170 évvel ezelőtt, március 15-én megszületett a modern parlamentáris Magyarország, és megkezdődött a szabadságharchoz vezető folyamat, amelynek célja a Habsburg-uralom megszüntetése, a függetlenség és az alkotmányos berendezkedés kivívása volt.
A Kossuth- és Széchenyi-díjak, valamint a Magyar Érdemrendek átadása
Március 15. örökre szólóan nemzeti önbecsülésünk és a haza legjobb tudásunk szerinti szolgálatának ünnepe – mondta a Parlamentben elmondott ünnepi beszédében Áder János köztársasági elnök csütörtökön, a Kossuth- és Széchenyi-díjak, valamint a Magyar Érdemrendek átadása előtt.
A köztársasági elnök hangsúlyozta: március 15-e örökre szólóan nemzeti önbecsülésünk és a haza legjobb tudásunk szerinti szolgálatának ünnepe. Ezért vált hagyománnyá és ezért köszöntik ezen a napon mindazokat, akik a legjobb tudásukkal szolgálnak – méltatta a kitüntetetteket.
Áder János köztársasági elnök beszédet mond a Kossuth- és Széchenyi-díjak, valamint a Magyar Érdemrend kitüntetéseinek ünnepélyes átadásán az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján a Parlament kupolacsarnokában 2018. március 15-én (Fotó: Koszticsák Szilárd, MTI)
Mint hozzátette, a nemzeti ünnep alkalmából díjazott művészeket, tudósokat, közéleti személyiségeket ma is a tenni akarás, a haladás eszménye sarkallja egyre jobb és jobb teljesítményre.
Ők azok, „akik művészetükkel örök érvényű értékeket képviselnek, hűek nemzeti hagyományainkhoz, s egy zavaros eszméktől terhelt világban is meg tudják mutatni, mi a katarzis. Akik tudományos munkájukkal, kutatásaikkal egyszerre a jelent és a jövőt is szolgálják. Azokat, akik szorgalmukkal, fáradhatatlanságukkal, elkötelezettségükkel mindannyiunknak példát mutatnak” – emelte ki az államfő.
Áder János a kitüntetettekhez fordulva köszönetet mondott, amiért tehetségükkel, szorgalmukkal, hűségükkel, józanságukkal, áldozatukkal, türelmükkel példát mutatnak és ezzel másokat is jobb teljesítményre sarkallnak.
Áder János Orbán Viktor miniszterelnök és Kövér László, az Országgyűlés elnöke társaságában adta át a díjakat.
A teremtés gondolata kíséri végig Györfi Sándor Munkácsy Mihály-díjas szobrászművész munkásságát, aki a nemzeti ünnepen Kossuth-díjat vehetett át a Parlamentben. Több alkotásával a Felvidéken is találkozhatunk. „A alkotás maga a teremtés, visszavisz a múltba és köt a természethez, amelynek mi is részei vagyunk” – fogalmazta meg hitvallását Györfi Sándor érdemes művész az MTI-nek, aki a laudáció szerint a magyar kultúra, főként a kun hagyományok megőrzését és népszerűsítését szolgáló alkotóművészete, a paraszti világ mellett a magyar történelem jeles alakjait megörökítő alkotásai, valamint érmeket, plaketteket és grandiózus köztéri szobrokat is magába foglaló gazdag életműve elismeréseként kapta a díjat.
Hasonlóképpen büszkék lehetünk Rieger Tibor szobrászművészre, aki legújabb szobrát, a Magyarok Nagyasszonyát, Királyfiakarcsának adta. Az indoklás szerint Rieger Tibor „az igazság, a jóság és a szépség megformálására, a népet nemzetté nemesítő lelkiség kifejezésére törekvő alkotóművészete, a kereszténység értékeit különleges művészi látásmóddal ábrázoló műalkotásai elismeréseként” kapta meg a Kossuth-díjat.
Rieger Tibor szerint természetesen csak örülni lehet a Kossuth-díjnak, az indoklás pedig különösen jól esik, bár a saját művészetével sosem elégedett. „De az, hogy az ember művészetében keresztény és magyar, az a legtermészetesebb dolog, hiszen itt élünk Európában, Magyarországon” – fogalmazott.
A Felvidéken is jól ismert Medveczky Ádám Kossuth-díjas és Liszt Ferenc-díjas karmester, érdemes művész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, a Magyar Állami Operaház örökös tagja, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem címzetes tanára pedig a magyar klasszikus zeneművészet nemzetközi rangját emelő, kivételes szakmai alázattal és elkötelezettséggel végzett művészi munkája elismeréseként Magyarország köztársasági elnöke nemzeti ünnepünk alkalmából a Magyar Érdemrend középkeresztje polgári tagozata kitüntetést adományozta.
