Április 19-én, csütörtökön vette kezdetét a „Középpontban a szakképzés” című kétnapos szakmai konferencia, melynek helyszínéül a szervező, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége a csallóközaranyosi Aranyhal panziót választotta.
A konferenciát, melyet a szakközépiskolák vezetői és pedagógusai számára szerveztek, Fabó Mária, az SZMPSZ munkatársa konferálta fel. Elmondta, hogy idáig még nem szerveztek ilyen jellegű rendezvényt, de mindenképpen szeretnének ebből hagyomány teremteni. Köszöntötte dr. Szilágyi Pétert, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikáért Felelős Államtitkárságának helyettes államtitkárát, Fodor Attilát, a Comenius Pedagógiai Intézet igazgatóját, Vörös Máriát, az SZMPSZ alelnökét, Fekete Irént, az SZMPSZ irodavezetőjét, valamint a szakiskolák vezetőit, pedagógusait és minden jelenlévőt.
Köszöntő szavai után könnyes szemmel idézett Kosztolányi Dezső: Halotti beszéd című művéből, majd a konferencia résztvevői ezután egyperces néma csenddel tisztelegtek Jókai Tibor emléke előtt.
Vörös Mária alelnök megnyitó beszédében kiemelte, hogy 2016-ban Komáromban társszervezőként vettek részt egy, a szakképzés jövőjéről szóló konferencia megvalósításában, viszont az idő elteltével szükségesnek látták egy új esemény, új konferencia megrendezését az országban működő, magyar nyelven is oktató iskolák vezetői számára. Elmondta, hogy a szakképzés problematikája átszövi mindennapjainkat, nem igazán foglalkozunk vele naponta, de érezzük annak hiányát, és tudjuk, nagyobb figyelmet érdemelne. A számokat illetően tájékoztatta a jelenlévőket, hogy napjainkban 37 intézményben folyik magyar nyelven is tanítás (tavaly ez még 40 volt), a tanulók összlétszáma 6 160 (ez a tavalyi évhez képest 300-zal kevesebb), 11 intézményben pedig színtiszta magyar nyelvű oktatás folyik. Véleménye szerint a létszámcsökkenés mögött a demográfiai hullám és a gimnáziumok elszívó hatása állhat. Továbbá megjegyezte, hogy a középiskolásként külföldön tanulók száma Szlovákiából a legmagasabb – 16%. Felvezető beszédében számos problémára is kitért, melyek a szakképzést érintik. A normatív támogatás nem kedvez a középiskoláknak, a pályakövetés rendszere nincs Szlovákiában kiépítve, hiányzik az állam részéről egy átfogó koncepció, nem foglalkoznak megfelelően az élethosszig tartó oktatással (Szlovákia 3 %-a él ezzel a lehetőséggel), stb. Terveikről elmondta, hogy rendszeresíteni szeretnék a konferenciákat, hogy együtt találjanak megoldást a problémákra.
A megnyitó beszéd után elsőként dr. Szilágyi Péter helyettes államtitkár tartotta meg előadását. Elmondta, a Nemzetpolitikáért Felelős Államtitkárság 2012 óta hirdet tematikus éveket, kiemelve egy-egy célcsoportot, területet. Hozzátette, hogy Potápi Árpád János államtitkár fontosnak tartja, hogy ne csak az oktatásra összpontosítsanak, hanem a diákok szülőföldön való boldogulását kell elérniük.
Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikáért Felelős Államtitkárságának helyettes államtitkára (Fotó: Szinek János/Felvidék.ma)
2015 óta kutatásokat végeztek, koncepciókat dolgoztak ki, felméréseik alapján Szlovákiában a hiányszakmák közé tartozik a kőműves, elektroműszerész, CNC – programozó, ács, szakács és a hegesztő.
A helyettes államtitkár tájékoztatta a konferencia résztvevőit, hogy 2015 és 2017 között 110 tanműhelyt és tangazdaságot sikerült megújítaniuk a Kárpát-medencében – közülük 19 felvidéki intézményt. Biztosította a jelenlévőket, hogy ezután is folytatják a külhoniak támogatását.
