Érsek Árpád közlekedési miniszter a nyolc új megyeelnökkel lezajlott első találkozóján a vasúti közlekedés támogatásáról és a közúti személyszállítás integrációjának jövőjéről, valamint a vasúti fejlesztésről és az idegenforgalom támogatásáról is tárgyalt.
A minisztériumban megvalósult találkozó fő témája azonban az autópályák és a gyorsforgalmi utak építése, illetve az állami és a megyei hatáskörbe tartozó útjavítások volt.
„Megegyeztünk, hogy egységesen lépünk fel a megyék infrastruktúrájának fejlesztésében. Egyúttal tervbe vettük a tárca és a megyék közötti együttműködés megerősítését szakmai szinten is” – fogalmazott a tárcavezető a megyeelnökökkel történt találkozó után.
A miniszter és a megyeelnökök megegyeztek továbbá abban is, hogy az infrastruktúra fejlesztésének és karbantartásának szakmai érvek, nem pedig politikai meggyőződés alapján kell történnie.
A találkozó során Érsek újfent szóba hozta az adósságfék esetleges megnyitását a közlekedési infrastruktúra-fejlesztés számára. Ennek oka, hogy az ebben a programozási időszakban rendelkezésre álló uniós pénzforrásokat már elosztották az autópályák egyes építés alatt álló szakaszaira, illetve némelyik gyorsforgalmi út előkészületi munkáira és a vasúti pályák korszerűsítésére. Az államháztartás forrásai pedig korlátozottak a közlekedési projektekre.
Juraj Droba pozsonyi megyeelnök a miniszterrel való találkozón felsorolta a megye összeomló közlekedésének legégetőbb gondjait. „Beszéltünk a Studienka és Rohožník nevű két autópálya-metszéspontról, a pozsonyi vasúti közlekedési csomópontról, az új állomásokról, a D1-es autópálya kiszélesítéséről, illetve a D4-es és az R7-es gyorsforgalmi út projektjeinek folytatásáról. Szó esett továbbá a négysávos szenci útról, a ligetfalui villamospálya kibővítéséről, de a tervezett dunai személyszállításról is” – jelentette ki a pozsonyi megyeelnök.
Rastislav Trnka kassai megyeelnök viszont azt hozta fel, hogy a régiója szenved leginkább az infrastruktúra hiányától. „Örülök, hogy a miniszter úr ilyen pozitív jelzést küldött, s hogy folytatódik az együttműködésünk” – mondta Trnka.
Ján Lunter besztercebányai megyeelnök megyéje vasúti közlekedésére hívta fel a miniszter figyelmét, illetve az R2-es munkálatainak a folytatására.
A találkozó kapcsán a közösségi hálón is vita bontakozott ki, többen elsősorban azt kifogásolták, hogy túlságosan nagy lehetőséget kap a „kamionlobbi”. Engedjük a kamionok által tönkretenni az útjainkat, a vasutat pedig alig használjuk teherszállításra. Miért látunk a Dunán egyre több olyan hajót, amely valaha (cseh)szlovák lobogót viselt, ma viszont román, szerb zászló virít rajta? Mert eladták ezeket, újakat pedig nem építettek helyettük. Miért épült le ennyire ez a leggazdaságosabb szállítás? – olvashatók ilyen és hasonló felvetések.
Új magyar autópálya Pozsony számára
A közlekedési témához kapcsolódik az a hír is, miszerint nemsokára kényelmesebben utazhatunk Pozsonyból Budapestre. A magyar fél ugyanis bejelentette, hogy 2020-ig a jelenleg 2×1 sávos M15-ös autóutat 2×2 sávos autópályává fejleszti.
Az M1-es és a Rajka közötti szakaszon 14,5 kilométer hosszan épül ki 26,6 méteres koronaszélességgel a 130 km/órás haladási sebességet biztosító autópálya, a plusz két sávot pedig a jelenlegi kétszer egysávos autóút határ felé vezető oldalán alakítják ki. A nettó 19,5 milliárd forintos projekt megvalósítása során a határátkelő akadálymentesítése is megtörténik, emellett felújítják a már meglévő sávokat is.
Az eredeti tervek szerint az M15-ös autópályának már 2015-re el kellett volna készülnie. Legutóbb ez év januárjában nyitotta meg a magyar fél a határ mentén az M30-as autópálya 1,7 kilométeres új szakaszát, Kassától délre. A Miskolc és az országhatár közötti fennmaradó mintegy 57 kilométeres szakaszt Magyarország öt éven belül tervezi befejezni. A Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő Zrt. szerint az autópályának 2021 augusztusáig kell elkészülnie. Honlapjának információi szerint az M30-as teljes hiányzó szakaszának befejezése 592 millió euróba kerül majd.
(TASR, Pravda/Felvidék.ma)
