Potápi Árpád János a nemzeti összetartozás napján tartott ünnepségen kiemelte: e nap legreményteljesebb üzenete az, hogy dacára az elnyomásnak és az elszakítottságnak, a határainkon túl ma is élnek magyarok.
Magyarországon is országszerte tartottak megemlékezéseket június 4-én a nemzeti összetartozás napján.
A fővárosban Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára ünnepi köszöntőt a Nemzetpolitikai Kutatóintézet Nemzet és közösség című konferenciáján mondott, amely a Magyarság Háza kétnapos, ünnepi rendezvénysorozatának része. Az eseményt az V. kerületi Akvárium klubban tartották.
A hazájuktól elszakított magyarokat az összetartozásba vetett hit tartotta meg évtizedeken keresztül, és ez megmaradásuk legerősebb motorja ma is – mondta a nemzetpolitikáért felelős államtitkár hétfőn Budapesten.
Potápi Árpád János a nemzeti összetartozás napján tartott ünnepségen kiemelte: e nap
legreményteljesebb üzenete az, hogy dacára az elnyomásnak, a jogfosztásnak, az évtizedes elszakítottságnak, a határainkon túl ma is élnek magyarok. Ma is van magyar szó Brassóban, Kassán, Újvidéken és Munkácson, sőt New Yorkban és Melbourne-ben is, a külhoni magyarság megőrizte nyelvét, kultúráját, nemzetéhez való ragaszkodását – mutatott rá.
Trianon terhét akkor tudjuk levetni magunkról, ha hiszünk a magyarság jövőjében –
jelentette ki Varga Mihály a nemzeti összetartozás napja alkalmából, a főváros III.
kerületében tartott megemlékezésen.
Varga Mihály szerint továbbra is erősíteni kell a magyarság nemzeti összetartozását, és külső, idegen nyomás hatására sem engedhetünk hazánk és a magyarság érdekeiből. A pénzügyminiszter emlékeztetett: 1920. június 4-én a történelmi Magyarország területét és népességét feldarabolták, így elveszett az ország területének kétharmada, az országhatáron kívül rekedt és kisebbségi létbe került több mint 3 millió 300 ezer magyar, ahogyan a gazdasági veszteségek is óriásiak voltak, az ipar 38, a nemzeti jövedelem 67 százalékától lettünk megfosztva – emlékeztetett Varga Mihály, aki felhívta a figyelmet arra is, hogy Európában nincs még egy nemzet, amely akkora veszteségeket szenvedett volna el, mint mi.
Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a Fejér megyei Isztiméren mondott beszédet a Rákóczi Szövetségnek a Kárpát-medencei és diaszpórából érkező magyar fiatalok körében rendezett megemlékezésen.
A nemzeti összetartozás napjával kapcsolatos törvénynek az volt a célja, hogy „Trianon
katasztrófájával szembenézve válaszokat adjanak, mert azok az életet jelentik a következő
évszázadokra” – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes Kárpát-medencei és a
diaszpórából érkező magyar fiataloknak hétfőn, a Fejér megyei Isztimérhez tartozó
Királyszálláson, a Nagy-Magyarország parkban.
Semjén Zsolt mintegy kétszáz gyermek előtt úgy fogalmazott, hogy az emléknapnak három jelentése van: az első a gyász és könny érzése, a második az igazság kimondása Trianon ügyében, a harmadik pedig a büszkeség hangsúlyozása, hiszen
„túléltük, itt vagyunk”.
A miniszterelnök-helyettes megemlítette: a trianoni diktátum készítői azt hitték, „a magyarságot megölik” azzal, ha gazdaságát, társadalmát tönkreteszik, de nem így lett. A Rákóczi Szövetség és a várpalotai Trianon Múzeum közös összetartozás napi ünnepségén Semjén Zsolt kiemelte: „a résztvevő magyar fiatalok nem turisták és nem vendégek, mivel itthon vannak”.
A nagytétényi országzászlónál tartotta megemlékezését Budafok-Tétény önkormányzata. Itt beszédet Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség elnöke mondott, a megjelenteket Németh Zsolt (Fidesz) országgyűlési képviselő, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke köszöntötte.
Nemzeti ökumenikus megemlékezés volt a hősök napja, a nemzeti összetartozás napja és a trianoni békediktátum évfordulója alkalmából a Belvárosi plébániatemplomban, ahol mások mellett Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere, Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes és Csutka Tamás nyugalmazott református tábori püspök is részt vett.
Megemlékezést tartottak a többi között Győrben, Miskolcon, Nagykanizsán, Nyíregyházán, Pécsen, Egerben, Salgótarjánban, Debrecenben és Zalaegerszegen is.
A magyar nemzetgyűlés 1920. november 15-én ratifikálta és 1921. július 26-án, a XXXIII. törvénycikkel hirdette ki a trianoni szerződést, amely kimondta, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlott, ennek következményeként Magyarország (Horvátország nélküli) területét 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakosságát 18,2 millióról 7,6 millióra csökkentették. Mintegy 3,2 millió magyar, a magyarság harmada került az új határokon túlra.
Az Országgyűlés 2010. május 31-én a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította az első világháborút lezáró trianoni békediktátum aláírásának napját, június 4-ét. Az erről szóló, 2010. évi XLV. törvény kimondta: „a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme”.
(mti/Felvidék.ma)