Orbán Viktor a Kossuth téren mondott ünnepi beszédet
Orbán Viktor szerint ismét eljött a nap, amely minden magyar ember szívét fölemeli. Az a nap, amikor magyar nyelven írták be a világtörténelem nagykönyvébe a szót: szabadság. „Nem csupán egy választást akarunk megnyerni, hanem a jövőnket” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön az Országház előtti díszünnepségen.
A kormányfő azt kívánta, hogy Magyarország legyen szabad, független és magyar ország. Benne van minden, amire szükségünk lehet – hangsúlyozta.
Orbán Viktor hozzátette: Magyarország volt is, van is, a kérdés most az, hogy lesz-e? Ez a mi hazánk, ez a mi életünk, nincs nekünk másik, ezért küzdeni fogunk érte a végsőkig, és nem adjuk föl soha – jelentette ki.
El akarják venni az országunkat, nem egy tollvonással, mint száz éve Trianonban, most azt akarják, hogy néhány évtized alatt önként adjuk át másoknak, más földrészről érkező idegeneknek, akik nem beszélik a nyelvünket, nem tisztelik a kultúránkat, törvényeinket és életformánkat – jelentette ki Orbán Viktor kormányfő csütörtökön az Országház előtti díszünnepségen. Kifejtette: azok az országok, amelyek a határaiknál nem akasztják meg a bevándorlást, elvesznek, felemésztik őket. Mindezt külső erők és nemzetközi hatalmak akarják ránk kényszeríteni – itthoni csatlósaik segítségével -, és a küszöbön álló választást jó alkalomnak látják erre – hangsúlyozta.
Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond az 1848/49-es forradalom és szabadságharc emléknapja alkalmából rendezett díszünnepségen az Országház előtti Kossuth Lajos téren 2018. március 15-én (Fotó: Kovács Tamás, MTI)
A miniszterelnök beszédében kifejtette: Európa és Magyarország egy civilizációs küzdelem közepén áll. Egy népvándorlással néz szembe, amely az élet eddigi rendjét, az emberek életmódját sodorja veszélybe. Nem a vérszegény ellenzéki pártocskákkal kell megküzdenünk, hanem egy birodalommá szervezett nemzetközi hálózattal – folytatta. Külföldi konszernek és belföldi oligarchák által kitartott média, hivatásos béraktivisták, bajkeverő tüntetésszervezők, a nemzetközi spekulánsok által fizetett NGO-k láncolata, amit Soros György neve foglal össze és ő testesít meg – jelentette ki.
A miniszterelnök hangsúlyozta: mindenki tudja, hogy a bevándorlást ellenző magyarok vannak többen. Az ellenfeleknek csak úgy van esélyük, ha sikerül a „táborunkat megbontani”, ha sikerül megosztani az egységet. Az a céljuk, hogy bármiről legyen szó, csak arról a veszélyről ne, amely Magyarországot fenyegeti. Ellenfeleink is tudják, most évtizedekre eldőlhet Magyarország sorsa. Ezért semmitől sem riadnak vissza – mondta a kormányfő.
Aki magyar, velünk tart, újra és újra győzni fogunk, mert Magyarország a magyaroké – hangsúlyozta.
A kormányfő szerint gyáva népnek nincs hazája, s a magyarok összeszedték a bátorságukat, ha kellett, pedig sosem volt könnyű. Felidézte, hogy Andrássy Gyula miniszterelnököt halálra ítélte a bécsi császár, II. Rákóczi Ferenc fejedelem száműzetésben halt meg, Kossuth Lajost elűzték a labancok, Tisza István miniszterelnököt lelőtték a kommunisták.
Sohasem ment könnyen, de a végén mégis mindig mi győztünk – hangsúlyozta. Végül csak hazaküldtük a szultánt a janicsárjaival, a Habsburg császárt a labancaival, a szovjeteket az elvtársaikkal, és most hazaküldjük „Gyuri bácsit” is a hálózatával egyetemben. „Arra kérünk, menj vissza Amerikába, és boldogítsd inkább az amerikaiakat” – jelentette ki Orbán Viktor.
Végül beszédében a magyar fiatalokhoz szólt: „most a hazának van szüksége rátok, gyertek, és harcoljatok velünk, hogy amikor majd nektek lesz szükségetek a hazára, még meglegyen hazátok” – jelentette ki Orbán Viktor.
