15 éves fennállását ünnepelte a Szlovák Nemzeti Múzeum – A Magyar Kultúra Múzeuma Pozsonyban.
„Ha az ünnep elérkezik, akkor ünnepelj egészen. Felejts el mindent, ami a köznapok szertartása és feladata.”
Márai Sándor Füveskönyvének egyik gondolatával kezdte köszöntő beszédét Jarábik Gabriella, a múzeum igazgatója, a múzeum alapításának 15. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen. Akik annak idején ott lehettünk a múzeum megnyitóján, felemlegettük „mintha most lett volna, hogy elrepült ez a tizenöt év”, akik persze ezt a tizenöt évet végigdolgozták, tudják, micsoda dolgos évek voltak. Jarábik Gabriella azt hangsúlyozta beszédében, hogy azokkal akart ünnepelni, akik ezekben az években vele együtt keményen tették a dolgukat. Jegyezzük meg azonban, hogy annak idején, akik részt vettünk a megnyitón, örömmel, és egyben hitetlenkedve elmélkedtünk azon, hogy ez tényleg megvalósult, Pozsonyban önálló múzeuma lett a magyarságnak. Mára beigazolódott, hogy az intézmény valóban a felvidéki magyarokról, a felvidéki magyaroknak szól, a felvidéki magyarokat szolgálja.
Az igazgatónő köszöntője után Bukovszky László, a Szlovák Köztársaság kormányának kisebbségi kormánybiztosa átnyújtotta az intézmény vezetőjének a Szlovák Kormány ezüst emlékérmét, amely annak elismerése, hogy kormánykörökben is értékelik és nagyra becsülik a múzeum munkáját. Beszédében kiemelte, hogy odafigyelnek az intézmény tevékenységére, mindarra a törekvésre, amelyet a felvidéki magyarság identitása megőrzése érdekében tesznek. Elmondta, külön érdeme a múzeumnak, hogy az alsósztregovai Madách-kastélyt és a szklabonyai Mikszáth-emlékházat is méltó odafigyeléssel rendbehozták, megőrizték, élő kulturális központtá tették a történészek, a szakma, de a nagyközönség számára is.
(Fotó: Benyák Mária)
Branislav Panis, a Szlovák Nemzeti Múzeum vezérigazgatója visszatekintett a kezdetekre, majd arról beszélt, hogy mindig egyenrangú félnek tekintették a magyarok és a más nemzetiségek múzeumait is, és igyekeztek minden támogatást megadni fenntartásukhoz, és így óhajtják tenni a jövőben szintén. Különösen értékelte, hogy ez a múzeum nyitott mindenféle újdonságra, munkájukba bekapcsolják a modern technika eszközeit, így tudják megnyerni látogatóiknak a legfiatalabb nemzedéket is.
Rigó Konrád, a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériumának államtitkára kifejtette, mennyire fontos a nemzetiségek kultúrájának megőrzése a jövőnek, ennek letéteményesei a múzeumok is. Ez a múzeum pedig már bebizonyította, hogy jó irányban haladnak, ezért ígért meg minden támogatást a kormány részéről a többi tervük megvalósításához is.
Praznovszky Mihály, anyaországi irodalomtörténész, muzeológus a kapcsolatokat értékelte, amelyeket a múzeum az egyetemek, felvidéki és magyarországi intézményekkel kialakított, és amelyek mindkét fél gazdagodását szolgálták. Mint mondta, nagyon sokrétű volt a múzeum elmúlt tizenöt éve, tiszteletreméltó a szerteágazó tevékenység, ezért reménykeltő a jövő is, és mindenki meggyőződése, hogy a következő évek, évtizedek történései ugyancsak hasonlóan eredményesek lesznek.
Maráky Péter bemutatta azt a szép kivitelezésű kiadványt, amelyben az elmúlt 15 évet foglalták össze, majd filmkockákon is felelevenítették a múlt eseményeinek egy-egy emlékezetes pillanatát, a múzeum megnyitásán, az egyes kiállítások, beszélgetések, találkozók alkalmával, a Madách-kastély és a Mikszáth-emlékház felújítási munkálataikor készült felvételeket.
Majd emléklappal, Feke Arnold litográfiájával jutalmazták mindazokat, akik a múzeum munkáját segítették. A litográfia az Örökségünk címet viseli és Petr Korbelár prágai képzőművész nyomtatta a jelenlegi alkalomra. Hosszú volt a névsor, tehát sokan voltak akik kiérdemelték a szép ajándékot. Végül Bárdos Gyula, a Csemadok országos elnöke zárta beszédével a rendezvényt. Méltóbb személy nem is tehette volna, hiszen a Csemadoknak ugyanazok a céljai, mint ennek a múzeumnak: hagyományőrzés, örökségvédelem, a felvidéki magyarság kultúrájának, értékeinek felmutatása.
Jarábik Gabriella az ünnepről szólt bevezető köszöntőjében és valóban ünnep volt a múzeum alapításának 15. évfordulója. De az igazgató asszony gondos vezető módján már előretekint és felvázolta azt is, hogy az ünnep után jönnek a dolgos hétköznapok, 2018-2020-ban teljesen felújítják a Madách-kastély parkját, 2019-2020-ban kiegészítik a Magyarok Szlovákiában kiállítást a néprajzi és a történelmi résszel. No és közben további kiállítások, beszélgetések, bemutatók színtere is lesz a múzeum. Újabb 15 év múlva tehát ismét lesz mit ünnepelni.
