, játszi könnyedséggel fognak megbirkózni mindezzel. Folytassa, Zselíz!