A kormányfő szerint eljön a pillanat, és rá fognak ébredni, hogy kell egy hely, egy nyelv, egy otthon, ahol az ember az övéi között, biztonságban és szeretetben leélheti az életét. Egy hely, ahová visszatérhet, ahol megérezheti, hogy az élet nem hiábavaló, és a végén sem hullik a semmibe. Hozzáadódik és beépül az ezeréves nagyszerű alkotásba, amit egyszerűen csak hazának, magyar hazának nevezünk.
Békemenet indult a Kossuth térre
Még soha ennyien nem vettek részt Békemeneten – közölte Hidvéghi Balázs, a Fidesz kommunikációs igazgatója az MTI-vel. A kormánypárti politikus azt mondta: óriási tömegek érkeztek a Kossuth Lajos térre, köztük a Fidesz országgyűlési képviselői is, támogatóik kíséretében.
A Civil Összefogás Fórum – Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány szervezőinek célja a Békemenettel az, hogy kinyilvánítsák a haza és a nemzet iránti elkötelezettségüket, és hogy erőt, egységet és méltóságot mutassanak. A Békemenettel – amelyen sok lengyel is megjelent – azt kívánják üzenni, hogy a közép-európai népek nagyon érzékenyek a szabadságukra és a függetlenségükre.
A menet elején a szervezők molinót vittek, amelyen az állt: „A haza minden előtt”, valamint egy nemzeti színű zászlón „Hungary protects Europe!” (Magyarország megvédi Európát) felirattal. A Békemenetben több felvidéki is részt vett.
Békemenet 2018-ban (Fotó: Orbán Viktor facebook oldala)
Csizmadia László, a CÖF alapítója, a CÖKA kuratóriumi elnöke azt mondta: 1848-49-ben és 1956-ban a két nép vállvetve küzdött a szabadságért, majd 1989-90-ben egymást segítve „söpörték ki a szovjet gyarmatosítókat”. Most mindkét népnek a brüsszeli bürokrácia és az ultraliberális ideológia ellen kell megvédenie magát – tette hozzá.
A kérdés 1848 óta nem változott: „rabok legyünk vagy szabadok” – mondta Csizmadia László.
A továbbiakban arról szólt, hogy elutasítják a migránsok kvóta szerinti betelepítését, és megvédik kétezer éves keresztény civilizációt és kultúrát. Meg akarjuk védeni asszonyainkat, gyermekeinket, unokáinkat, „ha kell, tűzzel-vassal” – fogalmazott Csizmadia László.
Katonai tiszteletadás mellett felvonták a nemzeti lobogót az Országház előtt
A lobogót Áder János köztársasági elnök és Kövér László házelnök jelenlétében, a Himnusz hangjaira a honvédség díszegysége vonta fel. Az eseményen közreműködött a központi katonazenekar és a lovas díszegység, részt vett a több miniszter, továbbá az állami és katonai szervezetek és a diplomáciai testület képviselői. A téren számos család, turista jelent meg. Sok nézelődő kokárdát viselt, többen magyar zászlót tartottak kezükben. Idén – a Múzeumkert felújítási munkálatai miatt – a március 15-ei díszünnepséget is a Kossuth téren tartják délután 2 órától, Orbán Viktor miniszterelnök mond majd ünnepi beszédet.
Áder János köztársasági elnök (j) és Kövér László, az Országgyűlés elnöke (b), előttük a lovas díszegység az Országház előtt, ahol katonai tiszteletadással felvonták Magyarország lobogóját az 1848-49-es szabadságharc 170. évfordulóján 2018. március 15-én (Fotó: Bruzák Noémi, MTI)
Orbán Viktor miniszterelnök a március 15-i nemzeti ünnep előestéjén levélben üzent a Kárpát-medence minden táján élő magyaroknak, amelyben összetartozásunkról, valamint szabadságunk és ezeréves kultúránk megvédéséről írt.
„Ritka fényjelenség a történelemben az olyan pillanat, amely századok múltán sem veszít tökéletességéből és tisztaságából. 1848. március 15-én az első kokárdáktól a Nemzeti dalon át a Tizenkét pontig minden a magyarság összetartozását és szabadságvágyát hirdette. Azóta pedig e napnak a fénye éppúgy meghatározza életünket, ahogy bevilágította az egymástól való elszakítottság és a diktatúra legsötétebb évtizedeit is” – fogalmazott Orbán Viktor, hozzátéve: „reményt adott, amikor az új tavaszra váró magyarság pincékben, padlásokon, széna alatt vagy téglarakásokban őrizte nemzetünk piros-fehér-zöld zászlaját, és bebizonyította, hogy amikor kiállunk egymásért és vállt vállnak vetve küzdünk közös céljainkért, akkor nincsen számunkra lehetetlen.”