Előadásában kiemelte a „Szakma sztár” elnevezésű rendezvényt, amely már több éve folyik Magyarországon, s melynek célja, hogy a szakmák legjobb diákjait gyűjtsék össze. Örömmel tette hozzá, hogy a rendezvénynek 2017-től külhoni résztvevői is vannak. Említést tett a Gazda lennék! elnevezésű továbbképzésről, valamint az átjárhatósági ösztöndíjról, melynek köszönhetően több diák Magyarországra látogathatott – Felvidékről 8 szakképző intézményből 60-an.
Dr. Szilágyi Péter előadása után a fejlesztéseket megvalósító iskolák intézményvezetőinek beszámolója következett.
Vetter János, a komáromi Ipari Szakközépiskola igazgatója szerint a szakképzés jelentősen alulfinanszírozott terület. Elmondta, hogy a komáromi ipari az elmúlt időszakban két alkalommal pályázott sikeresen, melynek köszönhetően jelentős eszközfejlesztést tudtak megvalósítani az elnyert anyagi támogatásoknak köszönhetően. Két szakot tudtak fejleszteni – az elektrotechnikai és a gépészeti szakot. Hangsúlyozta, hogy a műszaki iskolák felszereltsége elavul. Ideális esetben az lenne a természetes, hogy az iparban használatos berendezéseket már a középiskolákban is megismerjék a diákok. Ehhez viszont szükség van arra, hogy minden évben újítsanak, fejlesszenek.
Vetter János a komáromi Ipari „Gépészet a gyakorlatban” c. tantárgyat ismertette (Fotó: Szinek János/Felvidék.ma)
Varga Péter, a karvai Szakközépiskola igazgatója elmondta, hogy az intézmény sajátos helyzetben lévő vidéki szakközépiskola, amely vidékfejlesztéssel foglalkozik és egyedüli intézményként 3 hektáros tangazdasággal rendelkezik. Egy nyertes pályázatnak köszönhetően 2016 tavaszán az elavult gyümölcsösüket sikerült fejleszteni és több fát telepíteni. Hozzátette, hogy a diákok is bekapcsolódtak az ültetésbe. Az elnyert támogatásból korszerű kistraktort is vásároltak, mely nagy segítséget jelent a művelésben. A gyakorlókonyha és a gyakorlati feldolgozóműhely is felújításra került, ahol aszalt gyümölcsöket, gyümölcsleveket, baracklekvárt készítenek.
A dunaszerdahelyi Vidékfejlesztési Szakközépiskola igazgatóhelyettese, Nyári Gabriella röviden bemutatta a 60 éves múltra visszatekintő iskolát. Megtudtuk, hogy a tangazdaságuk megszűnt, így kénytelenek a diákokat szállítani más tangazdaságokba. Az elnyert anyagi támogatásokból ennek megoldására kisbuszt vásároltak. A mezőgazdasági szakon tanuló diákok számára egy többfunkciós kistraktort biztosítottak be. 2017-ben mikroszkópot, interaktív táblákat, tansegédeszközöket vásároltak.
Caban Mária, a kassai Szakkay József Szakközépiskola igazgatóhelyettese elmondta, hogy az iskolát jelenleg 200 diák látogatja (Rimaszombattól egészen Tiszacsernyőig) és bemutatta az egyes tanulmányi szakokat. Sajnálattal hozzátette, hogy elektrotechnikai szakot, érdeklődés hiányában, nem tudnak nyitni. Az iskola 2015-ben pályázott először – sikerrel. A támogatásnak köszönhetően az analóg és digitális elektrolaboratóriumot, az anyagok mechanikai és technikai tulajdonságainak mérésére szolgáló eszközöket sikerült fejleszteni, beszerezni. 2016-ban, szintén pályázatnak köszönhetően sikerült bővíteniük az analóg és digitális elektrolaboratóriumot, mini CNC marógépet és 3D esztergaszimulátort vásárolniuk. Előadása végén elmondta, hogy az utóbbi 3 év alatt 30 %-al nőtt a diáklétszám, és büszkén hozzátette, hogy a Szakma Sztár két felvidéki résztvevője közül az egyik az ő iskolájukat képviseli majd a döntőben.
