Október 19-én a Zöldebb Zoboralja irodájának és a Magyar kézművesség a Felvidéken 2018 című kiállítás megnyitójával vette kezdetét Pogrányban a Zoboralji Örökség Őrzői Őszi Fesztiválja a helyi kúriában. Ez után az Örökségünk elnevezésű konferenciára került sor a kultúrházban, ahol értékeinkről esett szó.
Kulmon Angelika az irodamegnyitón kitért rá, hogy a „Zöldebb Zoboralja egy projektnek indult még 2016-ban, mikor a magyar kormány meghirdette a Külhoni fiatal magyar vállalkozók évét. A projekt sikeresnek minősült, és így a 2016-os külhoni fiatal magyar vállalkozók éve program egyik felvidéki nyertese, s egyben az egyetlen zoboralji résztvevője lettem.”
Kulmon Angelika, a Zöldebb Zoboralja menedzsere (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
Kulmon Angelika szeretné ösztönözni a zoboralji vállalkozókat, hogy vegyenek részt az ilyen programokban, hiszen nagy segítség ez a számukra.
Fenntartható fejlődés
„A projektünkben Zoboralja zöld úton történő gazdasági fellendítésére szeretnénk összpontosítani, egy olyan életvitelt meghonosítani régiónkban, mely tájépítészeti szempontból a fenntartható fejlődést biztosítja az itt élő emberek számára.
Ezt tájépítészeti és fejlesztési tervek kidolgozásával és az itt látható teljes egészében lebomló és komposztálható termékek bevezetésével érhetjük el. Ezzel kapcsolatban az ökooatelierben előadások, workshopok, iskolázások illetve kiállítások lesznek” – emelte ki Kulmon Angelika.
A megnyitó beszéd után Kulmon Angelika, Hajdú László, Pográny polgármestere és Mészáros Attila, a Magyar Nemzeti Kereskedőház ipolysági irodájának vezetője átvágták a szalagot, amivel megnyílt az iroda.
Hajdú László, Kulmon Angelika és Mészáros Attila (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
Mészáros Attila, a Magyar Nemzeti Kereskedőház ipolysági irodájának vezetője is köszöntötte a Zöldebb Zoboralja irodájának megnyitóján résztvevőket. Beszédében kitért arra, nagyon fontosnak tartja a közösségi kezdeményezéseket. Majd megnyílt a Magyar Kézművesség a Felvidéken 2018 című kiállítás is.
Őseink hagyatéka és tudása
A Szlovákiai Magyar Kézműves Szövetség a Felvidéki Magyar Hagyományos Kézművesek Fórumával karöltve, áprilisban pályázatot hirdetett országos kézműves vándorkiállításon való részvételre – mondta Neszméri Tünde, a szövetség elnökségének tagja. Majd hozzátette: őseink hagyatéka, tudása jelenik meg a Magyar Kézművesség a Felvidéken 2018-as kiállítási anyagban, amely Rozsnyó és Fülek után az ország nyugati részén, itt a Zoboralján is látható. Az elnökségi tag bejelentette azt is, hogy 2019-re is meghirdetik majd a pályázatot, amelyre minden kézműves jelentkezését várják.
Neszméri Tünde megnyitja a Magyar kézművesség a Felvidéken 2018 című kiállítást (Fotó: Tóth Klára/Felvidék.ma)
A tárlat megtekintése után a kultúrházban konferenciával folytatódott a program, melynek a szervezők az Örökség címet adták. A szakmai előadások előtt Tóth Borbála, a szervezők, a Csemadok helyi elnöke és a Zoboralji Örökség Őrzői Hímző- és Viseletkészítő Műhely elnöke, majd Hajdú László polgármester köszöntötte az egybegyűlteket.
A hagyomány nem múzeumi tárgy
Beszprémy Katalin szerint fel kell eleveníteni az ősi tudást. Mint mondta, nagyjából negyven éve feltérképezték a népi alkotásokat, művészetet, majd megszakadt a folyamat, ezért most újra mindent fel kell fedezni és tanítani. A Hagyományok Háza Kárpát-medencei hálózatot is épít, a Felvidéken is működik egy csoport. Feladatuk feltérképezni a régióban működő alkotókat.
Az a cél, hogy a hagyomány ne múzeumi tárgy legyen, hanem szerethető tudás – mondta Beszprémy Katalin. A hagyomány mindig, állandó jelleggel változott, de így is az idők folyamán felgyűlt és folyamatosan megújuló tudás. A tradíció olyan tapasztalatok összessége, mely segít abban, hogy megtaláljuk helyünket és önmagunkat a közösségben, mely kapaszkodót ad az élet számos területén.