A miniszterelnök szavai szerint „ma ismét eljött az idő, amikor együtt kell megvédenünk szabadságunkat és ezeréves kultúránkat. Mert mi, magyarok ma sem kívánunk mást, mint hogy közösen ünnepelhessük hőseinket, és olyan világot építhessünk magunknak, amelyben szabadon használhatjuk nyelvünket és büszkén mondhatjuk el, hogy akárcsak őseink, mi is az erő, a hűség és a jövőbe vetett reménység színeiben akarunk élni a Kárpát-medencében.”
„Engedjék meg, hogy az 1848-as forradalom és szabadságharc 170. évfordulóján tisztelettel köszöntsem Önöket, és azt kívánjam: még sok száz évig zengjen Beregszásztól Újvidékig és Dunaszerdahelytől Csíkszeredáig, hogy „Éljen a magyar szabadság, éljen a haza!” – zárta levelét Orbán Viktor.
***
Március 15-e 1928-ban vált hivatalos keretek közt megtartott nemzeti megemlékezéssé, az 1950-es években azonban eltörölték. A rendszerváltozás után az Országgyűlés nyilvánította hivatalos nemzeti ünneppé az 1991. évi VIII. tv.alapján, amelyet a 2012-es Alaptörvény is megerősített. A nemzeti ünnepen Magyarország díszbe öltözik, s több mint 500 helyen tartanak megemlékezéseket, ünnepi műsorokat.
Az Országház előtt katonai tiszteletadással felvonták Magyarország lobogóját az 1848-49-es szabadságharc 170. évfordulóján 2018. március 15-én. (Fotó: Bruzák Noémi, MTI)
Budapesten a nemzeti lobogó felvonása után a forradalom kiemelt helyszínein emlékeznek meg a forradalomról, de a múzeumok is várják az érdeklődőket.
A budai Várban jellemzően 9 órakor kezdődnek a programok. A Dísz téren 9 órától 18 óráig magyar termelők és vendéglátósok várják a hazai finomságok vásárával az érdeklődőket. Ugyanott lesz térzene is: fellép a Budapest Helyőrség Zenekara, a Készenléti Rendőrség Zenekara, valamint a Pénzügyőr Zenekar is.
A Várkert Bazárban egész nap tartanak a rendezvények: lesznek kézműves foglalkozások, zenés és táncos programok, s irodalmi est is.
Hunyadi János lovas szobránál lósimogatóval, a Szent István-szobornál közlekedésbiztonsági játékokkal, míg Hadik András szobránál népzenével és néptánccal várják az érdeklődőket. A kalotaszegi táncot, székelyföldi táncot és a palotástáncot nemcsak nézni lehet, hanem meg is lehet tanulni a nemzeti ünnepen.
A Szentháromság téren 10 órától koncertek és gyermekprogramok lesznek, a Táncsics-börtönben különböző vetélkedőkön, kézműves foglalkozásokon lehet részt venni.
A Hadtörténeti Intézet és Múzeumban idén is Forradalmi forgatag címmel rendezik meg az ünnepi programokat. Ott is lesz táncház, színházi előadást, csatabemutatót is tartanak, ágyúlövés is lesz.
A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában a kétszáz éve született Görgei (Görgey) Artúr egykori honvédtábornok és hadügyminiszter életét, az 1848-49-es forradalom és szabadságharcban betöltött szerepét lehet megismerni.
A Magyar Nemzeti Múzeumban egy feltételezhetően 1848/1849-es magyar nemzetőrről készült korabeli dagerrotípiát állítanak ki március 25-ig. A múzeumba a belépés csütörtökön ingyenes.
A Petőfi Irodalmi Múzeumban bárki kipróbálhatja Landerer és Heckenast nyomdagépét, készíthet ünnepi hajfonatot, emellett megnyílik az Ország(h), város, híres ember, valamint az Arany János és a fényképezés című kiállítás is.
A haza minden előtt (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
***
Világszerte többek közt kiállításokkal, csoportos szavalással, koncertekkel és történelmi versenyekkel emlékeznek meg az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 170. évfordulójáról a külföldi magyar intézetek és szakdiplomata állomáshelyek.