A dunaszerdahelyi Magyar Tannyelvű Magán Szakközépiskola igazgatónője, Vida Aranka a konferencia résztvevőivel megismertette iskolájuk történelmét, a tanulmányi szakokat, valamit a beruházásaikat. Beszámolójából megtudtuk, hogy az iskolát jelenleg 506 diák látogatja. Említést tett a Jolán Panzió és Étteremről, amely szakképzési helyként is szolgál a vendéglátóipart és idegenforgalmat tanuló diákok számára. Az elnyert anyagi támogatásokat a gasztronómiai szaktanterem és tankonyha modernizációjára, segédeszközök vásárlására fordították.
Pál Elemér, a komáromi Műszaki Szakközépiskola igazgatója, a többi előadóhoz hasonlóan az iskolát és a sikeres pályázataikat mutatta be. Az anyagi forrásokat az asztalos szakma (horonyvágó, szalagcsiszoló gép, asztali körűrész, asztali marógép vásárlása), a hegesztő szakma (hegesztőgépek vásárlása), a gépész szakma (CNC esztergagép vásárlása tartozékokkal együtt) oktatására, illetve a számítógépes grafikus és a villamosműszerész szak oktatására fordították. Örömmel hozzátette, hogy 4 éve 260 diák látogatta az iskolát, idén pedig ez a szám már 380-ra nőtt.
Molnár Ilona, a dunaszerdahelyi állami, magyar tanítási nyelvű Szabó Gyula 21 Szakközépiskola igazgatónője elmondta, hogy jelenleg 445 diák látogatja az intézményt. Előadásában a szakképzési és a pályázati rendszer hiányosságaira hívta fel a figyelmet. Hangsúlyozta, hogy a BGA által folyósított támogatás rendkívül nagy segítséget jelent az iskola fenntartásában.
Molnár Ilona, a dunaszerdahelyi Szabó Gyula 21 Szakközépiskola igazgatója (Fotó: Szinek János/Felvidék.ma)
Minden intézményvezető köszönetet mondott a magyar kormánynak, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikáért Felelős Államtitkárságának, valamint a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-nek a támogatásokért.
Az intézményvezetői beszámolók után Nagy-Fucsík Edit, a Győri Szolgáltatási Szakképzési Centrum Haller János Általános Iskolája, Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája igazgatónője tartotta meg a „Minőségbiztosítás és önértékelés” című előadását. Elemzésre került a pedagógus minősítés, tanfelügyelet és az intézményi önértékelés. Előadásából kiderült, hogy a pedagógusok esetében a tanfelügyeleti ellenőrzésüket leállították, de az intézményi önértékelést mindenképpen el kell végezni. Az intézményi önértékelés területei kiterjednek a pedagógusok önértékeléseire, az intézményvezető önértékelésére, illetve az intézmény saját önértékelésére. A pedagógus önértékelési területei nyolc kompetenciaterületre terjednek ki.
Az prezentáció második felében a szakképzésre kifejlesztett minőségbiztosítási rendszert, az EQAVET+ rendszert mutatta be. A rendszer célja az átláthatóság és a konzisztencia növelése.
Egy nagyon lendületes és pozitív hangvételű prezentációt hallhattunk Tirpák Zsolttól, a debreceni Szakképzési Centrum főigazgatójától. Előadásában arra a kérdésre kereste a választ, vajon tényleg a középpontban van-e a szakképzés és vajon hogyan hasznosul a tehetség a szakképzésben? Tirpák hangsúlyozta: egy igazgató feladata, hogy jó példával járjon elöl, bátorítsa és ösztönözze a kollégákat.
