Az Udvarhelyi-medence fővárosában szeptember 14. és 16. között rendezik meg az Erdélyi Táncháztalálkozót. Az esemény egyben évfordulós ünnep is, hiszen négy évtizede a világ első táncházseregszemléjének is a város adott otthont.
Székelyudvarhelyen szeptember 14-én nyitja meg kapuit az Erdélyi Táncháztalálkozó. A háromnapos programot a Hagyományok Háza Hálózat Erdély és a Kaszaj Kulturális Egyesület az Udvarhely Néptáncműhely támogatásával rendezi. A jeles napokra Vajdaságból, Felvidékről és Kárpátaljáról is érkeznek résztvevők.
Az ünnepsorozatot pénteken impozáns felvonulás nyitja meg, a csoportok három helyszínről indulnak zeneszóval a Felső-Piactér, közkedvelt nevén a Patkó felé, ahol a házigazda udvarhelyiek fogadják őket. Az egybegyűltek ezután együtt vonulnak a Sportcsarnokba, a nyitógálára, amely egyben a táncházak ünnepi találkozása is. Az est másik fénypontja a több helyszínen megrendezett táncház.
„Az elmúlt évi sikeres gyakorlatot folytatjuk idén is” – tájékoztat a részletekről Molnár Szabolcs szervező. „A Néptáncműhely próbatermében moldvai, gyimesi, felcsíki táncház várja a betérőket. A Sportcsarnok előterét is igénybe vesszük, amikor a programokról kiáramlik a közönség, máris egy táncházba csöppen. A legnagyobb helyszín a Park étterem, az úgynevezett Dzsungel, a hosszú teraszos hely egyben a rendezvény fóruma is. Hét zenekar húzza a talpalávalót, Szászcsávásról, Magyarpalatkáról, Magyarlapádról, a Nyárád-mentéről, Székről, Kalotaszegről érkeznek, s várunk legalább száz táncházzenészt is.”
A szombat igazi forgatagot ígér. Kirakodóvásár és kézműves foglalkozás színesíti a műsort, a Maros Művészegyüttes az egy éve bemutatott Szép Palkó produkcióval érkezik, a Művelődési Házban Kallós Zoltán emlékére nyílik fotókiállítás. A kicsiket gyermektáncház várja, a borkóstoló a jókedvet erősíti.
Az este legfontosabb programjáról Pávai István népzenekutatót kérdeztük:
„Ebben az évben vesztettük el Kallós Zoltánt, a találkozót is az ő emlékére rendezzük. Hagyatékát ránk hagyta, s az esti műsor koncepcióját a címe is kifejezi: Népzenei koncert Kallós Zoltán kevéssé ismert gyűjtéseiből. A néprajzkutató-népzenegyűjtő legtöbb gyűjtését nagyon jól ismeri a táncházmozgalom és a népzene iránt érdeklődő nagyközönség, de vannak olyan gyűjtései, amelyek ismeretlenek. Egy ilyen sportcsarnokos előadás jó alkalom például arra, hogy közkinccsé tegyük: Kallós a Székelyföldön is dolgozott. A fő gyűjtőterületeiről, így Moldvából, Mezőségről, Kalotaszegről és Gyimesből is be tudunk mutatni igazi ritkaságot, amire a táncházmozgalom még nem talált rá. Az énekes és hangszeres zene előadóinak palettája a gyerekektől az idősekig terjed. Azok az együttesek, akikkel Kallós Zoltán is jó kapcsolatot ápolt, szintén szerepelnek, így a Barozda, a Bodzafa és az Üsztürü is színpadra lép.”