Beszprémy Katalin (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
A gyermekeknek a hagyományokat játékos formában kell bemutatni, megszerettetni velük a kézműveskedést, hiszen ez a tudás élményeken keresztül sajátítható el, ennek érdekében a Hagyományok Háza számos programot szervez.
Gyűjtsük össze értékeinket
A 2012. évi XXX. törvény szabályozza az értéktárak létrehozását, majd 2015-ben egy módosítás lehetővé tette a külhoni értéktárak megalakulását is. Az értéktárak fontosságáról már Mihalcsik Márta, a Nemzeti Művelődési Intézet módszertani referense adott elő.
A helyi értékek legalább olyan fontosak, mint a hungarikumok, az a lényeg, hogy az emberek számára jelentőséggel bírjanak. Sok helyen tapasztalják, hogy bár megalakultak az értéktár bizottságok, utána nem történt semmi.
Mihalcsik Márta (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
A bizottságokat motiválni kell, hogy elkezdjék a munkát, módszertani tanácsot adni, jó példákat eléjük állítani. Sokszor nem hiszik el a saját értékeikről az emberek, hogy azok az értéktárba valók és a külső szemlélőnek kell felhívni rá a figyelmet, hogy az a tárgy, szokás milyen értékes.
Külhoni együttműködések is segítik az értéktárak munkáját, Kálasz és Alsóörs 2014-től dolgozik együtt. 2016-ban egy hungarikumpályázatnak köszönhetően szorosabbá vált a kapcsolat, majd megalakult a Zoboralji Örökég Őrzői Hímző- és Viseletkészítő Műhely, s azóta folyamatos az együttműködés.
Pográny értékei
Fehér Sándor helytörténész, a pogrányi értéktár bizottság tagja a zoboralji község értékeiről szólt előadásában. Kitért arra is, hogy a csemadok.sk oldalon lévő településmustra megmutatja, mennyi érték, hagyomány, jeles személyiség, népzenei felvétel került az adatbázisba.
Fehér Sándor (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
A Zoboralja, így Pográny is ismert népi kultúrájáról, népviseletéről, dalairól, így ezekre Fehér Sándor nem tért ki előadásában, de elmondta: Pogránynak vannak olyan természeti kincsei is, amelyek egyediek, hiszen több értékes, kevés helyen előforduló növény is nő a község határában. De az épített örökség, a kúriák, a templom, az útmenti keresztek sokasága is mutatja a kultúra és a község gazdagságát.
A helytörténész említést tett a többi zoboralji község értékeiről is, s bízik benne, hogy az egészséges ezek a települések is összegyűjtik értékeiket. Kiemelte például: a lédeciek székelytudatát, Gímest, a Forgácsok ősi birtokát, a csitári epertermesztést és Kodály örökségét, amelynek köszönhetően A csitári hegyek alatt kezdetű népdal már akár hungarikumnak is nevezhető.
Saját utat járni
Huszár László, a Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet igazgatója a Felvidéki Magyar Értéktár kialakulásáról szólt. A felvidéki bizottság létrejötte a magyarországi hungarikumokról szóló törvény elfogadásának köszönhető. Huszár úgy látja, hogy a felvidéki értéktáraknak a saját útjukat kell járniuk.
Huszár László (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
Huszár szerint jogosan merül fel a kérés: hogyan tudjuk a nemzeti értékeinket átmenteni a következő generációnak? A modern technika vívmányainak kihasználása elsődleges ebből a szempontból, ennek érdekében ajánlja mindenkinek a csemadok.sk oldalon található adatbázisok használatát.
Az igazgató is fontosnak tartja, hogy a fiatalok érdeklődését felkeltsük az értékek iránt, ezért is alkották meg a Macskarév elnevezésű társasjátékot, amely a Csallóköz kincseit mutatja be a gyerekeknek játékos, izgalmas formában.
Hajdú László és Szuper Judit (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
Az előadások után Szuper Judit Gránátalma-díjas hímző népi iparművész megnyitotta a kultúrházban látható kiállítást, amelyen a Zoboralji Örökség Őrzői Hímző- és Viseletkészítő Műhely alkotásai mellett a Felsőörsi Hímzőműhely, az Alsóörsi Csipkeműhely és a Paloznaki Hímzőkör alkotásai is láthatóak.
