A Felvidéken is több helyütt tartottak megemlékezéseket az 1956-os forradalom tiszteletére, tudatosítva, hogy fontos az emlékezés, a főhajtás a hősök előtt, akik életüket és vérüket adták a szabadságért, vagy éppen évekig börtönökben raboskodtak.
Komáromban ünnepi megemlékezés volt, Rozsnyón emléktábla-avatást szerveznek. Kaposkelecsényen a magyar iskolákban tartottak megemlékezést, Léván az iskolában és a Reviczky Házban. Tornalján ünnepi hangversenyt rendeztek, s megnyitották a Terror háza 56-os kiállítását. Menyhárt József MKP-elnök Dunaszerdahelyen mondott ünnepi beszédet, Berényi József és Farkas Iván, megyei elnökjelöltjeink felvidéki rendezvényeken, Őry Péter OT-elnök pedig a budapesti Bem-téren hajtott fejet 1956 hőseinek emléke előtt.
A megemlékezések alkalmából Potápi Árpád János, a magyar Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára 2017. október 24-25-e között Felvidékre látogat. Kedden 15.00 órakor ünnepi beszédet mond Magyarország Kassai Főkonzulátusának október 23-i ünnepi fogadásán, 17.00 órakor pedig részt vesz és köszöntőt mond a kassai Magyar Jelenlét Házának ünnepélyes átadásán. Másnap Nagykaposra látogat, ahol 11.00 órakor köszöntőt mond a Nagykaposi Magyar Közösségi Ház 1956-os Emlékszobájának, valamint Háztáji Vásárudvarának átadásán. Cikkünket folyamatosan frissítjük a helyszíni tudósításokkal.
Október huszonharmadika a szabadságszeretet üzenetét közvetíti
A Tornaljai Tompa Mihály Városi Művelődési Központ adott helyet a Nagyrőcei járásban az 1956-os forradalomra való emlékezésnek, melynek díszvendége Magyarország Kassai Főkonzulátusának főkonzulja, Haraszti Attila volt, a műsort pedig a miskolci Reményi Ede Kamarazenekar biztosította.
„Úgy gondolja a nagy többség, hogy október 23-a és az 1956-os események a határon túli magyarságot nem érintették. De különféle visszaemlékezésekből tudjuk, hogy ez nem így van. Ha másképp nem is, akkor különféle segélyek, kötszerek eljuttatásával, véradással bekapcsolódtak az itteniek is” – világított rá Pusko Gábor, a kultúrház igazgatója. Hozzátette, hogy áttételesen viszont nem vonhatjuk ki magunkat az érintettségből, hiszen mi, magyarok mindannyian szabadságszeretők vagyunk.
Pusko Gábor kifejtette, hogy az 1956-os események nélkül ma Európa nem így nézne ki, s nem úgy alakult volna az 1968-as folyamat és az 1988-89-90-es időszak sem. „Október huszonharmadikának a szabadság szeretete az üzenete. Mindannyian elég gyakran választás elé kerülünk, nevet kell választani gyermekeinknek, iskolát kell választani, aminek a tétje az, hogy a saját és a közösség szabadságát megőrizzük. Sokaknak ez egyértelmű, de vannak, akik megalkusznak, pedig a szabadság kérdésében megalkuvásnak helye nincs. Éppen ezért nagyon fontos, most főképp Szlovákiában, hogy a szabadságjogainkat próbáljuk megerősíteni” – célzott a közelgő megyei választásokra.
Az ünnepi esten beszédet mondott Haraszti Attila, Magyarország Kassai Főkonzulátusának főkonzulja, aki köszönetét fejezte ki azért, hogy Tornalján is őrzik a magyar nemzet világtörténelmi jelentőségű 20. századi forradalmának az emlékét, s tudatában vannak annak, hogy 1956 példája arra hívja fel a figyelmet, hogy azok az értékek, amelyek a forradalom és a szabadságharc időszakát jellemezték, a mai nemzedék számára is kiemelkedően fontosak lehetnek. A forradalmárok máig ható példát mutatnak a világnak szabadságszeretetből, vakmerőségből és önfeláldozásból, s megbecsülést szereztek a magyar népnek.
Haraszti Attila kassai főkonzul Tornalján mondott beszédet (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
„Összefogás, tisztaság és bátor közös cselekvés – ha ezt a három dolgot a mai magyar utódok is tiszteletben tartják, akkor nem kell aggódnunk nemzetünk jövője miatt. Ha az összefogással párosul az összetartozás tudata, akkor hiába választják el akármilyen határok a magyarságot, soha semmi sem szakíthatja szét egységes nemzeti közösségünket” – biztatta a tornaljai közönséget a főkonzul.