Petőfi Sándor azeri nyelvű 12 költeményéből nyílik kiállítás a bakui metróban. A forradalmár költő alkotói korszakait és a szabadság utáni vágyát tükröző költeményeken keresztül Magyarország meghatározó történelmi eseményét is megismerhetik az érdeklődők. Azerbajdzsán első, metrókocsikban megvalósuló kulturális kiállítását a bakui magyar nagykövetség szervezésében tekintheti meg a közönség – közölte a KKM-Balassi Intézet szerdán az MTI-vel.
New Yorkban emléktáblát avatnak Kossuth Zsuzsa síremlékénél a First Presbytarian Church-ben a Főkonzulátus és a New York-i Magyar Kulturális Központ – Balassi Intézet jóvoltából. Kossuth Lajos legfiatalabb nővérének az emléktábláját pénteken avatják fel.
A Londoni Magyar Kulturális Központ csütörtökön forradalmi flashmobot rendez, amelynek keretében pesti helyszínek elevenednek meg London belvárosában. Petőfi Sándort megszemélyesítve Alec Bennie színész szavalja el a Nemzeti dalt a British Museum lépcsőjén, majd a Folktone Banda és a Csillagszeműek Anglia néptáncosai járnak verbunkot az Oxford Streeten, ahol a reformkori magyar nemesség kíséretében vonulnak végig a forradalom eszméit hirdető transzparensekkel. Útközben a csoport betér majd kávéházakba is, illetve „Petőfi” felolvassa a 12 pontot a Hyde Parkban található Speakers Cornernél.
A Római Magyar Akadémia (RMA) szervezésében csütörtökön megkoszorúzzák Türr István szobrát, majd pénteken Aba-Novák Vilmos, Molnár C. Pál, Pátzay Pál, Szőnyi István alkotásaiból nyílik kiállítás Az első lépések – a Római Magyar Akadémia első ösztöndíjasainak művei címmel.
Isztambulban Derecskey János, a szabadságharc bukása után török földre menekült honvédszázados leszármazottja, Ö. Emre Eksi tesz magyar állampolgársági esküt az Isztambuli Főkonzulátus és magyar kulturális központ csütörtöki ünnepi rendezvényeinek keretében, majd a török földre menekült magyar honvédekről szóló kiállítás megnyitójára kerül sor.
Pekingben forradalmi szavalóversenyt rendeznek, ahol pekingi és tiencsini magyar szakos hallgatók Petőfi-költeményeket szavalnak magyarul, majd Terék József és zenésztársai közreműködésével a tárogatót ismerhetik meg a pekingi diákok.
Párizsban Csapó Csaba történész elemzi a forradalom időszakának történelmi eseményeit, majd koncertet ad a Párizsi Francia-Magyar Kórus Rechner-Boda Gabriella karnagy vezényletével, és a pécsi Zengő Együttes Bergics Lajos vezetésével.
A Prágai Magyar Intézet ünnepi programsorozatának keretében szombaton rendhagyó magyar történelemórát tartanak, március 22-én pedig Bereményi Géza A hídember című filmjét vetítik le.
Bécsben koszorúzással egybekötött ünnepi megemlékezést tartanak Bessenyei György testőríró szobránál, Kairóban az Ain Samsz Egyetem magyar nyelvet tanuló egyiptomi hallgatóinak szavalatával rendeznek koncerttel egybekötött ünnepi megemlékezést, amelyet a Kincsem című film vetítésével zárnak.
Tallinnban a Tartui Ifjúsági Kórus énekel Kodály-dalokat, Pozsonyban Petőfi Sándor szobránál tartanak koszorúzással egybekötött ünnepi megemlékezést, Varsóban filmvetítésre, kiállításra és magyar-lengyel történelmi ifjúsági vetélkedővel színesített ünnepi eseménysorozatra kerül sor. Zágrábban Petőfi Sándor emléktábláját koszorúzzák meg.
Strasbourgban emlékeztek március idusára (Fotó: Csáky Pál facebook oldala)
Strasbourgban Petőfi emléktábláját koszorúzták meg a magyar képviselők, Brüsszelben Kossuth Lajos édesanyja, Wéber Karolina emlékművénél és Jósika Miklós emléktáblájánál tartanak ünnepi megemlékezést, a luxemburgi Weimerskirchi Parhome színpadán pedig az Olvastam költőtárs című egyfelvonásos, zenével kísért lírai előadásban a Debreceni Csokonai Színház színművészei Arany és Petőfi levelezésén keresztül mutatják be a költőket, szombaton pedig a Jósika-háztól induló forradalmi emlékséta várja az érdeklődőket.
(mti/Felvidék.ma)
