Győr és Dunaszerdahely kulturális örökségének ápolása, a Győrbe és Dunaszerdahelyre, tágabb értelemben a Szigetköz és Csallóköz kulturális központjaiba érkező látogatók számának növelése a célja a határon átnyúló CULTACROSS projektnek. Ennek vezető partnere, az Arrabona EGTC, ami a többi projektpartnerrel együtt tartott tegnap tájékoztatót Dunaszerdahelyen.
Az egybegyűlteket – a magyarországi vendégeket, a régió polgármestereit, a megyei képviselőjelölteket és az újságírókat – Hájos Zoltán polgármester köszöntötte. Röviden beszámolt az Arrabona EGTC 2014-es megalakulásáról és arról, hogy azóta már 25 település csatlakozott hozzá, de továbbiakat várnak soraikba, elsősorban a Felvidékről, mivel onnét kevesebb tagjuk van. Rámutatott arra is, hogy Győr és Dunaszerdahely nemcsak földrajzilag van közel egymáshoz, hanem a nyelv és kultúra is összeköti a két várost. Dunaszerdahely ennek a projektnek köszönhetően szeretne kialakítani a temálfürdőjében egy kis kulturális oázist, amelyet vonzóvá kíván tenni nemcsak a fürdővendégek, de a város és a környék lakói, illetve a győriek számára is. Egyúttal bejelentette azt is, hogy az Arrabona EGTC Csallóköz szívében is megnyitja kirendeltségét, az Üzleti és tájékoztatási központban.
Kétsávos autóút Győr és Dunaszerdahely között
Borkai Zsolt, Győr polgármestere beszámolt arról, hogy a mostani projekt nem az egyetlen, ami 2014 óta az EGTC-nek köszönhetően megvalósult és ez a fajta együttműködés még további lehetőségeket kínál. Győr városa a jövőben is – együtt a felvidéki településekkel – közös projektek megvalósítására fog törekedni, hiszen sok olyan közös terület van, ahol egymást erősítve sikeresek lehetnek. Ilyen lehetőségként említette Dunaszerdahely és Győr városa között egy kétszer két sávos autóút megépítését.
Újabb határátkelők nyitásáról szólt Kiss-Parciu Péter (Fotó: B. Vida Júlia)
A határ menti területek közös fejlesztését hangsúlyozta beszédében Kiss-Parciu Péter helyettes államtitkár. Bár Magyarország kis ország, hosszú határszakasszal rendelkezik, hét állammal szomszédos, megyéinek kétharmada határ mentén fekszik. Ebből következik, hogy a lakosság jelentős része a határ mentén él, ami kiegészül azzal is, hogy a Kárpát-medencei magyarság jelentős része is határ mentén él. A határon átnyúló infrastrukturális fejlesztés kapcsán elmondta, jó közlekedési lehetőségek, utak nélkül nehéz a gazdaságot fejleszteni. Ezért cél, hogy az autópályákat egészen az országhatárig vezessék. Fontos momentuma ennek, hogy október 17-én Magyarország és Szlovákia miniszterelnöke lerakták a komáromi híd alapkövét. 2010 óta a magyar–szlovák határszakaszon 9 új határátkelőhelyet alakítottak ki, és a jövőben a két ország együttműködésének eredményeként még legalább további 5 helyen épül ki átkelő. A vállalkozásfejlesztésről szólva elmondta, a Közép-Európai Fejlesztési Hálózatnak mára már 22 irodája van a Kárpát-medence különböző pontjain, Szlovákiában 7 helyen. Ezek az irodák több ezer vállalkozóval vannak kapcsolatban, amin keresztül rengeteg üzleti együttműködés valósul meg.
Több mint 1300 beadott pályázat
A nemzetpolitika új dimenzióba lépett, mondta felszólalásában Menyhárt József, az MKP elnöke, aki örömmel számolt be arról, hogy a Vajdaság és Kárpátalja után a Felvidéken is elindult az a gazdaságélénkítő program, amelynek holnap zárul le a pályázati határideje.