Mint a továbbiakban hangsúlyozta, az utódoknak közös felelősségük és feladatuk, hogy gyermekeikkel megismertessék fájdalmakkal és tragédiákkal teli múltunkat, s tisztán láttassák azt a nagyszerű teljesítményt, melyet elődeink nyújtottak a világos és értelmes célokért. Hiszen évtizedek óta hazugságban nőtt fel több nemzedék, pedig a forradalom tiszta és méltóságteljes volt. „Olyan időszak ez a magyar történelemben, amely ma is erőt adhat, s amelyre joggal vagyunk büszkék, akárhol éljünk is” – mondta Haraszti Attila.
A miskolci Reményi Ede Kamarazenekar az ünnepi hangversenyen a tavaly decemberben megjelent Szép fehér pekulár című lemezét mutatta be. A zenekar felkérésére Ács Gyula a népi hangszerekre írott két versenyművet, a tárogatóra készült “Joc” (Zsok ) című darabot és a kettős Magyar dudaversenyt komponálta. (HE)
***
„El kell számolnunk a vállunkra rakott felelősséggel”
Rimaszombatban az 1956-os emlékkőnél, mely a köztemetőben a Fábry család sírja előtt található, Varga Gábor, a 4-es számú Hatvani István Cserkészcsapat parancsnoka mondott ünnepi beszédet.
Itt nyugszik ifjabb Fábry Zoltán mártír édesapja, idősebb Fábry Zoltán, Szolnok város rendőrkapitánya, majd Rimaszombat város rendőrfőtanácsosa. Ifjabb Fábry Zoltán huszártiszt 1911-ben Rimaszombatban született, részt vett a felvidéki (1938) és az erdélyi bevonuláson (1940). Katonáit hazahozta a Don-kanyarból, majd sebesüléseiből felgyógyulva a dél-erdélyi fronton védte a határt. 1949-ben koncepciós perben elítélték, a kommunizmus áldozata lett, 1951-ben kivégezték. Budapesten, a Nemzeti Pantheonban nyugszik, 1991-ben rehabilitálták és posztumusz ezredessé léptették elő.
Rá és az áldozatokra emlékezve a Bástya Egyesület, a 4-es számú Hatvani István Cserkészcsapat és a Rákóczi Szövetség Balogvölgyi Helyi Szervezete 2011-ben egy kis 1956-os emlékkövet helyezett el a Fábry-sírbolt előtt. Azóta a civilszervezetek és képviselőik Rimaszombatban is megemlékeznek az 1956-os forradalomról.
Az 56-os emlékkő Rimaszombatban (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
„Mi már csak tankönyvekből, elbeszélésekből, fotókról és más tudósításokból kapunk képet arról, hogy mi is történt valójában 1956. október 23-a és november 11-e között. Nagy tisztelettel hajtok fejet a személyes tapasztalatokkal rendelkezők előtt, akik akkor ifjakként az életükért küzdve élték meg a véres napokat. Tisztelgek előttünk, mert volt bennük annyi bátorság, hogy szembeszálljanak a világ akkori legnagyobb hatalmával, hogy igazságukért és hitükért elszántan küzdjenek az elnyomás, a diktatúra és a terror ellen” – mondta Varga Gábor cserkész. Példaként említette Sinkovits Imrét, a nemzet színészét, aki szintén cserkészparancsok volt, és 1956. október 23-án kétszázezres tömeg előtt szavalta a Nemzeti dalt.
„Ezerkilencszázötvenhat soha el nem évülő felelősséget rakott a vállunkra. Bebizonyosodott, hogy nincs következmények nélküli világ, de ugyanígy nekünk is el kell számolnunk a vállunkra rakott felelősséggel, vérrel kivívott magyar szabadságunkkal. Mi sem lehetünk tétlenek magyarságunk, hazánk, hitünk, emberségünk és örökségünk megóvása terén” – fűzte hozzá Varga Gábor.
Az esős megemlékezésen a cserkészek és az öregcserkészek a csapatzászlóval és a felvidéki zászlóval álltak díszőrséget. Pataky Sándor András őrsvezető szavalatával emelte az esemény fényét. Az 1956-os emlékműnél több civilszervezet is elhelyezte a megemlékezés virágait. (HE)
***
„1956 emlékezete még élő”
Fáklyák lángját fújta Dunaszerdahelyen az erős esőben a szél, amikor október 23-án délután fejet hajtottak az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseinek emléke előtt a Diktatúra áldozatainak emlékművénél a politikai pártok mellett a civil szervezetek és a közszféra képviselői valamint a helyi polgárok.
