Április 21-én adták át a felújított Hősök szobrát Szencen. A magyar alapiskola előtti köztéri szobor a magyar kormányzat anyagi hozzájárulásával újult meg, és a hősi halottak névsora is kiegészült.
Az 1943-ban felállított első világháborús emlékművet a másdik világháború után ledöntötték, és csak a rendszerváltás után került elő, majd 1993-ban a megtalált részeket felújították és felállították. Az eredeti szobor egy kuruc és egy korabeli magyar katonát ábrázolt, akik a történelmi magyar címerre tekintenek. A szobor egy fontos része viszont hiányzott, ugyanis a Szent Koronát nem találták meg, ezt a mostani felújításkor pótolták és kiegészítették a hősi halottak névsorát is.
Ruff András alkotása
Az átadón Strešňák Gábor, a Szenci Városi Múzeum igazgatója ismertette a szobor történetét. 1937-ben, mivel már számos más helyen is állt az első világháborús hősi halottak emlékére szobor, Szencen is terveztek egyet.
Strešňák Gábor a szobor felállításának történetét ismertette (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
„A tervek szerint Vojtech Ihriský alkotása egy háborús özvegyet és félárvát ábrázolt volna. A tervezet további része egy sziklatömb volt márványtáblával, az elesett hősök nevével. 1938-ban elkészült a szobor talapzata, az alkotás viszont nem öltött konkrét formát, az év végén pedig újabb államhatalmi változások történtek. A szobrászművésszel való kapcsolat és a szoborállítás folyamata megszakadt. A gondolat viszont tovább élt: igaz más formában, újabb háború közepette, kora aktuális üzenetének megfelelve öltött végül testet olyan időkben, amikor már nem csak emlékezni kellett a hősi halottakra, de példát kellett mutatni mindazoknak, akik jó eséllyel szintén hősi halottakká válhattak” – ismertette a szoborállítás kezdeti nehézségeinek történetét Strešňák Gábor, majd hozzátette, hogy a szenciek 1941-ben szerződtek le Ruff András szobrászművésszel, aki megalkotta a ma is látható kompozíciót, amelyen a két katona a történelmi magyar címerre tekint.
Zavart okozott a címer hiánya
A szobron látható magyar címerről is szólt a múzeum igazgatója: az alkotáson látható címer pajzsán eredetileg nyugvó koronát nem találták meg negyedszázaddal ezelőtt.
A felújított Hősök Szobra a magyar címerrel (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
„Pedig az alkotás csak így teljes, ráadásul hiánya félrevezető, zavart okoz. Miért? Az alkotás létrejöttekor a korabeli Magyar Királyság hivatalos címerként a történelmi Magyarország. kiscímerét használta – és Magyarország, enyhén más stilizálásában – ezt használja ma is. Hasított pajzs – címertanilag – jobb mezejében Árpád-sávok, bal mezejében az ismert hármas halommal, kettős kereszttel. A pajzson a Szent Korona nyugszik. Újkori és modernkori történelmünkben két esetben tűnt el a pajzsról a korona: az 1848-49-es szabadságharc idején először. A változat Kossuth-címerként lett általánosan ismert. Másodszor a Magyar Tanácsköztársaság fennállásának hónapjaiban, amely ezt a címerváltozatot használta. Korona nélküli címerhasználat tehát 1943-hoz, a szoboralkotás felállításához semmiképpen sem köthető, hiánya, mint mondottam, értelmezési zavart okoz.”
A rendszerváltozás után nem találták meg a márványtáblákat a hősök neveivel. A negyedszázada felállított névsor ezért nem volt teljes, ezt mostanra sikerült kiegészíteni. A szobron lévő 33 első világháborús hős neve mellé így most további 65 is felkerült és a második világháborúban elhunytak névsora is itt olvasható.
Közösségi emlékezet
Strešňák Gábor után Németh Gabriella, Szenc város képviselője, a Magyar Közösség Pártjának országos alelnöke ismertette a felújítás megvalósításának lépcsőit.
Duray Rezső, az MKP járási elnöke és Németh Gabriella az MKP alelnöke koszorúzott (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
„2016. december 28-án a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. nyílt pályázatot hirdetett a 2017-es évre a nemzetpolitikai célú támogatások előirányzatának terhére az első világháború történelmi emlékeit őrző emlékművek felújítására, helyreállításuk támogatására. (…) Amikor a felhívást elolvastam, azonnal a Hősök szobráról évtizedek óta hiányzó Szent Korona pótlása jutott az eszembe, amit a szenci lokálpatrióta magyar közösség kegyeleti és közösségformáló okokból, valamint a közösségi emlékezet erősítésének céljából már évek óta sürget, de amire forráshiány miatt eddig nem kerülhetett sor.”
A szoborra végül a Csemadok nyújtotta be a pályázatot, de a polgármester támogatása, Strešňák Gábor szakmai támogatása és Matus Mónika, a Szenczi Molnár Albert Alapiskola igazgatójának segítsége is szükséges volt ahhoz, hogy 2017-ben sikerrel járjanak és a nyertes pályázatnak köszönhetően megvalósulhasson az álom.
„Ezután már csak a megvalósítás maradt hátra, amelyet a mai nappal siker koronázott, mert hiszen itt állunk a felújított és eredeti állapotába visszaállított Hősök szobra újraszentelésén. Végezetül engedjék meg, hogy mindenkinek köszönetet mondjak, aki a legkisebb mértékben is hozzájárult ahhoz, hogy a szenci magyarság számára oly fontos emlékmű újra eredeti szépségében állítson örök emléket azoknak a szenci hősöknek, akik a legdrágábbat, az életüket áldozták a hazáért!” – mondta el Németh Gabriella.
Sokan emlékeztek a hősi halottakra Szencen (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
Összefogásnak köszönhető a felújítása
Korpás Árpád, a rendezvény moderátora kiemelte: a széles összefogásnak köszönhető, hogy megvalósult a szobor felújítása. Azért gyűlt össze ezen a napon annyi ember Szencen, hogy a hősökre emlékezzenek, hogy békében nyugodhassanak, akik életüket veszítették a háborúban.
A szobrot Bošňák András szenci katolikus káplán szentelte fel, és Bohony Beáta, Réte, Boldogfa és Szenc református lelkésze áldotta meg. Majd a Csemadok, a Magyar Közösség Pártja, a városi hivatal képviselői és a szenci magyar oktatási intézmények vezetői megkoszorúzták a szobrot, és az emlékezők gyertyát gyújtottak a hősök tiszteletére. Az avatási ünnepség után a hívek a Szent Miklós-templomban imádkoztak a hősi halottak lelki üdvéért.