Menyhárt József megmaradásunkról beszélt (Fotó: B. Vida Júlia)
„Eddig több mint 1300 beadott pályázatról beszélhetünk, és a regisztráltak száma pedig 2500 fölött van” – árulta el, ami szerinte annak is bizonyítéka, hogy a Baross Gábor Tervre lehet építeni, és a kis- és középvállalkozók élnek is a lehetőségekkel. Rámutatott arra, hogy 1991 és 2011 között a felvidéki magyarság közel 110 ezer fővel fogyott, ami nem írható csupán az asszimiláció számlájára, hanem egy-egy régiónk kiüresedése, elhagyása is okozta. Az új nemzetpolitika célja a fiatalok térségben, vagyis otthon tartása, aminek szerves részét képezi a Kárpát-medencei óvodaprogram is. Örömét fejezte ki afölött, hogy a Magyar Közösség Pártja, mint a magyar kormány partnere, le tudta tenni a Baross Gábor Tervet az asztalra, szakemberek bevonásával revitalizálni tudták azt, hiszen óriási szükség van főleg a közép- és keleti régiók megsegítésére.
Somorjáról érkezett a találkozóra Berényi József, nagyszombati megyealelnök, ahol átadták a buszmegálló melletti vadonatúj „kétnyelvű” kerékpárállványt, amiből rövidesen még további négy kerül kihelyezésre a Galántai és a Dunaszerdahelyi járásban. A monitorozási bizottság tagjaként szólt a jelenlévőkhöz, és elmondta, milyen módon születik döntés egy-egy pályázat pozitív megítéléséről. Kiemelte a megyei pályázatok közül a Keszölcés és Bacsfa közötti kerékpárutak kiépítését, amire jövőre kerül sor, akárcsak a Kis-Duna melletti jókai vízimalom felújítását.
Pályázásra és együttműködésre biztatott Berényi József (Fotó: B. Vida Júlia)
Vízi színpad épül a termálfürdő taván
Sárkány Péter, az Arrabona EGTC igazgatója mutatta be a CULTACROSS projektet, amelynek lényege, hogy a határ ne korlátozó tényező legyen, hanem az együttműködést segítse. Abból indultak ki, hogy Győrben pezsgő a kulturális élet, Dunaszerdahelyen pedig egy prosperáló termálfürdő működik. A projektnek köszönhetően a termálfürdő területén található tó, illetve partszakasz revitalizációja fog megtörténni, ami által fürdésre alkalmassá válik és egy vízi színpad is épül, ami a kultúrát fogja szolgálni. Győr esetében a kulturális rendezvények és azokhoz kapcsolódó élményszerzés növelése a cél, kapacitásbővítéssel. Tizenhat hónapos futamidejű projektről van szó, ami 2019 januárjában fog befejeződni. Teljes költségvetése több mint 974 ezer euró, aminek jó része Dunaszerdahelyen kerül beruházásra.
Ezután Borkai Zsolt, Hájos Zoltán és Sárkány Péter aláírták a projektről szóló szerződést, és Fekete Dávid, Győr alpolgármestere az Európa Kulturális Fővárosa 2023 cím elnyerésével kapcsolatosan tájékoztatott. Elmondta, hogy az előzetes felmérések eredményeiből kiindulva egy szakértői csoport dolgozik magán a pályázaton, ami még karácsony előtt benyújtásra kerül az emberi erőforrások miniszteréhez. Szerinte az Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivál megszervezésével Győr város bizonyította, hogy európai dimenziókban is képes megnyilvánulni, és Győr olyan virágzó kulturális élettel rendelkezik, ami predesztinálja arra, hogy a kulturális főváros címet megpályázza. Ezután a találkozó hivatalos részének befejezéseként a két város polgármestere aláírta az együttműködési megállapodást a 2023 Európa Kulturális Fővárosa pályázatot illetően.