Hájos Zoltán, Dunaszerdahely polgármestere köszöntőjében a történelmi tanulságok kiemelése után 1956 egyik üzenetét emelte ki: „Kétség kívül az volt, hogy a magyar emberek büszkék lehetnek múltjukra és jelenükre, még akkor is, ha vesztesek voltak az első és második világháborúban. Vezetőik miatt került a nép a vesztesek oldalára, ezért nem kell a végtelenségig szégyenkezniük a múlt hibáiért.”
Majd Jakab Zoltán, az 56-os eseményeket megélő mérnök ember visszaemlékezését idézte: „Olyan feddhetetlen összefogás és együvé tartozás érzése volt az embereken, hogy a mindig széthúzó magyarság most egységes tudott lenni. Minden ember a testvérének érezte a másikat. Előzékenyen fordultak az emberek egymás felé, valami katartikus érzés uralkodott az embereken, mintha valami ezer éves átoktól vagy bűntől szabadultunk volna meg.”
Hájos nagyon határozottan fogalmazott: „Az 1956-os összefogás és az összetartozás érzése a magyarságban azonban gyengült.” Igazolta ezt a magyarországi pártokkal, akik a migránskérdésben megosztottak. A felvidéki vonatkozásra is utalt, hiszen a közös érdekkel ellentétben, Nagyszombat megyében az esélyes, magyar megyeelnök-jelölttel szemben, aki négy év alatt alelnökként bizonyított, megismerte a megyei intézmények működését emellett nagy a támogatottsága a Dunaszerdahelyi és a Galántai járásban is egy másik esélytelen magyar jelölt is indul. Így a személyes és pártérdekek kerülnek előtérbe a magyar közösség érdekével szemben.
Menyhárt József (Fotó: Hideghéthy Andrea/Felvidék.ma)
Menyhárt József, a Magyar Közösség Pártjának elnöke az 56-os eseményeket megélő Jakab Zoltán szavait igazolta: „1956 emlékezete még élő”. A történelmi bizonyítékok képei visszanézhetőek, szövegei visszaolvashatóak, az események ebből az időtávlatból, mint a példák mutatják, még újraértelmezhetőek. Kiemelte: „Erről a forradalmunkról azt szokták mondani, hogy ez volt az a pillanat, amikor mi magyarok, annyi meghasonlás után végre egyet akartunk.”
A felvidéki létünkkel párhuzamban Menyhárt utalt arra, hogy jövő héten szombaton, november 4-én ugyanilyen bátor és tudatos döntést kell hoznunk. A megyei önkormányzati választásokon a felvidéki magyar közösség kifejezheti egységes akaratát egy erős képviselet megszavazásával. Ugyanis rajtunk, választó polgárokon múlik milyen képviselete lesz a magyarságnak, lesz-e egyáltalán vagy a széthúzás és az érdektelenség miatt a lehangoltság állapota vár ránk. (HA)
***
Párkányban és Nánán gyertyagyújtással és imával tisztelegtek
Párkányban a város központjában lévő kopjafánál a LIMES-ANAVUM regionális honismereti társulás, Nánán a templom előtti magyar hősök keresztjénél a Csemadok, az MKP, a SZÜLŐFÖLDÉRT Polgári Társulás szervezte meg az 56-os megemlékezést.
Megemlékezés Párkányban (Fotó: DE/Felvidék.ma)
Nánán már tavaly is volt megemlékezés, Párkányban első alkalommal. Nánán verssel (Bán Krisztína MKP-elnök), Párkányban Bréda Tivadar (LIMES) idézte fel a 61 évvel ezelőtti számunkra is meghatározó eseményeket. Nánán Molnár Dezső polgármester is részt vett az 56-os hősök emléke rendezett megemlékezésen. (DE)
***
Zsigárdon az 1956-os emlékműnél koszorúztak
Kissé borongós időben a hétvégén a Vágsellyei járásban található Zsigárdon is fejet hajtottak 1956 hősei előtt. A hatvanegy évvel ezelőtti magyar forradalomról tartott ünnepi megemlékezésen köszöntőt mondott Mézes Rudolf, a Csemadok Országos Választmányának alelnöke.
(Fotó: Farkas Iván facebook oldala)
A rendezvény szónoka Farkas Iván, az MKP Nyitra megyei elnökjelöltje volt. Ezt követően a járás képviselő-jelöltjeivel, a helyi és környékbeli polgármesterekkel, az egyházi és társadalmi szervezetek, valamint iskolák vezetőivel együtt koszorúzták meg a zsigárdi 1956-os emlékművet.
