Már több mint egy évtizede teszi közkinccsé az osztrák-magyar-szlovák határ menti régió kultúrkincseit a Szél-járás című folyóirat. A Bécsi Napló meghívására a bécsi Magyar Otthonba látogatott a lap főszerkesztője, Görföl Jenő, kiadója Böröndi Lajos, valamint fotósa, Balassa Tamás. A Bécsi Napló főszerkesztőjének, Deák Ernőnek a jóvoltából a két folyóirat szerkesztősége a Szél-járás legelső számának megjelenésétől kezdve sikeresen működik együtt.
Nem véletlen, hogy a szél a legcsodálatosabb erő, a Szentlélek szimbóluma. A böjti szelek kisöprik a várost, előkészítik a húsvéti ünnepeket… Nem tudjuk honnan jön és nem tudjuk, hová megy. (Farkas István, piarista pap)
A regionális folyóirat indulása óta hűséges olvasókra talált a bécsi magyarok körében. Ez alkalommal lehetőség nyílt a közönséggel való találkozásra, akik az est folyamán betekintést nyerhettek a kiadással kapcsolatos kérdések részleteibe.
Böröndi Lajos elmondta, hogy a lap létrehozásánál arra gondoltak, hogy a Magyarországról leszaggatott széleket valahogy visszaférceljék. Arra törekedtek, hogy legyen egy fórum, ahol azokról a témákról is írni lehet, melyeket addig elhallgattak, például a Csehországba deportált felvidékiekről, vagy a mosonmagyaróvári sortűzről. A Szél-járás Magyarországon országos lapnak számít, tehát nemcsak a hármas határmente irodalmával foglalkozik, hanem más határszélekről is szívesen közöl anyagokat. A képzőművészeti alkotások bemutatásánál csak a régió kincsei kapnak teret. A közművelődési rovatban a Felvidék eseményei kerülnek előtérbe, mivel ott az ilyen jellegű sajtó hiányzik.
A közönség egy része (Fotó: Balassa Tamás)
Görföl Jenő főszerkesztő szerint a Csemadok munkájában aktívan közreműködő helyi elöljáróságok ― akik egytől egyig magyarok ― támogatása nemcsak a lap alapításakor, hanem a mai napig fontos szerepet játszik a felvidéki kultúra közkinccsé tételében. A folyóirat jelentős teret szentel a helytörténetnek. Különösen sokat foglalkozik a régió településeinek múltjával, építészeti és néprajzi kincseinek bemutatásával. Felhívja olvasóinak figyelmét azokra a ma már csak kistelepülésekre is, melyek hajdan megyék névadói, megyeközpontok voltak, mint Bars, Gömör, Torna, Zemplén.
A Szél-járás tervei között szerepel, hogy az idei Mátyás-évben részletesen foglalkozzon a Felvidéken fellelhető, Mátyás királyra utaló emlékekkel. Hiszen nemcsak Kolozsvárott van igazságos királyunknak egész alakos szobra, hanem Gömörben is, Holló Barnabás alkotása, Mátyás király kapás szobra.
Minden ékes gondolatunkat az utódainkra kell hagyni. Az ő dolguk aztán, hogy mit használnak fel belőle. (Németh László)
Oprea Nicoletta zongoraművésznő játékát követően a beszélgetés vezetője, Ádám Ágnes a Szél-járás első számából idézett fenti gondolattal zárta az estet.
