A koalíciós Most-Híd ellenzi, hogy a parlamenti képviselők az Oroszország által bekebelezett Krím-félszigetre látogassanak. Bugárék a közösségi hálón jelentették ki, hogy számukra ez elfogadhatatlan.
„Nem magánszemélyekről van szó, hanem egy országot képviselnek. Még a szabadidejükben is. A Krím-félsziget pedig a nemzetközi jog alapján ukrán terület, amit az Európai Unió és a NATO is elismer, mint ahogy Szlovákia hivatalos külpolitikája is. Szlovákia nem fogadta el a Krím Oroszország általi bekebelezését, és a félszigetet Ukrajna részének tartja, tehát ennek megfelelően kellene Szlovákia képviselőinek viselkedniük. Az ország és képviselőinek szuverenitását a demokráciában egyebek mellett a megegyezések betartása is bizonyítja” – fűzte hozzá a Most-Híd.
Bugárék annak a néhány parlamenti képviselőnek a szándékára reagáltak ekképpen, akik élükön Peter Marček (független) képviselővel július és augusztus fordulóján a Krím-félszigetre szeretnének látogatni. Ebbéli szándékukat először Ukrajna szlovákiai nagykövete, Jurij Muska kifogásolta, aki szerint a parlamenti képviselőink ezzel a lépésükkel megsértik az ukrán törvényeket. „Nem vagyok boldog ettől a döntésüktől. Azok, akik egy megszálló kormány meghívására érkeznek, megsértik az ukrán törvényeket. Az ukrán fél reagálni fog erre, úgy gondolom, hogy a jövőben kitiltják őket Ukrajnából” – fogalmazott Muska, aki levélben fordult a szlovákiai pártokhoz, hogy beszéljék le a képviselőiket az ilyen szándékukról.
Muška szavaira élesen reagált Andrej Danko (SNS), a parlament elnöke, aki felszólította a nagykövetet, hogy ne foglaljon állást a képviselők magánútjaival kapcsolatban. A szlovák külügyminisztérium is megkérte Muskát, hogy az álláspontja tolmácsolására inkább a szokásos diplomáciai kommunikációt részesítse előnyben a nyilvános kijelentések helyett. „Marček úr és társai jelzett krími útját illetően, amint az a parlament elnökének állásfoglalásából kitűnik, a szóban forgó személyek nem képviselőként, hanem magánszemélyekként akarnak a Krímre látogatni. Ez a tény, amint a szlovák diplomácia álláspontja is az ügyben általánosan ismert, és újfent tolmácsoltuk Ukrajna szlovákiai nagykövetének is és ukrán partnereinknek is Kijevben” – jelentette ki a tárca szóvivője, Peter Susko.
Törvényt sértenek
Marček azt egyelőre nem akarja elárulni, mely képviselők tartanak vele az útra. Július 31-én repülnek Moszkvába, majd onnan augusztus 1-jén a Krímre, a visszatérésüket augusztus 4-ére tervezik.
Marček emlékeztet arra, hogy a Krím-félszigetet népszavazás útján csatolták Oroszországhoz. „Ez a terület mindig is Oroszországé volt. Nyikita Hruscsov ajándékozta Ukrajnának, ám ez nem jelenti azt, hogy Ukrajna igényt tarthat rá. 2017 novemberében Kijevben voltam megfigyelőként, beszéltem az emberekkel, és láttam a parlament előtt a tiltakozók sátortáborát. A kijevi polgárok azt kérdezték tőlem, hogy nem látjuk, mi történik Ukrajnában, hogy milyen rendszerben élnek, hogy megsértik a jogaikat és nem létezik szólásszabadság” – állítja Marček, aki úgy véli, hogy az emberi jogok nem a Krímen sérülnek, hanem Ukrajnában.
Szlovákia hivatalos álláspontja szerint a Krím bekebelezése a nemzetközi jog megsértése volt. Marček azonban nem így gondolja. „Mert a Krím mindig is Oroszországhoz tartozott” – mondta. Ha kitiltják Ukrajnából, az sajnálatos lesz a számára, „mert szeretem az ukrán népet, vannak ott barátaim. De úgy vélem, hogy Porosenko rendszere meg fog bukni, s azzal az én kitiltásom is” – fűzte hozzá.
A helyzet azonban az, hogy Marčekék ezzel törvényt sértenek. Nem mintha a Krím valamiféle zárt erőd lenne a külföldi látogatók számára, ám ha valaki a megszállt félszigetre szeretne utazni anélkül, hogy törvényt sértene, engedélyt kell kérnie az ukrán bevándorlási és biztonsági hivataltól. Az újságíróknak pedig a tájékoztatási minisztériumban is regisztráltatniuk kell magukat.
Amennyiben a kérelmező megkapja a kiutazási engedélyt, a Krím-félszigetre a meghatározott határátkelő-helyeken léphet a Herszoni közigazgatási területen, Kalancsaknál vagy Csaplinkánál.
A szlovák parlamenti képviselők azonban más megoldást választottak, Moszkván keresztül repülnek a Krímre. „Az alapvető probléma ezzel az, hogy a krími tartózkodásukat az orosz, nem pedig az ukrán hivatalokkal intézik. Tekintettel arra, hogy Szlovákia nem ismerte el a Krím bekebelezését, a logikus az lett volna, ha az ukrán hivataloktól kérik a belépési engedélyt. Mivel nem ezt tették, törvényt sértenek. Alapjában véve, így illegálisan lépnek idegen területre” – magyarázta Karel Svoboda, a prágai Károly Egyetem Nemzetközi Tanulmányok Intézetéből.
(TASR, Aktuality.sk/Felvidék.ma)
