A középiskolai oktatásügy terén Robert Fico (Smer-SD) kormányfő teljes mellszélességgel támogatja Martina Lubyová (SNS-jelölt) oktatási miniszter és csapatának törekvéseit.
A nyolc évfolyamos gimnáziumokat érintő beharangozott változtatások kapcsán a kormányfő kijelentette, nem kell minden gyereknek gimnáziumban továbbtanulnia. Fico szerint az utóbbi időben csökkentek a felvételi követelmények, hogy minél több gyerek bekerülhessen a gimnáziumba, pedig szerinte „a hármas tanulóból a gimnáziumban sem lesz géniusz”.
Az oktatásügyi tárcának újabb bírálattal kell szembesülnie. Röviddel azt követően, hogy Martina Lubyová megszüntette hivatalában az elemző részleget, a nyolc évfolyamos gimnáziumok kerültek sorra. Az új törvény alapján ugyanis a Pozsonyi Járási Hivatal úgy döntött, hogy ebben az évben több kiváló iskola nem indíthat első évfolyamot. A minisztérium ugyanis a múlt év végén a következő iskolaévtől öt százalékra csökkentette a nyolc évfolyamos gimnáziumok kvótáját, ami azt jelenti, hogy csak a jelentkező diákok 5 százaléka kerülhet be ezekbe a gimnáziumokba. A tárcavezető azzal indokolta döntését, hogy a PISA nemzetközi felmérés eredményei azt mutatják, a szóban forgó gimnáziumok diákjainak tudásszintje az alapiskolás diákokéhoz közelít.
Mivel Pozsonyban van a legtöbb nyolc évfolyamos gimnázium, az osztályok bezárása leginkább a fővárost érinti, ezek közül is az egyházi iskolákat. Az ellenzék ezért azonnal az egyházi iskolák célzatos megszüntetésével vádolta az SNS-t, ami ellen természetesen tiltakoztak, a tárcavezető pedig megüzente kritikusainak, hogy a konkrét iskolák sorsáról nem ő dönt, hanem a járási hivatalok oktatási osztályai, amelyek a belügyminisztérium alá tartoznak.
Mégsem öt-, hanem tízszázalékos lesz a kvóta
Végül aztán az oktatási tárca vezetője úgy döntött, duplájára emeli a kvótát, így az nem ötszázalékos lesz a nyolc évfolyamos gimnáziumok számára, hanem tíz. Az erről szóló törvénytervezet most van előkészületben.
De miről is folyik a szóban forgó vita? Az elemzők és az alapiskolai pedagógusok szerint nem kellene a gyerekeket ebben a korban szétválasztani, azaz a kevésbé tehetséges és tehetséges gyerekeknek egy osztályba kellene járniuk. Ellenkező esetben az alapiskolában csak a kevésbé tehetségesek maradnak, és megszűnik a húzóerő, ami jobb teljesítményre serkentheti őket. Szerintük bizonyítják ezt a PISA-felmérések eredményei is, mivel a nyolc évfolyamos gimnáziumokban a korábbiakkal összehasonlítva romlottak a diákok eredményei.
Másrészt viszont a gimnáziumok véleménye az, hogy a tehetséges gyerekek az alapiskolában nem tudnak kellőképpen kiteljesedni, mivel a pedagógusnak nincs elegendő idejük sem a legtehetségesebbekre, sem pedig a legszerényebb képességűekre.
S mivel a miniszter asszony új kvótája nemcsak Pozsony megyében lesz érvényes, hanem az egész országban, így némelyik megyében a nyolc évfolyamos gimnáziumokat még több gyerek látogathatja majd, mint eddig. Pozsonyban viszont a 10 százalékos kvótánál is nagyobb az érdeklődés ezek iránt a gimnáziumok iránt, jelenleg majdnem minden ötödik gyerek ide jelentkezik. Mostanáig nem létezett korlátozás, amely meghatározta volna, hogy a gyerekek hány százaléka járhat az adott évfolyamból nyolc évfolyamos gimnáziumba.
Egy elismert pedagógus, Miron Zelina szerint az 5 százalékos kvóta a nyolc évfolyamos gimnáziumok számára, amelyek célja a kiváló tehetségek felkarolása volt, a tehetséges gyerekek népességen belüli százalékarányából indult ki. „Tízszázalékos kvótánál kivételes tehetséggel nem rendelkező gyerekeket is felvesznek majd, miáltal elveszik a nyolc évfolyamos gimnáziumok értelme” – hangsúlyozza Zelina, aki szerint, ha Pozsonyban 10 százalékos lenne a 130 feletti IQ-jú gyerekek aránya, világszerte kivételes országnak számítanánk. „Ha csökkentjük az intellektuális tehetség szintjének feltételét, a nyolc évfolyamos gimnáziumok semmiben sem fognak különbözni a klasszikus gimnáziumoktól” – fűzte hozzá a szakember.
Nagy a káosz, az iskolák nem tudják, hány gyereket vehetnek fel
A gimnáziumok pillanatnyilag azt sem tudják, hány gyereket vehetnek majd fel az újonnan nyíló évfolyamokba. A járási hivataloknak kell majd ugyanis meghatározniuk, melyik iskola hány osztályt nyithat. A felvételi és tehetségvizsgákra tavasszal kerül sor. Több iskolaigazgató állítja, nem helyes a kötött százalékos kvóta, mivel nem tudni előre, mennyi lesz az adott évfolyamban a tehetséges gyerek, lehet ugyanis olyan év, amelyikben 12 százalékos lesz a tehetséges gyerekek aránya, egy másikban pedig nem éri el a 7 százalékot sem.
Robert Fico szerint a munkaerőpiacnak nyomást kell gyakorolnia az oktatási rendszerre, véleménye szerint egyensúlyt kell teremteni az általános műveltséget nyújtó iskolák és a szakiskolák között. „Megbízom az egyik alelnökömet, foglalkozzon azzal, hogyan léphet be az állam a középiskolák rendszerébe” – mondta, hozzáfűzve, lát teret a megyékkel folytatott párbeszédre a középiskolákról.
Robert Fico azt is kijelentette, nem fogja az oktatási minisztert bírálni azért, hogy koncentrálja a hatalmat, és félreállítja az államtitkárokat. Fico azt is felvetette, hogy a következő parlamenti választást követően a pártoknak azon is el kellene gondolkodniuk, hogy bevezessék „a tiszta irányítású minisztériumokat”, miszerint a miniszter és az államtitkárai egy politika párthoz tartozóak lennének.
Pedig annak idején éppen azért vezették be a keresztirányítású minisztériumokat, hogy egy-egy koalíciós pártnak ne legyen teljhatalma a tárcán belül, most pedig visszarendeződni látszik a helyzet ezen a téren is.
(SITA, Aktuality.sk/Felvidék.Ma)