A rendezvény második napján is Fabó Mária, az SZMPSZ munkatársa vezette az ülést.
Üdvözlő szavai után átadta a szót Berényi József megyei alelnöknek, aki röviden bemutatta Nagyszombat megyét, annak hatásköreit. Elárulta, hogy a legtöbb igény, legtöbb elvárás az iskolákkal kapcsolatban érkezik a megye felé. A szakképzéssel külön tanács foglalkozik – az első osztályokkal, párosításokkal, szakpárosításokkal, illetve az iskolák létjogosultságával kapcsolatban tanácskoznak. A számokat illetően elmondta, hogy Nagyszombat megyében 16 gimnázium, 17 költségvetési intézmény és 17 hozzájárulási szakközépiskola működik. A magániskolák száma magas – 21, melyből 16 szakközépiskola.
Csenger Tibor, Prékop Mária és Berényi József – a pénteki első panel előadói (Fotó: Szinek János/Felvidék.ma)
Előadásában a duális képzést érintő törvénymódosításra is kitért. Kifejtette, hogy ezzel
kapcsolatban a megye részéről három területen fogalmazódott meg vélemény az oktatásügyi minisztérium felé:
1. a 60-40%-os arányt csökkenteni kéne 50-50%-ra (ami a teoretikus és szakképzés
százalékos arányát illeti)
2. a normatív támogatás ne csökkenjen abban az esetben, ha duális képzésbe lépnek be
a diákok, illetve, hogy
3. lehetőség legyen kilépni a duális képzésből (szülői- vagy törvényes képviselő
beleegyezésével)
Beszámolója végén tájékoztatta a jelenlévőket, hogy ebben az évben a megye
hozzávetőlegesen 4 millió eurót fordít az intézményekre (fűtéstechnika, tetőjavítás, általános rekonstrukció, modernizáció), valamint az eszközvásárlásra 2 – 2,5 millió eurót költ.
Kiemelte, Nagyszombat megye elsődleges feladata, hogy vonzóbbá tegye az iskolákat,
hogy az eszközök modernek legyenek, valamint, hogy az épület külseje is igényes legyen.
Berényi József után Prékop Mária, a Szlovák Köztársaság Oktatásügyi Minisztériuma
Nemzetiségi és az Inkluzív Oktatásért felelős vezérigazgatója „A hazai szakképzés aktuális
kérdései” címmel tartotta meg előadását, melynek keretén belül ismertette a legfrissebb
statisztikai adatokat, miszerint az idei évben összesen 709 intézmény működik (magyar,
bolgár, német, ruszin, ukrán, roma, orosz), a kisebbségi nyelven tanuló gyermekek száma 50453, a kisebbségi nyelven tanuló alapiskolás diákok száma pedig 1 105. A gimnáziumok
tekintetében elmondta, hogy 18 magyar tannyelvű gimnázium működik 2 741 diákkal, 1
német, 1 ukrán, 1 bolgár és 7 vegyes igazgatású, tehát szlovák-magyar gimnázium.
Hozzátette, hogy 11 magyar szakközépiskola működik ( 2812 diák) és 26 szlovák-magyar
szakközépiskola (3 348 diák).
Előadásában kitért a fejlesztési projektekre, az aktuális kerettantervekre, a normatív
támogatásokra, valamint a legfontosabb törvényekre és rendeletekre.
Csenger Tibor, Nyitra megye alelnöke boncolgatta a szakképzés aktuális kérdéseit, mégpedig Nyitra megye szemszögéből, ahol csökkenő tendenciát mutat a szakközépiskolákban tanuló diákok létszáma. A szakközépiskolákkal kapcsolatban elmondta, hogy a megyében összesen 60 szakközépiskola működik (ebből 48 megyei fenntartású). A tanulók létszámát illetően 15 462-en tanulnak megyei fenntartású iskolákban, 18 ezer diák pedig nem megyei fenntartású iskolákban.
