Megőrizni a nemzet emlékhelyeit a saját és a jövő nemzedékek számára – ez volt a célja a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága által „Az első világháború történelmi emlékeit őrző emlékművek rendbetétele, felújítása, helyreállításának támogatása” címmel 2016 decemberében kiírt pályázatnak. Ma sajtótájékoztatón jelentették be, hogy második körben is indul a pályázat.
A Duna Palotában Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára és Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára tájékoztatta a sajtót.
Rétvári Bence hangsúlyozta, hogy nemcsak államtitkárként, hanem az Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság tagjaként van jelen. Meggyőződése, hogy egyetlen nemzeti megemlékezés sem lehet teljes, ha a határon túl élő magyarság nincs benne. Különösen érvényes ez az első világháborúval kapcsolatban, amelynek a legnagyobb vesztesei éppen ők, akik nemcsak az édesapjukat, fivéreiket, fiaikat veszítették a Nagy Háborúban, hanem a hazájukat is. Valóban nagy háború volt, mert míg a II. világháborús csatatereken 300 ezren vesztették életüket, – óriási szám – de az I. világháborúban kétszer annyian. 661 ezer magyar a legnagyobb áldozatot hozta: életét adta, 743 ezren sebesültek meg és 734 ezren estek fogságba. Ennek a háborúnak a következményeivel él együtt a mai napig a határon túli magyarság, veszteségükre emlékeztetik a mindennapi események, most éppen az ukrán iskolatörvény. Éppen ezért a száz évvel ezelőtti háború intő jel a mának, mert nem itt Budapesten született róla a döntés, hanem Bécsben, külső erők nyomására. Tehát arra int, hogy védjük függetlenségünket, sorsunkról ne dönthessenek soha határainkon kívül. És figyelmeztet arra is, hogy a háborút lezáró béketárgyalások előtt hangoztatott elv a nemzeti önrendelkezésről a határon túli magyarok számára máig sem valósult meg. Küzdjünk azért, hogy legalább a 100. évfordulóra meglegyen.
Potápi Árpád János államtitkár rámutatott arra, hogy a pályázat célja az emlékhelyek méltó gondozása által a magyar identitás erősítése is, ezért a tavalyi meghirdetésekor nem a nagy emlékművekre gondoltak elsősorban, hanem a kis települések, falvak emlékhelyeire: szobrok, táblák, oszlopok és azok közvetlen környezetének helyreállítására, felújítására. Az első szakaszban beérkezett pályázatok elbírálása után 83 projekt nyert: Felvidékről 51, Erdélyből 24, Kárpátaljáról 5, Vajdaságból 2 és Muravidékről 1 pályázat kapott 500 000 forinttól 2.000.000 forintig terjedő vissza nem térítendő támogatást.
A mai nappal hasonló tartalommal és céllal második körben meghirdetett pályázati felhívás keretösszege ismét 100.000.000 forint, a feltételek is ugyanazok, a részletekről a BGA Zrt. honlapján (www.bgazrt.hu) és a Nemzeti Regiszteren (www.nemzetiregiszter.hu) lehet tájékozódni. A pályázat benyújtására mától 2017. október 16. 14.00 óráig van lehetőség elektronikus formában, s a benne foglalt elképzelés megvalósításának 2018. augusztus 31. a határideje.
Az államtitkár befejezésül megismételte, az a cél, hogy sose feledjük a Nagy Háború hőseit, s ha a tiszteletükre akkor emelt emlékjelek száz évig meg tudtak maradni, akkor most úgy kell megóvnunk őket, hogy újabb száz évig álljanak és emlékeztessék utódainkat.