Csenger Tibor, Nyitra megye alelnöke a Nyitra megyei statisztikákat ismertette (Fotó: Szinek János/Felvidék.ma)
Jó gyakorlatok öt percben
Szokol Dezső iskolaalapító és Priskin Zoltán iskolaigazgató közös prezentációban mutatták
be a közel 30 éve működő gútai Magán Szakközépiskolát, amelyet jelenleg 366 diák látogat.
Idén, az első körben már 106-an jelentkeztek, tehát ebből is látni, hogy van igény az iskolára, hiszen egyediek, a náluk oktatott szakokat máshol nem oktatják – mondta Szokol Dezső.
Priskin Zoltán szerint a szakképzésnek elsősorban általános képzést kell nyújtania, a piac
rugalmasságot követel, ezért a szakképzés mellett nemcsak értékközvetítésre, hanem
értékteremtésre is szükség van.
Horváth Erzsébet iskolaigazgató és Baranyai Angéla szaktanár közösen meséltek a
nagymegyeri Kereskedelmi Akadémiáról, ahol – ahogy fogalmaztak – a minőségi szakképzés
a cél. Jellemző rájuk az állandó szakmai megújulási törekvés, a környezettudatos attitűd
kialakítása, az egészséges életmód preferálása, valamint az elméleti tudás gyakorlatba
helyezése. A sok jó gyakorlat, illetve projektjeik közül csak párat emeltek ki – Jövő szakmai
kihívásai külföldön (Erasmus+), Zöld iskola nemzetközi projekt, Educate Slovakia – idegen
nyelven gátlások nélkül.
Vetter János a komáromi ipariban kialakult gyakorlatokat mutatta be. Kiemelte, hogy
egyedülállóan oktatnak egy gyakorlati tárgyat, melynek neve gépészet a gyakorlatban.
Ennek során a diákoknak két hónapuk van rá, hogy elkészítsenek egy tervet és azt kivitelezzék. Így nyomon követhetik azt a folyamatot, melynek során egy tervezőasztalon elkészült munkából kész és működő produktum lesz.
Hajtman Béla, az alsóbodoki Magyar Tannyelvű Magán Szakközépiskola igazgatója
köszönetét fejezte ki a 2015-től indított, a szakképzés évén belüli, nyári szakmai gyakorlat
elindításáért. Az egy hónap gyakorlat nagyon tartalmas, mert megismerkedtek a fogadó
iskola diákjaival, és mert eljutottak a választott szakjukhoz közel álló üzemekbe, szállodákba.
Stefán István, a szepsi Szakközépiskola igazgatója röviden bemutatta iskolájukat, annak
történelmét. Céljuk, hogy a diákoknak olyan minőségi tudást nyújtsanak, melyet
hasznosítani tudnak. Véleménye szerint az oktatási programok kínálatát ki kéne
szélesíteni azon szakmák területén, amelyek megfelelőek lennének a diákok számára,
figyelembe véve a munkaerőpiacon való érvényesülést, valamint szükséges lenne a kétéves
szakmák felvételi feltételeinek módosítása.
Stefán István igazgató, Szakközépiskola, Szepsi (Fotó: Szinek János/Felvidék.ma)
A jó gyakorlatok bemutatása után Kaposi József, a budapesti EKE-OFI tudományos
főtanácsadója az EKE OFI szakiskolai tankönyvi kínálatát mutatta be a konferencia
résztvevőinek. Utána Setényi János oktatáskutató tartotta meg előadását „A korszerű
szakképzés elemei” címmel.
A konferencia Fodor Attilának, a Comenius Pedagógiai Intézet igazgatójának
zárógondolataival fejeződött be. A rendezvényen nem csak színvonalas szakmai előadásokra, de hasznos tapasztalatcserére is sor került. A résztvevők és az előadók új ötletekkel és tapasztalatokkal gazdagodva folytathatják a munkát a szakképzés területén.
A rendezvényről még több képet ide kattintva találnak.
